Need for Speed: Carbon

  • Írta: Daks
  • 2006. november 3.
Need for Speed. Egy név, mely már kerek 10 éve áll a virtuális száguldás szerelmeseinek szolgálatában. Egy név, mely joggal viseli az autós játékok lexikonjában a „valaha készült legtutibb anyag” lábjegyzetet. Egy név, mely megszámlálhatatlanul sok résszel büszkélkedhet, és ami folyamatos lendületben van – csak az a gond, hogy a lejtőn lefelé.
Talán még emlékeztek, hogy milyen lehúzós cikket írtunk tavaly novemberben a Most Wanted-ről. Már akkor részletesen kifejtettük nektek, hogy az új Need for Speed részek nem nyújtják azt a színvonalat, melyet a teljes 10 évad első felében megszoktunk. A Halálos Iramban film által hozott őrületet mesteri módon használta ki az Electronic Arts, mely még el is ment a két Underground esetében. Nem bírjuk megállni, hogy ne mondjuk ki őszintén: herótunk van már a tuningolós-műmájeres korszakból, hányunk az éjszakai illegálkodástól és a gizdázós stílustól. Vin Diesel bekaphatja, de frankón.


Igazából piszok nehéz helyzetben vannak a fejlesztők. A sok különböző helyszínen játszódó cuccok már évek óta sikertelenek, a mai fiatalság körében a nagyvárosi száguldozás a menő. A gyári alap, úgynevezett „stock" autókkal mászkálni unalmas, kell a tuningolási lehetőség. A tuningolt verdákkal császkáló fiatalok ritka gizdák, tehát kötelesség, hogy egy ilyen világot alkosson meg a játék is. Ezek a skacok nappal láthatatlanok, ergo a játéknak is az éjszakai életet kell megelevenítenie. Mindezen tényeket figyelembe véve, a jól eladható autós játékot nem más, mint az Underground, a Most Wanted és a Carbon személyesíti meg. Ez egy ördögi kör, amiből nincs menekvés. Az egyetlen megoldást az jelentené, ha az EA-sek dobnák az egész projectet, és egy új vonalon folytatnák a sorozatot. Nos, amíg ez nem történik meg, addig a rinyálás helyett nézzük meg, hogy milyenre is sikeredett az új Need for Speed.


Az vitathatatlan, hogy az imént körülírt stílusba remekül beleillik a Carbon, ezért a tesztelés során félre is tesszük az unalomba fulladt világ iránti érzelmeinket, és tudatosan a kicsontozásra megyünk rá. Arcát sötétített szélvédővel takaró főhősünk a Most Wanted eseményei után idén visszatér szeretett városába, ahol legutóbbi látogatása óta szinte minden megváltozott. A területet 3 nagy banda uralja, a Bushido, a TFK és a 21st Street, akik egymással versengenek, hogy ki legyen egy adott terület kiskirálya. A várost átépítették, de talán az eleve rossz mérnöki munka eredményeképpen még mindig nem süt ide a nap. A játékszabályok megváltoztak, az arcok kicserélődtek, a város mellé egy hatalmas hegylánc nőtt, valamint leszékelt több autószalon is, mely utóbbiak vadi új modelleket kínálnak megvásárlásra. Ezúttal az eddigieknél is keményebb összecsapásokkal kell számolnia annak, aki szét akarja bombázni a helyi vagány csávók társaságát, és vissza akarja szerezni az elvesztett „lazagyerek" rangját. Választás tehát nincs, újra meg kell másznunk a ranglétrát, és újra szembe kell nézünk a grundot védő srácokkal, akik presztízskérdést csinálnak abból, hogy kinek hány másodperc alatt gyorsul 100-ra a verdája.


A játék bár alapjaiban nem változott meg, mégis több gyökeres átalakulás történt benne, melyet akár lehetne úttörő megoldásoknak is nevezni, ha nem a szókimondó Gamekapocsra íródott volna ez a cikk. Először is érdemes szemügyre venni magát Carbon Canyon-t, mely nem más, mint Palmont City mellé odavarázsolódott óriás hegy, hajtűkanyarokkal és elrozsdált szalagkorlátokkal nehezített főútja. Ez a helyszín ad otthont az új, erősen Fast and the Furious 3 szagú játékmódnak, amiben a bandavezérekkel kell egyenként összemérni autónk teljesítményét. Ha oda jutunk, hogy a „szokásos" játékmódokban elfoglaltuk a kerület kisebb negyedeit, akkor jön Jani, a főnök, akit ezen a területen tudunk végleg nyugdíjba küldeni. A Canyon több szakaszra van osztva, melyekben egyenként, de egyhuzamban helyt kell állnunk – a főnök csak így hajlandó átengedni a kerület feletti hatalmat. Az első lépcsőfokon nekünk kell üldözni a kihívót, és minél jobban tartjuk az iramot, annál több pontot kapunk. A második lépcsőnél mi kerülünk előre, ilyenkor az ellenfél követ minket és veszi vissza a pontjait. A célba pontokkal kell beérni, vagy 10 másodpercig át kell venni a vezetést az első körben. A versenyt nem csak Jani professzionális autóvezető tudása nehezíti, hanem az a tény is, hogy itt szinte papírból vannak a szalagkorlátok, így ha nekicsúszunk valamelyiknek, akkor könnyen a szakadékban végezhetjük. Nincs tehát könnyű feladata annak, aki kiskirály akar lenni, hiszen mint tapasztaltuk, ezért az igen rangos és elismerő tisztségért bizony meg kell izzadni!


