The Falcon and the Winter Soldier sorozatkritika

  • Írta: gorien
  • 2021. június 6.
Sólyom és a Tél Katonája is megkapta a saját sorozatát, amely többféle módon is az Amerika Kapitány-filmek örökségére épül. A Marvel-formulát minden próbálkozása ellenére sem váltja meg, de a végeredmény akkor is szórakoztató.

Míg a mozikat és a box office-t letarolta a Marvel Filmes Univerzum, a szuperhősök tévés terjeszkedése mindig is döcögött. Az első szárnypróbálgatások kudarcot vallottak, A S.H.I.E.L.D. ügynökei nem kívánt rokonként végezte, a Carter ügynök kaszát kapott. Aztán előretört a streaming, de komolyabb változást az sem hozott: a Netflix szuperhős-sorozatai távol maradtak a filmes univerzumtól, más kísérletek pedig még ennyire sem jártak jól, a Helstromot például már egyenesen „letagadta” a Marvel.

Majd a Disney is gondolt egyet, és a Disney Plusszal ő is beszállt a streamingháborúba, ezzel új platformot nyitva a saját franchise-ai előtt. Az elkövetkező években kismillió Star Warshoz és Marvelhez köthető sorozatot kapunk, amelyek az új felállásnak köszönhetően már jóval szorosabban együttműködhetnek a filmekkel. A szuperhősös fronton ezt eredetileg Sólyom és a Tél Katonájának önálló kalandja bikázta volna be, de a koronavírus-járvány közbeszólt, és végül a WandaVision volt az első példa arra, mit tudnak ezek az új miniszériák.

Ennek megfelelően a The Falcon and the Winter Soldier egy valamivel földhözragadtabb történetet szállít, amely az Amerika Kapitány-filmek nyomdokán jár, már csak azért is, mert az egyik központi témája az, hogy Steve Rogers után lehet-e, kell-e másik Amerika Kapitány, és ha igen, ki húzhatja magára a csillagsávos jelmezt. Emellett pedig megpróbálja felskiccelni a Marvel-univerzum megváltozott világát is. Míg a Pókember: Idegenben néhány vicc erejéig érintette csak, hogy mi történt a második csettintés után, addig a sorozat jobban belemerül abba, miféle súrlódások vannak a visszacsettintettek és az itt maradtak között úgy, hogy közben ezt valós társadalmi problémákkal is rímelteti.

A sztori a Végjáték után veszi fel a fonalat: nincs már Tony Stark, nincs már Steve Rogers, és látszólag Bosszúállók sincsenek. Sam Wilson az amerikai hadsereget segíti ki Sólyomként, míg Bucky amnesztiát kapott, és a maga módján próbál megbirkózni a múltjával, törleszteni a bűneiért. Sam megörökölte ugyan Steve-től a pajzsát, arra azonban nem érzi méltónak magát, hogy forgassa azt, ezért egy múzeumnak adományozza. A világnak azonban újra szüksége lesz Amerika Kapitányra, amikor a második csettintés előtti világot zászlójára tűző Flag Smashers nevű csapat felbukkan a színen.

Ezek a Zászlózúzók és a vezetőjük, Karli Morgenthau azokért állnak ki, akik az első csettintés utáni öt évben igazodtak a megváltozott világhoz, például átköltöztek a földgömb másik oldalára, hogy boldoguljanak. Ám ahogy az emberiség másik fele visszatért, a világ kormányai próbálják visszacsinálni az eredeti rendszert: a kedvezményezettek a visszacsettintettek lesznek, a többieket pedig akár erővel is hazaküldenék, deportálnák.

Karli Morgenthau bandája azonban nem holmi bajkeverőkből áll, hanem szuperszérummal felerősített harcosokból, ez pedig összehozza a hősöket. Samen és Buckyn kívül Zemo is becsatlakozik a harcokba (és egy szelíd retconnak hála a bárói címét is megkapta), valamint Sharon Carter is előkerül, aki szökevényként tengeti az életét, mióta a Polgárháborúban a Kapitány oldalára állt. Az amerikai kormány pedig saját Amerika Kapitányt avat azzal, hogy a háborús hős John Walkerre bízza az ikonikus pajzsot.

