Jövőbe tekintő sorozat 1. rész: Repülő patkány, holokép, a 10. bolygó

Link másolása
Repülőt irányító patkány, holokép és a tizedik bolygó. Ezek a dolgok ugyan mindennapjaink részévé váltak, mégis kétségbe vonható valódiságalapjuk.
Javában tombol a nyár, a játékvilágban pedig az uborkaszezon. A játékkészítők megérdemelt nyaralásukat töltik, csakúgy mint mi, egyszerű halandók. Ezen sivárnak tűnő napokat is el kell ütni valahogy, ha már a víz kiszívta napbarnított bőrünket. Gondoltam hát egyet és kettő lett belőle: oldalunk fő profiljába nem illik ugyan, de egy - a tudomány legújabb és legmeglepőbb találmányait bemutató - cikk megírásába fogtam. Előre szólok, hogy nem lesz szó intelligens mosóporról, bármittisztító csodaszerről, bifidus essensis-ről, akármily kiábrándító is. Ellenben szó lesz repülőt irányító patkányról, holoképről valamint a tizedik bolygóról. Az előbbi dolgok ugyan mindennapjaink részévé váltak, mégis kétségbe vonható valódiságalapjuk, ellenben az utóbbiak meglepőek lehetnek, de a tudomány által megvalósított és bizonyított dolgokról van szó. Vágjunk is bele az említett három témába!
Repülő patkány

A cím meglepően hangzik és valójában megtévesztő is lehet. Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor egy mesterségesen életben tartott patkány agyat sikerült rávenni egy F-22-es vadászgép szimulátor irányítására. Legyinthettek, hogy láttunk már képet festő állatokat, kiknek műveiben egyesek művészi vonásokat képesek felfedezni, de ez legyen a saját problémájuk. Ebben az esetben azonban a patkány agy feladata egy útvonalon való repülés volt, melyet változó szélviszonyok is nehezítettek.

Az agy és a számítógép kapcsolatát a floridai egyetem 37 éves professzor-segéd Thomas DeMarse (akinek érdemei kétségbevonhatatlanok a jelenleg elképzelhető legbonyolultabb szerkezet – az agy – megértése terén) vetette fel azzal a céllal, hogy alapjaiban változtassa meg a hibrid számítógépekről alkotott eddigi képet és egy kisebb kutatócsoport élén meg is valósította azt. Az agy 25000 agy neuronból áll, melyet egy közönséges patkány embrióból nyertek. Egy speciális folyadékban helyezték el, hogy életben tartsák, valamint 60 elektródát csatlakoztattak rá, melyeknek segítségével a hozzájuk kapcsolt számítógéppel kommunikálni képes. A vadászgép szimulátorhoz csatlakoztatva meglepő eredményt értek el. Az első próbálkozások folyamán mindig lezuhant a gép és láthatóan nem adott az agy megfelelő ingereket. Hamarosan azonban az agy beleszokott a különleges környezetbe és megtanulta használni a lehetőségeit. A kutatókat is meglepetésként érte, hogy a patkány agy megfelelő ingerekkel reagált az oldalszélre és korrigált, hogy tartsa az irányt.


A technológia ugyan még gyerekcipőben jár, mégis a kutatók bebizonyították, hogy működőképes. Tervek szerint ezzel rengeteg területen megjelenhetnek és elterjedhetnek a hibrid gépek, melyek részben organikusak, részben elektro-mechanikusak. Elég csak belegondolni, hogy mekkora előrelépés lenne, ha bizonyos feladatok ellátására ilyen gépeket alkalmaznánk, hiszen ezzel elkerülhetnénk az esetleges balesetekkel járó emberáldozatokat. Érdemes elgondolkodni azon, hogy mi történne, ha másmilyen agyat használnánk erre, illetve hogyan helyettesíthetné az embereket. Rengeteg kérdést felvető találmány ez, mely ha túljut a felfedezés fázisán, akkor valószínűleg heves viták tárgya lesz.

Holokép

Ha Frank Herbert Dűnéjét nem is olvasták annyian, de a Csillagok Háborúját biztosan sokan látták. Ezekben a művekben ugyanis megjelent egy berendezés mely a levegőbe vetítette a képet. Nem volt szükség semmilyen felületre, mégis ott lebegett a kép. A filmvásznon ezt trükkökkel sikerült megvalósítani, de vajon ki gondolná, hogy napjainkban is rendelkezésünkre áll már egy hasonló technológia?


