Port Royale 4 próbakör

A német Kalypso nem először hozza el számunkra a karibi térséget, de az előző Port Royale óta sok víz belefolyt a tengerekbe, ez pedig az ősszel érkező epizódon is meglátszik: a játék már most, bétaváltozatában is megállja a helyét.

Habár bétakulcsot kaptam tesztelésre, a Port Royale 4 már egy megjelent játék képét festi. Minden a helyén, hibákkal egyáltalán nem találkoztam, a tartalom pedig csak arra vár, hogy az önjelölt virtuális kereskedő felfedezze magának. Hiába, na, a német precizitás már a játékvilágba is begyűrűzött, ennek pedig csak örülhetünk, lévén a szeptemberben esedékes megjelenés így valószínűleg hibátlanul fog lezajlani. Ritka ez mostanság, de a makulátlan működés csak egy dolog, az egyszeri játékos szívéhez a játékmeneten keresztül vezet az út, és szerencsére ezen a téren sincs szégyenkeznivalója a legújabb Port Royale-nak.

A menü kissé fapados felépítése senkit ne tévesszen meg, mert a sorok között egy meglehetősen komplex, mégis egyszerűen kezelhető kereskedelmi szimulátor bújik meg. Azért ennek ellenére is azt ajánlom, hogy elsőként a tutorialba vessük bele magunkat, ami egész jól elmagyarázza az alapokat, ráadásul ha mindegyikkel végeztünk, akkor később egy egyedi hajóval is gazdagodunk, ami sokat segíthet a kezdeti időszakban. Szerencsére a játék később sem engedi el a kezünket teljesen, ugyanis egy tanácsadón keresztül folyamatosan informál minket a fontosabb feladatainkról, így sosem érezzük majd magunkat elveszve, hiába szeljük keresztül a kietlen tengert.

Természetesen a betanítószakasz nem az egyetlen játékmód, amivel elüthetjük az időnket. Ha megvannak az alapok, és elég elhivatottságot érzünk magunkban, akkor rögvest fejest is ugorhatunk a kampányba. A teljes játékban összesen négy különböző küldetéssorozatban vehetünk majd részt, így irányítva a spanyolokat, az angolokat, a franciákat vagy épp a hollandokat, a bétában viszont csak az elsőkhöz lehet szerencsénk. Természetesen mindegyik ország más előnyökkel indul a többiekkel szemben, amit tovább mélyíthetünk a vezetőnk kiválasztásával is. Itt ismét négy lehetőség közül választhatunk, így indulva el a felfedezés, a kereskedés, vagy éppen a tengeri csaták és a fosztogatás irányába.

Ha a kampány kötött rendszere nem feküdne nekünk, akkor irány a free mód, ahol szinte mindent a kényünk-kedvünk szerint állíthatunk be, így szabva meg a nehézséget. Belenyúlhatunk a karibi szigetvilág felosztásába, a kezdő arany mennyiségébe, de akár a kalózok számát is lenullázhatjuk, ami leginkább a galamblelkű kereskedőknek segíthet. A bétára való tekintettel itt is csak a spanyolokkal vitézkedhettünk, akárcsak a kampányban, de a végleges változat megjelenésére természetesen ez is bővülni fog a többi nemzet fiaival.

Felkészülésből azonban legyen elég ennyi, hiszen már minden készen áll arra, hogy fogjuk a legénységünket, és kihajózzunk a választott városunkból. Amint elindul a játék, valószínűleg az állunkat fogjuk keresni, ugyanis a környezet valami elképesztően jól néz ki, ráadásul a kamerának hála akár egészen távolról is megcsodálhatjuk a szigetekkel szabdalt végtelen tengert, aminek gyakorlati haszna is van, hiszen ilyenkor jóval gyorsabban telik az idő. A fejlesztők korábban elmondták, hogy nem akarták feltagolni a játékmenetet különféle városi képernyőkkel, ezért elég csupán ráközelíteni a településekre, és pár kattintást követően már el is adtuk azt, amit akartunk. Ez az egyszerű kezelés az egész játékra jellemző, szinte bárhonnan elérhetünk bármit, ráadásul rengeteg mindent rá is bízhatunk a gépre, így könnyítve meg a saját életünket.