A The Falcon and the Winter Soldiernek hat rész áll rendelkezésére, hogy elmondja ezt a történetet, amely arra fut ki (talán nem árulok el nagy titkot), hogy Sam miként fogadja el a szerepét Amerika Kapitányként. Biztosra nem mondhatom, de mernék rá fogadni, hogy a mozifilmek tekintetében igazából lényegtelen lesz ez a sorozat, és ha valaki csak a Végjátékot és a következő Amerika Kapitány-filmet látja, az sem marad le semmiről. Ennek ellenére ez minőségi szériára sikeredett, még úgy is, hogy különösebben nem tör ki a már ismerős Marvel-keretekből.

Ahogy már említettem, a szereplőgárdán túl az egész sorozat felépítésében sok visszaköszön az A tél katonájából és a Polgárháborúból. Több akció-orientált epizódot is kapunk, és egyáltalán nem spórolnak a látványos közelharci szegmensekkel – igaz, nem egy jelenet a szapora vágások áldozata lett. Ennek ellenére is izgalmas és kreatív a legtöbb bunyó, Sólyom pedig néhány vagány légi üldözésben figurázhat a szárnyain.

A sorozat legerősebb aspektusa Bucky és Sam remek párosa, ami egy buddy movie-érzettel is felruházza, de a visszatérő Zemo is lopja a show-t, akinek szerencsére a karaktere és a motivációja is konzekvens maradt a Polgárháborúhoz képest. Az újak közül a John Walkert alakító Wyatt Russell emelkedik ki, aki egyszerre teszi utálatossá és szánnivalóvá az új Amerika Kapitányt, akinek a szíve valahol a helyén van, ám az egója túl sérülékeny, ennek pedig nem tesz jót a rátestált, beteljesíthetetlen örökség. A széria kvázi antagonistáját alakító Erin Kellyman rosszabbul járt: Karli motivációi hiába erednek hihető forrásból, a karakter a végére csak egy dühös tini forradalmár lett, voltaképpen Enfys Nest agresszívabb változata.

Az ideák ütköztetése visszatérő elem az Amerika Kapitány-filmekben, és a The Falcon and the Winter Soldier sem akart kimaradni ebből, aminek azonban nem tesz jót az a szuperhősös hozzáállás, hogy az elvi vitákat is ököllel oldják meg. A Zászlózúzók (bevándorlással párhuzamba állított) álláspontja hiába lenne hiteles, lényegi kifejtést nem kap, és a tagok sem kapnak önálló személyiséget ahhoz, hogy Karlival szemben megkérdőjelezzék a terrorizmusba hajló tevékenységüket.

Sam szála, amely az amerikai társadalomban megbúvó, rendszerszintű rasszizmust próbálja pedzegetni (például azzal, hogy egyáltalán elfogadnának-e egy fekete Amerika Kapitányt) valamivel jobban működik. Isaiah Bradley felbukkanásával sikerül több szempontot is ütköztetni, a kifutása azonban nem méltó ahhoz, ahogy építkeztek.

Az egyértelmű, hogy a Marvel-formulát nem a The Falcon and the Winter Soldier fogja megreformálni. Ahogy a WandaVision, úgy ez is visszahanyatlik a megszokottba, hiába próbálkoznak új dolgokkal (például társadalomkritikával) benne. Ennek azonban jobban áll a csupán hatrészes felállás: sokkal inkább olyan, mint egy kibővített film, amelynek ugyan vannak üresjáratai, de többnyire egy feszes, gördülékeny eseményfolyamot alkot. A karaktereiért megéri megnézni, az akciók és a humorosabb részek is működnek, és van benne elég morzsa elszórva ahhoz, hogy a teóriák kedvelőit is lefoglalja a következő filmig vagy évadig, ami folytatja az ebben megkezdett sztorit.

