Assassin's Creed: Rogue Remastered teszt

  • Írta: Daks
  • 2018. április 3.
Visszatért Shay Patrick Cormack. Az asszaszinból lett templomos, az áruló, akit a bosszú és a gyűlölet hajt, és akinek a történetét 2014-ben egyszer már megismerhettük - akkor még csak PlayStation 3-on és Xbox 360-on.

Az Assassin’s Creed: Rogue a hétéves háború eseményeit dolgozza fel. 1752-ben járunk a mai Egyesült Államok területén, ahol a végtelen vadont még mindig őshonos törzsek, indiánok uralják, és aminek felosztásáért francia és brit csapatok vívják éppen kegyetlen háborúikat. A játékban az Assassin’s Creed-sorozat legsötétebb története bontakozik ki előttünk, Shay Patrick Cormack szerepét magunkra öltve hátat fordítunk a Testvériségnek, és azok ellen esküdünk fel, akik korábban barátaink, bajtársaink voltak.

Egy éve piacon volt már a PlayStation 4 és az Xbox One, amikor az Assassin’s Creed: Rogue megjelent - kizárólag PlayStation 3-ra és Xbox 360-ra. És bár fél évvel később kapott a játék PC-s változatot is, a szerencsétlen időzítés megpecsételte a sorsát. Nem elég, hogy egy kivezetés alatt álló konzolgeneráción kellett bizonyítania, de még a teljes sorozat is mélyponton volt, élen a vele egy időben érkező Assassin’s Creed: Unityvel, és annak tökéletesen érdektelen játékmenetével, illetve történetével. Pedig a maga idejében a Rogue egy kiemelkedően jó résznek számított.

Hagyatékát most egy felújított kiadás formájában élhetjük át újra. Az eseményeknek az Észak-Atlanti-óceán, az Appalache-hegység völgye, Alabama és New York állam, illetve többek között a kanadai Québec tartomány ad otthont, gyönyörű helyszíneket és izgalmas kalandokat megnyitva előttünk. Kalandoznunk és hajóznunk kell, bejárva a Morrigannel az északi vizek fagyos, jégtáblákkal tűzdelt hullámait, miközben a fő történeti szál mellett klasszikus területfoglalós, épületfelújítós megbízásokban, illetve változatos mellékküldetésekben kell bizonyítanunk.

Az Assassin’s Creed: Rogue Remastered tartalmazza az eredeti játék felújított változatát, minden eddig megjelent kiegészítővel és két exkluzív küldetéssel. A The Master Templar Pack, a The Explorer Pack és a The Jackdaw Pack ruhákat és hajófelszereléseket ad hozzá az alapjátékhoz, míg a Bayek’s Legacy és a Legendary Assassin Outfit csomag Bayek, Altair, Ezio, Connor, Edward, Jacob és Aguilar köpenyét rejti. A két küldetés a The Armor of Sir Gunn Quest és a The Siege of Fort de Sable címet kapta, közülük az elsőben Észak-Amerika vidékét bejárva Sir Gunn rejtélyét kell felderítenünk, míg a másodikban egy fort raiding küldetést kell teljesítenünk a North-Atlantic régióban.

A játék PlayStation 4-en és Xbox One-on 1080p-ben fut, míg a PS4 Pro és az Xbox One X változatok 4K felbontást kaptak. A kinézetről a gyönyörű, minden részletében kidolgozott, és természeti kincseinek köszönhetően már önmagában is letaglózó vidék mellett a felújított textúrák, a modernizált árnyékok és a teljesen új fények gondoskodnak, kifejezetten meggyőzőre és igényesre formálva az amúgy sem rossz összhatást. Egymás mellé téve az Xbox 360 Backward Compatibility programban Xbox One-ra megjelent Rogue-ot és a mostani, kifejezetten új generációs konzolokra készített, felújított változatot, a különbség egyértelmű: érdemes beruházni a Remastered-kiadásba, mert megéri a pénzét.

A kalandokban elmerülve a régi Assassin’s Creed-emlékek törnek fel bennünk. A kicsit darabosan mozgó karakterek, a véletlen felkapaszkodások, a furcsán viselkedő, minket meglátó, majd azonnal elfelejtő ellenségek ekkor még megszokottak voltak a sorozatban, és hiányoznak belőle azok a folytonosságot, kiszámítható és könnyű játékmenetet, illetve gondtalan vezérlést nyújtó megoldások, amik az Originst jellemzik.

Az eredeti játékot én a maga idejében nagyon élveztem. Shay Patrick Cormack kalandjai történetben összekötötték az AC III, a Black Flag és a Unity eseményeit, míg a főhős pálfordulása, és az egésznek otthont adó különleges helyszínek a játékélményt tették különlegessé és nem mindennapivá. A romantikáról a hegyvidéki és havas területeket sokasága, a western környezet, illetve a gyönyörű naplemente, illetve napfelkelte gondoskodott, míg a hangulatot a tengeri csaták, a csáklyázás és az ágyúzás tette igazán különlegessé. És akkor nem beszéltem még a környezet élővilágáról, és az olyan izgalmas újításokról, mint a puskaporos fegyver, a légpuska, vagy maga a craftolási rendszer. 

