Saints Row teszt (videóteszttel!)

  • Írta: szlav
  • 2022. augusztus 22.
Az elmúlt években meglehetősen megfáradt Saints Row-sorozat jócskán megérett egy kiadós rebootra. Az új epizód elmeséli, hogyan alakult meg a világ legeszelősebb bűnbandája.

A 3rd Street Saints okleveles seggfejei megjárták már a mátrixot és a poklot, visszaverték a zombiapokalipszist és az idegen lények invázióját, voltak már hollywoodi szupersztárok, luchadorok és politikusok is - egyszóval eléggé kimaxolták az életet ahhoz képest, hogy pitiáner gengszterekként kezdték a pályafutásukat. Valljuk be, ezt az ívet már nemigen lehetne tovább fokozni, így nagyon is ideje volt annak, hogy a széria visszaereszkedjen a halandók sorai közé. A szimplán csak Saints Row címen megjelent új rész pontosan ezt a feladatot vállalta magára: tiszta lapot hajtva meséli el a lilapulcsis maffia eredetsztoriját, méghozzá meglepően jól átgondolt, visszafogottabb, de abszolút szerethető formában.

A Gamekapocs videótesztje

Stilwater vagy Steelport helyett a történetünk ezúttal az USA délnyugati fertályára, Santo Ileso poros utcáira kalauzol el bennünket. A képzeletbeli város egy kellemesen változatos turmixban vegyíti Új-Mexikó vadnyugatias és latino stílusjegyeit Las Vegas káprázatos fényűzésével, így nem is olyan meglepő, hogy a távolról békésnek tűnő település valójában a szervezett bűnözés melegágya. A Los Panteros kegyetlen gengszterei és az Idols bizarr, antikapitalista aktivistái minden nap véres harcot vívnak a helyi rendfenntartókkal, a kereszttűzben pedig ott áll a történetünk névtelen, de nagyszájú hőse, aki még három jóbarátjával együtt sem tudja összekaparni lakbérre valót. 

A tetőtől talpig általunk kreált főhősünk persze hamar rájön, hogy sem a bandák verőlegényeként, de még a helyi privát milícia zsoldosaként sem lesz soha megtömve a malacperselye, így egy mély önsajnálattal töltött estén egyszer csak kipattan a fejéből az évszázad ötlete: mi lenne, ha saját bűnszervezetet alapítana az őhozzá hasonlóan balfék haverjaival? Pár fejlövés, egy halálra rémisztett aktakukac és egy sor megkérdőjelezhető döntés, és máris megalakul a Saints, Santo Ileso legújabb utcai bandája, az pedig csak rajtunk múlik, hogyan hódítjuk meg velük a kizsákmányolásra alaposan megérett várost.

Bizony, az új Saints Row nem csak egy alapos reboot, de egyben a Saints bűnbirodalom eredettörténete is, az utóbbi kidolgozására pedig a szokásosnál jóval komolyabb figyelmet fektetett a Volition csapata. A határtalan esztelenségéről ismert GTA-klónok történetei... nos, fogalmazzunk úgy, hogy mindig is hagytak némi kívánnivalót maguk után, az új epizód történetvezetése viszont meglepően koherens és átgondolt. Egyáltalán nem számítottam arra, hogy két elborult utcai mészárlás közt szimpatikus, jellemükben is fejlődő karaktereket ismerhetek majd meg, akiknek adott esetben még szurkolni is tudok a megpróbáltatásaik során. Persze érdemes a helyén kezelni a dolgot: a narratíva nyilván nem fog így sem a Naughty Dog-játékok babérjaira törni, de nem emlékszem egyetlen olyan korábbi Saints Row-epizódra sem, ahol őszintén meglepődtem volna a sztori bármelyik csavarján. 

Ez a stílusváltás azonban valószínű, hogy néhány rajongó számára visszásan sülhet el, hiszen a következetesebb sztorival és az egy fokkal emberibb karakterekkel kézenfogva jár, hogy a Saints Row védjegyszerű humora veszít valamicskét a korábbi éléből. Ne értsetek félre, a poénok továbbra is záporoznak, de ez már nem az a játék, ahol méteresen lengedező lila szerszámokkal püfölhetjük agyon a rosszakaróinkat. Persze az új epizód messziről sem nevezhető családbarátnak, de nyilvánvaló, hogy itt már nem az volt a fejlesztők egyetlen célja, hogy minél jobban megbotránkoztassák a közönséget.