A második nagy változás, hogy az autók immáron három nagy csoportba lettek osztva. Az izom kategóriában a jó öreg amerikai erőgépek, a sok ezer köbcentis és sok száz lóerős igazi benzinfaló vadállatok tartoznak, az egzotikumokon belül a méregdrága luxus versenyautók kaptak helyet, míg a tuning csapatot a tunerek által kedvelt, többnyire európai és japán import gépcsodák erősítik. A fajok közti különbség verseny közben erősen kiütközik, ugyanis az izomautók többnyire remekül gyorsulnak, az egzotikumoknak nagy a végsebessége, a tuner-ek pedig jól irányíthatóak, emellett a többi érték általában alacsonyan marad. A nagy változások harmadik említésre méltó eleme a tuningolást érinti. Az Autosculpt(tíem) névre keresztelt rendszerben már nem csak egyenként lehet megvásárolgatni az optikai szépítkezésre gyártott alkatrészeket, hanem mi magunk is alakíthatjuk ki azokat. Jó hír, hogy megmaradtak az előre legyártott kiegészítők, így aki „márkás" cuccot akar, az továbbra is vehet magának az alkatrészboltból. Az autó tuningpontjai több részre lettek osztva. A kerekek, az első lökhárító, a hátsó lökhárító, a kipufogó, a motorháztető, a szoknya és a tető egy-egy ilyen részt képviselnek, melyeket belül egy csúszka segítségével állíthatunk több értéket is. Példának okáért beállíthatjuk, hogy milyen szélesek legyenek a kerekek, mekkora legyen a felni, milyenek legyenek a küllői, mekkora legyen a légbeömlő a motorháztetőn, milyen széles és milyen magas legyen a spoiler, milyen nagy legyen a kipufogó, és még sorolhatnánk. A rendszer remekül működik, így tényleg teljesen egyénire lehet szabni az autót, ami ráadásul a csúszkák mozgatásával a szemünk előtt transzformálódik át a megadott értékek szerint. Remek dolog, hogy egyéni festést, saját fóliákat és otthon gyártott matricákat is feltehetünk az autóra – teljesen szabad kezet kapva így az átalakításokhoz. Picit szomorú, hogy a teljesítményfokozó beállításoknál nem történtek ilyesfajta reformok, itt ugyanis megmaradt a motor, felfüggesztés, sebváltó, nitró, gumi, fék és turbó csoportosítás, melyeket megvásárolható csomagokkal tehetünk erősebbé.


Apró ficsőr zárja az újítások listájának bemutatását, ami nem más, mint a versenyeken feltűnő jó barát mivoltja. Ha csoportos összecsapás van, például körverseny, akkor a mezőnyben feltűnik egy haver, aki felszólításunkra előnyhöz juttat minket. Akadályozza, lökdösi az ellenfeleket, ha mögöttünk van, akkor igyekszik hátul tartani a többi autóst, ha pedig előttünk, akkor lelassít, hogy megelőzhessük. Használhatjuk szélfogóként is, de még érdekesebb, hogy megmutatja nekünk a levágásokat. A barát megléte nem csak azért hasznos, mert a mi javunkra dolgozik, hanem azért is, mert ha őt követve másodikként érünk be a célba, akkor is futamgyőzelmet tudhatunk magunkévá. Hangulatfokozó elemként került a játékba a CB rádió, amit hallgatni tudjuk a barát bíztatását, tanácsait, helyzetjelentéseit. Kétségtelenül baromi idegesítő, hogy egyfolytában pofázik, ráadásul ki sem lehet kapcsolni. Elnyomja a zenét, eltereli a figyelmet, de legalább mindig szól, hogy hol lesz a legközelebbi levágás, vagy mire vigyázzunk.


Bár Ca$h pajtás az Xbox 360-as demót tesztelve csak jót tudott mondani a Carbon-ról, azért közel sem ilyen rózsás a helyzet. A PC-s verzió már nem támogatja a widescreen paneleket, valami rejtélyes oknál fogva ez a ficsőr csak a nextgen átiratba került bele – jelentősen lerontva a HD felhasználók játékélményét. A megjelenés nem, hogy nem szép, egyenesen ronda. A különböző vizuális performanszok maximumra állítása nem teszi elviselhetőbbé a látványt, inkább csak a csillogós, elmaszatolós, élénkítős csicsázásra jó, igazi szépség elővarázsolására alkalmatlan. A helyzet az, hogy az autók és az emberek nagyon babán meg lettek csinálva, de a külvilág még a Most Wanted-nél is rondább, sötétebb, élettelenebb és élvezhetetlenebb. Persze mondhatjátok, hogy nincs igazunk, de azért nem kell rögtön hasra esni, csak a név hallatától.