Ugyan a hajókázás is jó móka, valójában nemcsak a flottánk bővítése lesz a célunk, hanem a városunk, vagy városaink felvirágoztatása is. A kezdőhelyünkön már a játék elejétől fogva építkezhetünk, így jutva további extrákhoz, vagy épp jóval nagyobb profithoz. Azt viszont érdemes észben tartani, hogy nem éri meg vaktában felhúzni mindent, mivel az adott sziget nagyban befolyásolja az épületekért kapható bónuszokat. Idővel mindenképpen kereskednünk kell, mivel egy-egy helyszínen csak maximum hétféle termék állítható elő, valamiből tehát mindig hiány lesz. Arra azonban nem árt odafigyelnünk, hogy a kereslet-kínálat dinamikusan változik, azaz állandóan résen kell lennünk, mert könnyedén lemaradhatunk egy-egy jobb üzletről.

Hogy ez ne történhessen meg, arról egy bonyolultnak tűnő, de aránylag könnyedén kezelhető rendszer fog gondoskodni, amivel pár kattintással létrehozhatunk kereskedelmi útvonalakat, és még azt is megszabhatjuk, melyik hajónk hol, miből és mennyit vegyen, illetve adjon el. Ezt egyébként a gépre is rábízhatjuk, sőt egyszerre akár több ilyen beállítást is eltárolhatunk, így később nem kell külön-külön minden egyes flottánál babrálni ezekkel. A nagy matekozás közben azonban az útvonalakról sem szabad megfeledkezni, amiket szintén aprólékosan módosíthatunk, erre pedig szükségünk is lesz, mivel a 17. századi karibi térség nem éppen békés helyszín, ráadásul a kalózok mellett különféle viharok is megtizedelhetik a rakományunkat.

Utóbbiak ellen nemigen tudjuk felvenni a harcot, csak elkerülhetjük a veszélyesebb vizeket, de a koponyás vitorlával közeledő ladikok esetében már más a helyzet. A játék minden egyes komolyabb cselekedetünket úgynevezett hírnévpontokkal jutalmazza, amiket elköltve nemcsak városunkat, vagy épp flottánkat fejleszthetjük, de hajóskapitányokat is felfogadhatunk. Őrájuk szükségünk is lesz, mivel nélkülük minden egyes csatát el fogunk veszíteni, és ugyan a hajóink ilyenkor nem fognak megsemmisülni, az eladásra szánt javak igencsak megsínylik az affért. Ha azonban a fedélzeten tartózkodik egy kapitányunk, akkor lehetőségünk nyílik visszatámadni, és a gépi segítséget ilyenkor is igénybe vehetjük. Bár az esetek nagy többségében az nyer, aki komolyabb haderőt sorakoztat fel az oldalán, ha biztosra szeretnénk menni, akkor ajánlott magunknak levezényelnünk a csatákat, legalábbis a játék elején.

De miért csak ott? Nos, a sorozat korábbi részeiből ismert valós idejű harcrendszert kukázták a fejlesztők, helyette körökre osztva küldhetjük a tenger fenekére ellenlábasainkat, ami igencsak kilóg a játékból. Természetesen kapunk akciópontokat, amikkel gazdálkodhatunk, illetve bevethetünk különféle taktikákat is a győzelem érdekében, de a megannyi lehetőség nem változtat azon a tényen, hogy a harcok idővel elképesztően unalmassá válnak, és csak felszabdalják a játékmenetet. Ez azért is fájó pont, mert a városi látképeket pont a folytonosság miatt vágták a kukába, így nem értem, hogy a csatáknál miért nyúltak ehhez a megoldáshoz.

Habár a Port Royale 4 megjelenése még igencsak messze van, és a mostani változat „csupán” egy béta, elnézve a játék jelenlegi állapotát, akár már holnap boltokba kerülhetne. A tesztelés ideje alatt semmilyen hibával vagy fagyással nem találkoztam, a kereskedelmi rendszer pedig teszi a dolgát, ráadásul úgy lett egyszerűsítve, hogy közben komplex maradt, ami mindenképp jó hír lehet az új belépőknek és a rajongóknak egyaránt. Egyedül csak a körökre osztott tengeri csaták lógnak ki a sorból, de alternatívaként ott van a gépi automatizálás, ami legalább jól működik. A sorozat kedvelői tehát joggal bizakodhatnak, hogy nyolc évvel az előző epizód után ismét érdemes lesz kihajózni és meghódítani a karibi szigetvilágot, kalózok ide, vagy oda.

A Port Royale 4 szeptember 25-én jelenik meg PC-re, PS4-re, Xbox One-ra és Switchre. A bétaváltozatot PC-n próbáltuk ki.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...