A játékban a legnagyobb élményt mindig a hajózás jelentette, és most sincs ez másképp. A Black Flag játékmenetéből átemelt tengeri kalandozás az elődnél még kézenfekvőbb megoldásokat kapott, a Morrigan egy kicsi és gyorsan mozgó korvett, ami azonnal reagál minden mozdulatunkra, és amivel könnyen ki lehet játszani a nagyobb, lassabban mozgó hadihajók taktikáját. Lőni a kormány mögül tudunk, egyszerűen lenyomva a bal ravaszt, minden mást pedig a legénységünk végez - a Sea of Thieves manufaktúrás megoldásához képest könnyebb dolgunk van itt, de az is biztos, hogy nem egy-két csatába fogunk csak keveredni.

Az Assassin’s Creed: Rogue Remastered összességében egy időszerű és jó felújítás lett. A megújult látvány ellenére érezni, hogy pár évvel ezelőtt az Assassin’s Creed még nem hozta azt a minőséget és igényességet, mint ma, illetve elég kevés benne az új tartalom is, de megbocsátunk érte. Ez egy olyan történet, ami önmagában is fantasztikus, és amit most remélem, minél többen átélhettek újra.

A remasterelt változat PlayStation 4-re és Xbox One-ra jelent meg. Mi ez utóbbin próbáltuk ki.

9.
FrankBlack
#6: Köszi a tanácsot, és a hasznos infókat ;)
8.
RangerFox
#1: +1. Ráadásul elég rövid is volt, kb. 10 óra.
7.
Mortis
#5: én két AC játékot nem vittem teljesen végig és csak később, videón néztem végig őket: az AC 3-at és a Unity-t - mondani se kell, hogy az AC3 az idegeimre ment és eluntam, a Unity pedig gamebraking bug miatt maradt félbe (bár visszagondolva annak a sztorija még a 3. résznél is sokkal rosszabb; a legelfuseráltabb ötlet volt valaha hogy egy szerelmi szál legyen a fő mozgatórugó)
6.
#1: Elnyújtottnak szerintem nem lehet nevezni, ez a létező legrövidebb AC játék, én 6-8 órára saccolnám hirtelen. Ha valamit, akkor Shay "csapatváltását" húzták el.

Érdekes egyébként, mert alapvetően én is AC4-copynak tartom, de hallottam olyanról is, akinek a Black Flag nem jött be, ezt meg imádja. Személy szerint nekem a Karib-tenger és annak a hangulata sokkal ütősebb, a Rogue settingje viszont nem hogy nem vonz, de egyenesen taszít. Ez az egyetlen AC, ahol a mai napig csak és kizárólag a sztorin rohanok végig, minden mást mellőzve.

#4: Az AC4 időben a 3 előtt játszódik, így alapvetően azt mondom, hogy nem szükséges hozzá. Viszont a két játék/könyv (+ a Rogue-ban pár apró utalás) a Kenway család történetét meséli el, úgyhogy tuti úgy lesz csak teljes a kép, ha elolvasod az Árulást is. Amit egyébként tudok ajánlani, hiszen - a játékkal ellentétben - Haytham szemszögéből meséli el az eseményeket. Ráadásul gyermekkorától kezdve, úgyhogy van benne bőven szó Edward-ról is. Mivel viszont ez mind már eleve az AC4 után történik, nehéz előzménynek nevezni.

Azt hiszem ez volt az első olyan regény, ami nem csak a játékot mesélte el újra gyakorlatilag. A Unity-ről készült könyv is Élise oldaláról mesél, a Syndicate regénye pedig Henry Green-re koncentrál, a játék eseményei előtt, majd később azt is belefűzve. Végül az Origins-hez tartozó regény (Sivatagi eskü) pedig egy bő 20 évvel a játék előtti történetet mesél el.

No mindegy. Én azt vallom, hogy függetlenül attól, hogy melyik játszódik előbb, egy sorozatot mindig megjelenés szerinti időrendben kell olvasni. Úgyhogy ha érdekel a Fekete Lobogó, ne ugord át az Árulást, főleg úgy, hogy nagyon sokat ad a történethez, valamint Haytham és Edward karakteréhez.
5.
FrankBlack
#1: Ezzel én is így vagyok. Ez volt az egyetlen AC amit egyszer sem nem vittünk végig.
4.
FrankBlack
#3: Semmi gond. Szeretném majd elolvasni a Fekete Lobogót (is). Csak nem tudom mennyire lesz érthető, ha kihagyom az elvileg előzményként szolgáló Árulást. Ami ha jól tudom a játék 3. részét dolgozza fel.
3.
Mortis
#2: ja, hogy pont ebből nincs könyv? elnézést.
2.
FrankBlack
Melyik AC könyvre gondolsz itt?
1.
Mortis
tipikus esete annak, hogy a könyvet érdemesebb elolvasni a sztoriért mint játszani a játékkal, mert egy nagyon unalmas, elnyújtott AC4-copy az egész. Shay az egyik legjobb AC karakter, de uncsi a köré felhúzott játék.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...