 

Gamekapocs értékelés: 8

Showrunner: Malcolm Spellman
Rendező: Kari Skogland
Írta: Malcolm Spellman
Szereplők: Anthony Mackie, Sebastian Stan, Wyatt Russell, Erin Kellyman, Daniel Brühl, Emily VanCamp
Zene: Henry Jackman
Évadok száma: 1
Epizódok száma: 6

8.
delphijos
#7: Csak nálunk az idegeneket “migránsnak” hívják. ;)
7.
Neotechtr
#4: Magyar égre magyar ufót, pasztmek.
6.
delphijos
#4: Azért a Magyar filmekben nincs mindenkin piros-fehér-zöld alsógatya, meg nem lobog a zászló minden képkockán a háttérben. És nem mi mentjük meg a világot minden percben.
5.
giga321
Szokásos white people bad feketék istenek sorozat. A the Rookiet is így baszták el. Első 2 évad még egész jó nekem tetszett meg talán kicsit jobban bevezet a Los Angelesi rendőrök életébe. Meg persze 1-2 helyen volt benne feketék elleni rasszizmus de nem tolakodóan és még azt mondom belefér mert bizony van ilyen.
De a 3. Évadnál annyira lehet látni, hogy elötte halt meg a gorg floyd hogy elképesztő. Az egész évad erre a blm fasságra lett felhúzva kb. Nem ám 1-2 rész amiben még ki is eggyeztem volna hanem 1 egész évad. A főszereplő Nathan Fillion így teljesen a háttérbe került mert a sorozat végig ezzel van elfoglalva. Pedig vannak jó pillanati a 3. Évadnak de az első 2 sokkal jobb.
4.
Nothing
#1: A nagy mimagyar-büszke-hazafi-csak-mivagyunk-a-világon baromságtól nincs okádhatnékod?
Gondoltam...
3.
Straga25
Ha nem akarsz megállás nélküli BLM reklámozást nézni inkább ne nézd a sorozatot.
Szolid 1/10 pontot adnék neki
2.
Aanash
Bucky sztorija kifejezetten tetszett, ahogy keresi a helyét a vilàgban ès ahogy a múltja ràteszi a bélyegét az életére.
A sólyom vonala se volt rossz, de a végén az új jelmez nagyon gagyi, főleg úgy, hogy a feje szabadon van hagyva mindenfèle vèdelem nélkül.
Egy fejlövés és viszlàt sólyom kapitàny.
Az új amerika kapitàny érdekes, arra nem számítottam hogy begajdul az ürge.

Viszont a tini főgonosz borzasztóan unalmas volt, a társai meg végképp.
Továbbá a báró is egy retek unalmas valaki.
Na meg ez a szérum kihozza az igazi énjét vagy mit abból az emberből akinek beadjàk.
Kissé Hulk szagú az egész.
Tudom hogy nem lehetett kihagyni a szérumot, de akkor mostmár kb akárkiből lehet szuper katona?
Aztàn a politikai és kémkedős szálak is tönkretették az összképet számomra.
Rühellem az ilyen részeket, ahogy a kémfilmeket is.
Majd csavarjàk mindenfelé a szálakat feleslegesen.

Az eleje ès a vège èrdekes, a köztes epizódok nagyon de nagyon unalmasak.
Kifejezetten szenvedès volt vègignèzni ezeket.

Nem hinném hogy kell új amerika kapitàny.
Steve Rogers a többi bosszúállóval volt igazàn jó karakter, szólóban már annyira nem.
Ahogy ez a sorozat sem az igazi, hiànyoznak a többiek.

El kellene engedni a régi bosszúállókat ès teljesen új vizekre evezni.
Nyílvàn az évek alatt hozzànk nőttek, de akkor is.
Ez az egész szuperhősdi alapból kezd màr megfáradni, nem hinném hogy marvelék még egyszer el tudjàk érni ugyanazt a sikert, mint amit elértek a végére a filmekkel.
1.
JinjeR
Jó volt de a vége felé már okádni tudtam volna ettől a nagy amerikai-büszke-hazafi-csak-mivagyunk-a-világon....baromságtól! Még a seggükben is a csillagos zászló van..pajzsal..
Főgonosznak meg beleraktak egy kis 40kilós szeplős tini csajt...hagyjuk már... pedig rohadt jól indult,és látványra is ott volt! de kb7 pont nem több,még egyszer biztos nem nézném meg
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...