Call of Duty: World at War

  • Írta: fojesz
  • 2008. november 23.
Bevezetőnek ide éppen elférne egy rövid siránkozás a második világháborús FPS-ek piacának túltelítettségéről és az ötlettelen folytatásokról, viszont sokak örömére (és még többek bánatára) itt és most erről nem esik szó. Úgy gondolom, a második világháború témájában bőven rejlik még lehetőség, a Treyarch pedig a Call of Duty: World at Warral mindezt be is bizonyította. A világégés még sosem volt ennyire véres és rideg videójátékban, készüljetek fel tehát, ez kemény lesz!
Pedig mennyire féltünk tőle! Az annak idején nagy port kavart Call of Duty 3 volt az első rész a sorozatban, amely teljesen száműzte a számítógépes változatot, s a PC-s játékosokra a Modern Warfare megjelenéséig nem is várt újabb Call of Duty-élmény. De nemcsak ebből a szempontból néztünk furcsán arra a részre: a játékot az Infinity Ward helyett az általában borzasztóan sikerült filmes adaptációiról ismert Treyarch készítette, s bár voltak benne érdekes ötletek, egy idő után borzasztóan monotonná tudott válni. Nem volt rossz, de a korábbi részekhez képest jó sem. Még furább fogadtatást kapott bejelentés után az ötödik résznek vélt World at War is, hiszen a negyedik epizód modern háborús köntösét levetkőzve újból visszatértek a készítők a második világháborúhoz. Sokat nem is vártunk tőle, de mint a jobboldali értékelőt láthattátok (gondolom, mindenki így kezdi a tesztek olvasását), az eredményben pozitívan csalódtunk. Lássuk akkor, hogy miért!


A nyitójelenet már meghozta a kívánt hatást: Japánban harcolunk, pontosabban harcoltunk, ugyanis azok a fránya hobbitok foglyul ejtettek néhány társunkkal. Megkötözve, térdepelve a mocsokban, vallatnak minket: bajtársunkat még az arcán elnyomott szivar sem törte meg, nem beszélt,  ezért pedig az életével fizetett – az elvágott torkából kifröccsenő vér vörösre festette a falat. Az ügyeletes tiszt felénk közeledne, ám megérkezik a felmentő sereg Roebuck őrmester vezetésével, a következő pillanatban pedig már menekülünk a táborból. A hobbitok nem szívbajosak: most még a fűben sunyulnak, ám hamarosan hangos banzájozással rontanank felénk szuronyukkal, vagy éppen a legközelebbi fára másznak fel, hogy onnan vegyenek kezelésbe minket. A kezdeti puskaropogtatás pillanatok alatt közelharccá válik, a földre leterítve éppen ellenfelünk nyakába tudjuk vágni késünket. Erőltetett iramban törve előre végzünk a meglepett japánokkal, robbantjuk fel sorra a tábor épületeit, míg a tengerparton csónakba ülünk és lassan elveszünk a sötét éjszakában.


Közben Ázsia másik felén, a Szovjetunió Európára nyíló ablakánál a nácik benyomultak Sztálingrádba. A német támadások a védelem nagy részével végeztek, a Hitlerre felesküdtek a végső csapás után figyelmesen rugdossák az elesett katonákat, civileket, s a túlélőkkel végleg leszámolnak. Mi egy szökőkútba beesve ébredünk, körülöttünk hullák és járőröző katonák hatalmas harckocsik társaságában. A mellettünk bújkáló Reznov őrmester óvatosságra int bennünket: ha ezek meglátnak, nekünk annyi, neki pedig szüksége van segítségre a túléléshez – a jobb karját már nem tudja mozgatni. Odaadja az ott talált mesterlövészpuskát, mi pedig a bombázók közeledését megvárva végzünk az őrjárattal. Észrevétlenül átszaladunk a közeli épületbe, s háztól házig, szobáról szobára haladunk további túlélők után kutatva. Újabb őrjárat közeledik kívülről: az egyik német hátán lángszóró tankjai ékeskednek. A legrosszabb pillanatban lelepleződünk, ők pedig nem restek lebontani felőlünk az épületet. Gránátokat bedobálva, felénk lángcsóvákat fújva próbálják megkeseríteni életünket, mi ijedten, emelkedett pulzussal, hason kúszva menekülünk a lángoló épületből – végül mégis egy másik őrjárat karmai közé futunk. Van innen menekvés?


Megmondom őszintén, erre nem számítottam. Megdöbbentem, sokkoltak az első pillanatok a World at Warral való megismerkedés után. Biztosan állítom, hogy ennyire kellemesen még semmiben nem csalódtam, a Call of Duty 3 után az itt történtek, az itteni hangulat maga a tömör gyönyör. Ugyan a kampány elkezdése előtti figyelmeztetés (miszerint rendkívül véres jelenetek következnek hamarosan) már sejtetett valamit (ha jól emlékszem, ilyen sem volt még Call of Duty-játékban), s a rendkívül hangulatos archív felvételeket és rajzolt ábrákat tartalmazó bevezető videó is kiválóan indított, de a tényleges játékmenet még inkább betalált. Hangulatból a World at War csillagos ötöst érdemel, az akció végig intenzív, üresjárat szinte nincs is. Ez részben a teljesen lineáris, szkriptekkel dúsított pályáknak köszönhető (és ez általában nincs ínyünkre), viszont a készítők ezúttal rendkívül jól adagolták az ütős történéseket, így sosem fogunk unatkozni a kétdélutános játékidő során.