Fogalmazhatunk tehát úgy is, hogy a Saints Row-reboot biztonsági játékot játszik. Ez a legtöbb esetben kiábrándítónak hangozhat, ennek a sorozatnak azonban határozottan szüksége volt arra, hogy behúzza a kéziféket. A tónusváltás pedig semmiképp nem jelenti azt, hogy az új epizód kevésbé lenne szórakoztató. A bóvli szuperképességekről vagy az angyalszárnyakról lemondva végre ismét egy olyan játékot kapunk, ahol a nyílt világnak, a járművezetésnek és a bandáknak valódi jelentőségük van. Persze egy idő után itt is előkerülnek a lebegő motorok és a lézertankok, de nehéz kifejezni, hogy a Saints Row IV és a Gat out of Hell után mennyire felüdítő ismét egy rommá tuningolt Camaro-koppintás volánja mögött meghódítani az utcákat. 

Apropó, tuning: ha egy videojátékban szerettek mindent, de tényleg mindent személyre szabni, akkor jóban lesztek a Saints Row-val. A főszereplőtől kezdve, a fegyvereken és autókon át, egészen a főhadiszállásig mindent a saját egyedi ízlésficamunk szerint alakíthatunk át, ráadásul ezúttal a birodalomépítés sem merül ki abban, hogy az utcán kocsikázva megvásárolhatunk egy-egy fegyverboltot vagy ruhaszalont. A termetes nyílt világban több mint egy tucatnyi üres telek vár arra, hogy felhúzzunk rájuk egy-egy (kevésbé) legitim üzletet, ezek a bizniszek pedig a passzív jövedelem mellett újabb és újabb mellékküldetés-sorozatokat nyitnak meg.

Szabályosan meglepő, hogy milyen masszív tartalom került a játékba a nagyjából 10-12 órás fő sztorin kívül is. A mellékes tennivalók közt az olyan régi kedvencek természetesen ismét visszatérnek, mint például a rohanó forgalomban elkövetett egészségbiztosítási csalás, de ilyen-olyan futármelókkal, mérgező hulladék szállításával, food truckos drogcsempészettel, vagy az ezekhez hasonló kisebb minikalandokkal iszonyat mennyiségű órát beletehetünk az egyébként kooperatív módban is elejétől a végéig játszható programba. 

A mennyiség azonban néha a minőség rovására megy, és hát valljuk be, a Saints Row-epizódok sosem értek fel a Rockstar Games vagy akár csak a Ubisoft által készített open world játékok kidolgozottságához. Habár a reboot ezen a téren is nagyot lép előre, az előbbi kijelentés sajnos ezúttal sem változott. Ugyan a vezetés az új részben kiváló, egészen meglepett, hogy mennyire nem tudtam kibékülni az alapvető gunplay-jel. Jár a pirospont azért, hogy konzolon többféle aim assist közül válogathatunk, de mégis mindvégig úgy éreztem, hogy a rásegítés olykor kihagy, máskor pedig túl agresszíven ugrál. Emellett magát a fegyverhasználatot és azok hang- és látványbeli visszacsatolását sem nevezném különösebben kiemelkedőnek, bár ez sosem volt a sorozat erőssége.

Technikai fronton azonban ennél is jóval komolyabb problémákkal küzd a Saints Row. Nem akarok idejekorán földet vetni a játékra, hiszen a nagy day 1 patch előtti buildjével játszottam, az azonban mégis beszédes, hogy már a főmenüben is találtam bugokat. Igazán komoly, a játékot megakasztó problémákkal egyébként nem találkoztam, az azonban világosan látszik, hogy az új Saints-kalandra ráférne még egy kevés reszelés - főképp az optimalizáció terén. Xbox Series X-en teszteltem az anyagot, és igazán értékeltem, hogy nem kettő, hanem kapásból négy grafikai sémával várt a játék, a probléma csupán az, hogy a Saints Row a fullos, 4K UHD-s módban sem tűnik kimondottan szépnek, és a teljesen mezei, 1080p-s, framerate-orientált beállítással sem fut kifejezetten jól. 

Az utóbbi beállításokon ugyan a játék általában tartja a 60 fps-t, a legnagyobb akcióorgiában (a Saints Row márpedig erről szól) viszont igy is gyakran bezuhan a képkockaszám. Hasonlóképp, nem tudtam mit kezdeni a játékkal annak érdekében sem, hogy a képre ráboruló maszatos homály, a zavarba ejtően fűrészfogas árnyékok, a villódzó fények és a semmiben elvesző vagy hirtelen elővillanó tereptárgyak ne nyomják rá a bélyegüket a teljes élményre. Az egész összhatás azt a benyomást kelti, mintha egy generációvégi anyagról lenne szó, amely a kiöregedő konzolokon csak komoly kompromisszumokkal vehető rá a tűrhető futásra. Nyilvánvaló, hogy nem erről van szó, hiszen az alig két éve piacra dobott masinák már számtalanszor bebizonyították, hogy ennél bizony jóval nagyobb falatokkal is megbirkóznak.