Márpedig az IO2Technology-nak sikerült kifejlesztenie az általuk Heliodisplay-nek elnevezett eszközt, mely nem csak állóképet, hanem mozgóképet is képes kivetíteni maga fölé. A pontos eljárás természetesen titkos, annyit viszont lehet róla tudni, hogy a Heliodisplay-hez elegendő egy közönséges számítógépet csatlakoztatni, mely a vetítendő forrást biztosítja. A szerkezet levegőt szív be mindenféle adalékanyagtól mentesen, a megváltoztatott levegőt maga fölé pumpálja, ezzel láthatóvá téve a képet. Nem szükséges semmilyen felület, speciális szemüveg, vagy hasonló. A kép szabad szemmel látható, ugyan csak 75 fokban, hasonlóan az LCD kijelzőkhöz és csak két dimenzióban. Ellenben interaktivitásra képes, hiszen ha például gombokat vetít ki, akkor a képbe belenyúlva érzékeli azt, így érintőképernyőként is funkcionál.


A gép működését nem befolyásolja a levegő minősége, így valószínűleg képes lenne akár kereskedelmi forgalomba kerülésre is, azonban jelenleg erről még nem tudok, talán a különleges technológia megfizethetetlensége miatt nem került erre sor eleddig.

Tizedik bolygó


Ezt a témát nem hagyhattam ki, ugyanis a felfedezés bejelentése július 29-én történt, tehát igen friss dologról van szó. A bejelentést dr. Mike Brown tette, aki néhány kollégájával együtt a San Diego melletti Palomar obszervatóriumbeli Samuel Oschin teleszkópon fedezte fel az állítása szerint Plútónál szinte biztosan nagyobb, Nap körül keringő bolygót. Jelenlegi pozícióját tekintve 97 asztronómiai egységnyire (AU) van a Naptól. Viszonyításképpen a Plútó 40-re van.

Brown mellett a Hawaii-on található Mauna Kea-beli Gemini obszervatórium munkatársa, Chad Trujillo, valamint David Rabinowitz, a Connecticut-béli New Haven Yale Egyetem-étől is részt vettek a felfedezésben. A bolygóról először 2003. október 31-én készítettek fotót a 48 inches Samuel Oschin teleszkóppal. Az óriási távolság miatt először nem vették észre a mozgást, azt csak a következő év elején, hosszas tanulmányozás után sikerült bizonyítani. Az utóbbi hét hónapban a tudósok több vizsgálatnak vetették alá, hogy pontosabban meg lehessen állapítani méretét és mozgásának irányát.


A Plútón túli övezetben rengeteg kisebb objektum kering, Brown szerint azonban 100 százalékos biztonsággal kijelenthetik, hogy ez az egyetlen eddig felfedezett, a kilencedik bolygótól nagyobb égitest abban az övezetben, továbbá mozgásának hasonlósága a többi Naprendszerbeli kilenc bolygóéhoz bizonyíték az égitest bolygó voltára. A pontos körvonalakat nem lehet teleszkóppal megfigyelni, egyedül a fényerőből lehet következtetni a méretére. Csakúgy, mint minden bolygó, a Nap fényének bizonyos százalékát veri vissza. A pontos méret meghatározásához azonban szükség van a bolygó felszínének fényvisszaverő képességére. Azt azonban biztosan ki lehet jelenteni, hogy ha 100 százalékban visszaveri a Nap fényét, akkor is legalább akkorának kell lennie, mint a Plútó (2300 km széles). Ez azonban lehetetlen a tudomány jelenlegi állása szerint, így az égitestet majdhogynem másfélszer akkorára taksálják, mint a kilencedik bolygó. A szélességének felső korlátot azonban sikerült szabniuk, ugyanis a NASA Spitzer Űrteleszkópja nem képes felfedezni a bolygót, mely azt jelenti, hogy nem lehet 3200 km széles.

Jelenleg még nincs végleges neve a bolygónak, csak annyi, hogy 2003 UB313. A felfedezők azonban már benyújtották javaslatukat az illetékes szervhez, és míg nem szület határozat, addig titokban marad az.

A mellékelt képsorozat 2003. október 21-én készült a Samuel Oschin teleszkóppal, 90 perces eltérésekkel.

Ennyit tehát a tudomány felfedezéseinek igenszéles skálájáról. Amennyiben elnyerte tetszéseteket a téma, akkor elképzelhető, hogy további cikkek is születnek a robotika, nanotechnológia, biológia, informatika valamint ki tudja még milyen területek legérdekesebb találmányairól.

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...