Reigns: Game of Thrones teszt

  • Írta: szlav
  • 2018. november 3.
Link másolása
Az utóbbi néhány napot csinos arcok jobb-balra lapozgatásával töltöttem. Randira ugyan nem mentem, de enyém lett a Vastrón és egyesítettem Westeros házait. Közeleg a tél, a királyság túlélése pedig csak a mi döntéseinken áll vagy bukik.

A Reigns: Game of Thrones elképzelése sikerre született. Adott ugyebár egy borzasztóan egyszerű, de mégis szórakoztató mobiljáték-franchise, valamint az utóbbi évtized legnépszerűbb televíziós sorozata. Akinek nem idegen a Reigns, illetve annak folytatása, a Her Majesty, az tudhatja, hogy egy tökéletes menyegzőről van szó. Uralkodjunk bölcsen a királyság felett, de vigyázzunk: követőink elégedetlensége (vagy éppen túlzott szeretete) könnyen az életünkbe kerülhet! Költöztessük mindezt Westerosba, az uralkodó segédjeit cseréljük ki a Trónok Harca szereplőgárdájára, a Vastrónra pedig ültessük az igazi jogos uralkodót. Hogy melyiket? Kapásból legalább nyolcat fel tudnék sorolni.

Melisandre, R’hllor vörös papnője ismét a lángok közé tekint, hogy megtudja: ki lehet a Hét Királyság méltó uralkodója? Daenerys Targaryen, aki sárkányaival átszelte a Keskeny-tengert? A régens királyné, Cersei Lannister? Esetleg Gendry, az ifjú kovácsinas, kinek ereiben Robert Baratheon vére csörgedezik? Számtalan lehetséges jövő áll a királyság előtt, ezek közül pedig csak néhány végződik szerencsésen. Mindenkinek megvannak a saját motivációi, de a közös végső cél a túlélés, hiszen közeleg a tél. A Starkok szavai pedig jóval többek egy hangzatos jelmondatnál, ugyanis az éveken át tartó tél tényleg a nyakunkon van, a faggyal együtt pedig megérkeznek a Mások is.

Eddigre már nyilvánvalóvá válhatott, hogy aki nem jártas a Trónok harca, vagy A tűz és jég dala világában, az komoly bajban lesz a Reigns: Game of Thronesszal. Ahhoz, hogy igazán értékelni tudjuk a játékot, legalább felületesen ismernünk kell a könyvek és a sorozat zsargonját és karaktereit. A lehetséges jövőképeket elmesélő szcenáriók pedig a sorozat hetedik évadja után veszik fel a fonalat, ezzel könnyítve a befejező epizódokra való várakozást. Érdemes ezt megemlíteni, ugyanis aki felkészületlenül ugrik bele a játékba, az könnyen csúnya spoilerekkel futhat össze. Ha ez azonban nem akadály, akkor itt az idő, hogy elfoglaljuk azt a bizonyos trónt!

Mechanikai szempontból túl sok újdonságra ne számítsunk az első két felvonáshoz képest, az új cím pikantériáját George R. R. Martin legendás univerzuma és annak színes szereplőgárda adja majd. Az egy kézzel – sőt, egy ujjal – irányítható játék igazán egyszerű. A király, vagy királynő elé járuló emberek apró kártyák formájában jelennek meg, s különféle kérdésekkel, kérelmekkel fordulnak az uralkodójukhoz, mi pedig két lehetséges válasz közül válogathatunk. Lehet szó komoly diplomáciai, vallási, vagy akár stratégiai kérdésekről, de néha olyan triviális dolgokról is, mint hogy miféle pitét szolgáljanak fel a pókhasú uraknak a lovagi tornán.

Egy azonban biztos: minden döntés következményekkel jár. Az egyház elégedett lesz, ha felújítjuk a romokban heverő katedrálist, de az erre költött aranyból vásárolhatnánk inkább jó acélkardokat is. Vehetünk fel kölcsönt a braavosi Vasbanktól, de lojális marad-e az a katona, akinek nem mi fizetjük a kenyerét? Megfontoltan kell tehát menedzselnünk a birodalom négy támpillérét, melyeket a képernyő tetején elhelyezett ikonok szimbolizálnak. Fordítsunk túl sok, vagy túl kevés figyelmet bármelyikre is, s máris egy dohos cella, vagy a bitófa vár ránk.

A végtelenül egyszerűnek tűnő játékmenet meglepően komoly mélységeket takar, hála a Choose Your Own Adventure lapozókönyvekre emlékeztető feleletválasztásnak és a döntéseink által diktált végkimeneteleknek. A Reigns: Game of Thrones azonban egy lépéssel tovább megy elődjeinél, hiszen itt több, egymástól sokban eltérő főhős bőrébe bújhatunk, akik rejtett tulajdonságait kihasználva hosszú ideig a trónon maradhatunk. Havas Jon becsületét senki nem vitatja, így bármekkora sereg álljon mögöttünk, a nép sosem vonja kétségbe a szándékait. Tyrion ezzel szemben ismer néhány pénzügyekkel kapcsolatos trükköt, így nem kerül bajba, ha kiürül a királyi kincstár. Ezeket a különleges képességeket persze csak idővel, hosszas próbálkozás után szerezhetjük meg, s ebben az újra és újra próbálkozásban rejlik a játék igazi esszenciája is.

„Ha a hatalmasok játszmáját játszod, győzöl vagy meghalsz. Nincsen középút.” Ezzel a mottóval ülhetünk trónra minden alkalommal. A győzelemhez pedig csakis az információ, a korábban megszerzett tudás vezethet. Számtalan halál vár majd ránk, de a roguelike játékokhoz hasonlóan itt is minden menet után egy kicsit okosabban, tapasztaltabban térünk vissza. Kellő kitartással egy idő után megismerhetjük a különféle események végkimenetelét, ezáltal pedig kedvünk szerint manipulálhatjuk azokat. A játék trial and error mentalitása azonban egy kétélű kard. Érdekes és kifizetődő minden apró nyomot és infómorzsát észben tartani, ezekkel pedig később újabb titkokat felfedni, a türelmetlenebbek számára azonban az elkerülhetetlennek tűnő halál hamar bosszantóvá válhat. Ez utóbbiban segít a háromszemű holló, aki talányos jóslatokkal vezet minket a helyes útra. 

Csak ajánlani tudom a Reigns: Game of Thronest azoknak, akik valami könnyed, de mégis tartalmas mobiljátékra vágynak – ezt pedig bátran állíthatom a széria korábbi részeiről is. Most azonban nem csupán egy névtelen királyság trónörököseit követhetjük, ez pedig sokat számít. Persze előfordul egy-egy baki a véletlenszerűen összeillesztett történet kontinuitásában, néha pedig egyszerűen elkerülhetetlen a vég, de ez mégsem csúfít túl sokat az összképen. Aki már epekedve várja a Trónok harca utolsó évadát, és nincsenek ellenére a szöveges alapú játékok, az vigyázzon! Egy tízpercesre szánt kávészünet könnyen egyórásra is elhúzódhat, ha nem figyelünk oda.

A Reigns: Game of Thrones PC-re, valamint iOS-es és androidos mobilkészülékekre jelent meg. Mi PC-n teszteltük.

1.
1.
Batman
12:23-nál jézusom mik ezek a karakterhangok :D
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...