Mindezt azért sajnálom igazán, mert alapvetően a Saints Row új látványstílusa nagyon kellemesen fest. A legelső előzetest látva kissé én is felhúztam a szemöldökömet a vidám, már-már Fortnite-szerű irányvonal miatt, de a hangulatváltás közel sem ilyen extrém - egy abszolút szerethető arany középutat lőtt be a Volition brigádja. A város remekül fest, az atmoszféra páratlan, az egészet pedig egy olyan ütős soundtrack kíséri, amibe a legnagyobb rosszindulattal sem lehet belekötni. Modest Mouse-tól és Ty Segalltól kezdve a Meshuggah-n át, egészen Busta Rhymesig terjed a repertoár. Akad itt laza country rádió, hip-hop adó és latin csatorna is, de a neonfényes éjszakai kocsikázáshoz még a synthwave-összeállítás kazettáját is bedobhatjuk. 

Ugye már értitek, hogy miért vannak vegyes érzéseim a Saints Row-reboottal kapcsolatban? A reset-gomb megnyomása és az irányváltás csodákat művelt az új epizóddal. Az erősebb narratíva és a nyílt világra visszakerülő fókusz végre újra sínre helyezte a régóta csak a saját kreténségében lubickoló szériát. Az egészbe azonban belerondít az a technikai kidolgozatlanság, ami miatt továbbra is nehéz úgy tekinteni a játékra, mintha több lenne egy B-kategóriás GTA-klónnál. Ezzel persze nincsen feltétlenül baj, szükség van olyan játékokra is, amelyek ezt a piaci rést töltik be, a reboot azonban van annyira ígéretes, hogy könnyedén lehetne értékesebb is ennél.

A végszó tehát az, hogy a Saints Row nem akar túlnyújtózni a takaróján, és több lenni annál, ami. Egyszerűen csak egy jókora, nyílt világú akciójáték, amit teletömtek annyi tartalommal, amennyit csak elbírt. Túlzás lenne azt állítani, hogy a lilában feszítő gengszterek eredetsztorija egy világmegváltó anyag lenne, de egy végletekig kifacsart franchise üde rebootjának ez a tökéletes új irányvállalás. Úgy gondolom, hogy pár kisebb-nagyobb patch és egy kifejezetten remek, idén talán hiánypótlónak is nevezhető játék kerekedik majd a Saints Row-ból, a The Game Awards díjátadóján azonban nem számítok a visszatérésére.

A Saints Row augusztus 23-án jelenik meg PC-n, Xbox One-on, Xbox Series X/S-en, PlayStation 4-en, PlayStation 5-ön és Google Stadián. Mi Xbox Series X-en teszteltük a játékot.

Kapcsolódó cikkek

13.
13.
FrankBlack
Nekem már a gameplay videókon is tetszett, mert azt láttam, hogy kb. a 3. rész stílusát hozza, ami nagy kedvencem, ezért nálam ez a Reboot az év egyik legjobban várt játéka volt, elő is rendeltem.

12 óra játék után nekem nagyon tetszik. Tényleg kb. olyan mint a 3. csak más környezetben, más sztorival. De sok hiba, hiányosság is visszaköszön. Az autók fizikája, irányítása maradt kb olyan, és a grafika is. Elavult, de azért hangulatos. A színvilág és a fények sokat dobnak rajta, bár néha elég ronda tud lenni, egy-két generációval korábbi szintet képvisel. Nem csúcs gépem van 6 éves vga kártyával, de hozza az 1440p 60 fps-t elég stabilan. Nagyon zavaró bugokkal nem találkoztam.

A gunplay szerintem hozza azt amit a 3., aim assist visszább véve nekem teljesen jó, szórakoztató. A humor ott van azért rendesen, bár valóban kicsit visszafogottabb, de ez kifejezetten jót tett neki. Nekem a 3. már sokszor túlzás volt. Itt azonban eddig minden küldetést nagyon élveztem, maga a sztori is érdekes, kellően humoros. Tele van poénokkal, sokszor szakadok a röhögéstől. Az egész játék egy komolytalan, súlytalan, könnyed szórakozást nyújt tele akcióval, és én ettől ezt is vártam, nem többet, de ezt remekül teljesíti. Nagyon élvezem a játékot.