Ha más nem is, a száguldás érzete legalább megmaradt, mint alapvető NFS elem. Ha gyorsan megyünk, akkor elmosódik körülöttünk a táj, ha rámegyünk a kockakőre, akkor a HUD elkezd rázkódni, erős kanyaroknál pedig a kamera oldalirányban kileng. A kameránál leragadva megint, már sokadszorra el kell panaszolnunk, hogy megint nincs műszerfal mögötti nézet, csak külső, lökhárítós és motorháztetős – hasonlóan a korábbi epizódokhoz. A muzsika is maradt a zúzósabb R&B-hihop-techno vonalon, bár közel sem lett olyan fülbemászó és emlékezetes, mint az Underground 2-é, vagy a Most Wanted-é.


Dicsérendő elem a karrier mód, melyet tényleg nagyon eltaláltak a készítők. A videókban igazi színészek szerepelnek, ráadásul a magyar feliratnak köszönhetően már könnyebb is megérteni őket, és nem kell folyamatosan a keleti-parti akcentusukat dekódolni. A filmek szinte észrevétlenül váltanak át az előre megrendezett, játék motorját használó mozgóképekké, és észbe sem kap az ember, már neki kell irányítania a pár másodperccel ezelőtt még a videóban száguldó verdát. A történet nem fog Pulitzer-díjat kapni, de a nagypályás kőarcoknak köszönhetően végre komolyabb hangulata van a játéknak – csak ne utánozza őket egy tizenéves suhanc se, ezért imádkozunk. A fejlesztők munkáját dicséri továbbá, hogy a karrier mód a rengeteg előre felvett és megrendezett mozgóképnek hála teljesen olyan érzést ad, mintha egy interaktív mozifilm főszereplői lennénk. A játék atmoszférája vitathatatlanul elvarázsolja a gép előtt ülőt, így ha már nem a könyökükön jönne ki a tuningolós-vagánykodós stílus, akkor lazán kijelentenénk, hogy a Carbon nagyon is jóra sikeredett.


A város hatalmas mérete és annak változatossága lenyűgöző, csak ne lenne olyan ronda az egész, és ne csak a kék szín dominálna mindenhol. A Most Wanted-ben a barnás-sárga fények uralták a képernyőt, most pedig felváltotta azt a fekete és kék pacák sokasága. Az épületek igen szegényes tervezői munkáról árulkodnak, szinte minden elnagyolt, összecsapott lett – bár a versenyek közben nincs sok idő a városnézésre. Az autók nagyon szépek lettek, ám ez ugye nem az Electronic Arts-nak, hanem a világhírű formatervezőknek a munkáját dicséri, de vitathatatlan, hogy profi módon lettek lemodellezve. Kicsit idegesítő dolog, hogy minden kanyarnál erős gumicsikorgást hallani, amit még a zene hangosabbra vételével sem lehet eltompítani. Jó pont ellenben, hogy végre a forgalom autói is jól ki lettek dolgozva, sőt fizikai implantátumot is kaptak, úgyhogy már nem pattogó fémdobozok népesítik be a terepet, hanem igazi autók.


Bármennyire is nem csípjük az újhullámos NFS stílust, le sem tudnánk tagadni, hogy a játék nagyon szórakoztató és izgalmas lett. Lehet, hogy az autóverseny piac szegényes felhozatalának köszönhető, de nagyon jól elvagyunk a Carbon-nal, sőt meg sem tudjuk állni, hogy ne nyomjunk le 1-1 meccset, amint azt az időnk engedi. Személy szerint (és biztos sokan vannak még így vele) már imádkozom, hogy kisüssön végre a nap a Need for Speed virtuális világában, mert ha nem, akkor a Test Drive: Unlimited és annak folytatásai bizony erős konkurenciát jelentenek majd az arcade stílus jelenlegi királyának.

Kapcsolódó cikkek

5.
-OWERLORD-
sztem nagyon jó a játék best nfs meg az u2
4.
Davidhux
Én megvertem dariust. és mint rájöttem egyféleképpen lehet csak leverni :). Nem arra kell menni hogy megelőzd hanem arra kell menni hogy mögötte maradj :) én ezt csináltam és végén ő kiesett énmeg szépen beficánkoltam
3.
Rigó Krisztián
hát a GRID-et inkább ne is emlegessuk...

az irányíthatósága....inkább nem részletezem,mert még valami csúnyát mondanék
2.
CJgabor
háát ez a rész eléggé le lett cseszve a gamekapocs által :D egyébként az első résztől a carbonig tényleg ez a leggyengébb, de ez egy álom a GRIDhez képest. a grid egy fos úgy ahogy van. nekem a legjobban az nfsu2 tetszett de bejött az u1 is, nemtom mi a bajotok vele. amikkel játszottam azok közül az underground 2 volt az egyik legjobb.
1.
Madd Dogg
nekem meg kéne egy videókártyatámogatás bazzeg. nem akar folyni
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...