A csúnyácska grafika ellenére a város atmoszférája lenyűgöző, élvezet felfedezni, nézelődni, gyűjtögetni. Az utcai harcok, „területfoglalás” és egyéb melléktevékenységek is szórakoztatóak, sok érdekesség van benne. Tele van tartalommal. Anno az SR 3-at nagyon szerettem, többször is végigjátszottam. Ez nekem van legalább annyira jó, vagy még jobb is. Én eddig 12 óra után alig tudom letenni, és még csak 20%-nál tartok. Sokáig elleszek vele.
12.
12.
Hunszi
#9: Tényleg az...nagyon gyenge lett, 5-6 évvel ezelőtt is csak OK játék lett volna. Egyáltalán nem ér teljes árat.

Egy kis összehasonlító videó az első résszel: https://www.youtube.com/watch?v=eM-27ocJRa0

Érdemes 2:57-hez tekerni, mennyire okos pl az Ai, vagy 4:20-hoz, hogy mennyivel jobb az első rész fizikája. Nincs mit ezen szépíteni, a grafika rendben van, de minden más borzalmas lett, 10.000 forintot nem ér, nem hogy 20-at.
11.
11.
Macifasz
#9: Ez mind szép és jó, csak ha én megnézek pár gameplay-t, és azok alapján nekem egyátalán nem tetszik, legyen szó játékmenetről, látványról, tálalásról stb. stb. akkor nem fogok kiadni érte 25-30.000 Ft-t csak azért, mert hátha ha játszok vele, akkor más lesz az élmény. Ha ez pl. benne lenne a game pass-ban, tuti belelesnék annak ellenére is, hogy nem győzött meg túlzottan. De teljes árat tuti nem adok érte.
10.
10.
DragonBleacPiece
9.
9.
Anti4730
Na a sok okos megint megmondta hogy milyen szar jatek, ugy hogy nem is jatszott vele:)) Tanuljatpk mar meg hogy egy jatek youtube videokon keresztul egyaltalan nem ugyanazt nyujta mintha te magad jatszod.
8.
8.
Ooorky
Egyetlen dolog amit áthoztak a korábbi részekből az a 2 generációval lemaradt grafika.

Végigtoltam 1-től Gat out of Hell-ig, de ezt bottal se piszkálnám.
7.
7.
Jarl Balgruuf
"Egyáltalán nem számítottam arra, hogy két elborult utcai mészárlás közt szimpatikus, jellemükben is fejlődő karaktereket ismerhetek majd meg, akiknek adott esetben még szurkolni is tudok a megpróbáltatásaik során. "

És itt (is) el van cseszve az egész, két lovat nem lehet megülni egy seggel.
Ezek gyilkosok, akasztófàra való haramiàk akik minden lelkifurdalás nélkül ha kell ártatlanok tömegeit mészároljàk le.
Ez akkor működik ha saját magát sem veszi komolyan az egész, ahogyan régen is tette.
Fun marhasàg volt, hülye seggfejekkel akiken jót lehetett derülni de komolyan venni vagy jó embernek tartani őket akár egy pillanatra is? Nem.
6.
6.
Heldengeist
#5: Azért az úgy tényleg szép, hogy a SR játékok kapcsán vannak a puristák, akik szerint az 1-2 az etalon és vannak, akik szerint a sorozat a 3-4-gyel találta meg az identitását. A Volition pedig most csinált egy rebootot, amit mindkét tábor egyformán gyűlölhet :D
5.
5.
Jarl Balgruuf
Szeretem a Saints row szériát, ezért ez a förtelem nekem egy nagy nulla.
4.
4.
rafael13
Én mondjuk az egész Saints Row szériát jobban szeretem mint a Cyberpunk-ot.
Mondom úgy, hogy, amúgy szeretem mind2-őt.
Ha Cyberpunk 7-es, akkor ez meg 9-es nálam.
3.
3.
GAMEROD
Ez is gyengén van optimalizálva? Mert az eredeti első rész valami játszhatatlanul szarul volt. A 3-4 része volt az, ami már kellemesebb lett.
2.
2.
Heldengeist
Nem értem, hogy kap ez 7.5 pontot, ha még a Cyberpunk is csak 7-et akpott, a megjelenéskori állapota ennek sem jobb, csak még potenciál sincs benne, hogy jó legyen. Majd akkor ér meg talán 6-ot, ha gatyába rázzák.
1.
1.
Csoki80
Ez a nemtok má mit kitalálni 20-ik rész :-D
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...