A helyszínek és a feldolgozott események már ismertek más játékokból, azonban sehol nem sikerült még ilyen szintű profizmussal visszaadni reális valójukat. A Medal of Honor: Pacific Assaultra Messiásként vártam, a végleges játék azonban lehangolt: érdekes megoldásai és a szép látvány ellenére hatalmasat csalódtam a játékban; unalmas volt tíz perc után a folytonos dzsungelben kolbászolás és elborzasztott, hogy mivé lett a Medal of Honor széria. (Persze a játék ennek ellenére mindenhol jó értékeléseket kapott, így vélhetően csak én viselem ennyire a szívemen a sorozat sorsát.) Az ottani japán és csendes-óceáni történéseket vették alapul a Treyarch munkatársai is a World at War fejlesztése során, ám ők milliószor jobban oldották meg a feladatot. A helyszínek rendkívül változatosak, a dzsungelharc pedig kifejezetten izgalmas, hiszen őrült ellenfeleink a fűben, a fákon és kis vermekben lapulva várnak ránk, mint valami helyi benszülött-törzs tagjai vadászat közben. Mikor észrevesznek bennünket öngyilkos módon rontanak nekünk vagy kezdenek el tüzelni ránk. A szovjet kampány is remekül sikerült: ugyan a Call of Duty első részében az itt megforduló helyszínek már bemutatkoztak, ám ezúttal annál érdekesebb volt látni a változást – ahogy a Quake 3 motorjával felépített Sztálingrád és Berlin átalakult az ötödik generációs Call of Duty által ígért next-gen élményre. Az épületek tökéletesen ki vannak dolgozva, bent könyvespolcok, asztalok és más bútorok sokasága, ráadásul még egy-egy náci vezető portréjára is figyelmesek lehetünk.


Mindemellé pedig jön a bevezető hatáskeltő kijelentése: nemhogy Call of Duty, de más világháborús játék sem adta vissza még ilyen véresen, ridegen és persze történelemhűen azt, hogy milyen lehetett akkoriban egy-egy csata. A ránk törő japánokba szúrva szuronyunkat vagy késünket, vérük kifröccsen és folyik, a fejlövéseket a koponyán véres lyukak bizonyítják. Lángokba borulva az emberek ordítozva rohannak, majd esnek össze, közben pedig szinte látszik, ahogy megperzseli bőrüket a tűz. Olyan ez, mintha egy filmben lennénk: borzasztó látvány, de mégis zseniális és a beleélést maximálisan segíti. Közben az időjárás sem a legjobb, általában komor sötétségbe burkolózva vagy borult ég alatt vívjuk meg a legtöbb csatát, de még a napsütötte Japán is félelmetes tud lenni olykor – főleg, ha épp ordítozva rohannak felénk az ellenséges katonák.


Az egyébként tipikus Call of Duty játékmenetre építkező World at Warnak ugyan érdekes ízt ad a japánok újfajta harcmodora, a közelharci akció jelentősége és a lángszóró használata: utóbbival szinte mindent megpörkölhetünk, a növényzet leég, a falon és a kevésbé éghető tárgyakon pedig hatalmas koromfolt árulkodik rosszalkodásunkról. Az „új" (lángszóró először a United Offensive-ben szerepelt) céleszköz kiválóan alkalmazható bunkerek megtiszítására, illetve a fűben és fákon lapító japánok leleplezésére. Néhány tankos, repülős jelenettől eltekintve azonban a játékmenet maradt a régi, nem sokban változott a korábbi részekhez képest. Ez persze nem feltétlenül baj, hiszen ami jó, azt kár megpiszkálni. Annak pedig kifejezetten örültem, hogy a Treyarch ezúttal nem keserítette meg az életemet mindenféle ügyességi minijátékkal – a Call of Duty 3 csónakázós jeleneténél vért izzadtam, sírtam és nagyon hiányzott az anyukám. Mindenesetre több újdonság elfért volna a játékban, mégha az így is remek hangulatot biztosít.


Különös érdeklődés övezte a multiplayer módot, hiszen a Modern Warfare közkedvelt, megújult többjátékos része itt mutatkozott be először második világháborús köntösben. Sok újdonság itt sincs, ismét kasztok közül válaszhatunk, amelyek egyedi fegyverekkel vannak felszerelve, továbbá lehetőségünk nyílik három különleges képességet magunkkal vinni a csatatérre, melyek könnyítik az életben maradást, vagy éppen segítik a hatékony akciót. Játék közben tapasztalati pontokat gyűjtünk és különleges kihívásokat teljesítünk, amiért cserébe szintet léphetünk és új fegyverek, képességek válnak elérhetővé. Nem túl eredeti rendszer ez, viszont ennyire élvezetesen még csak a Call of Duty fejlesztői tudták megvalósítani – nem véletlen, hogy a Call of Duty 4 mai napig az egyik legnépszerűbb multis játék. A játékmódok a régiek, az igazi különlegesség ezúttal a négy főre tervezett kooperatív mód: ebben az egész egyjátékos kampányt végigtolhatjuk három haver társaságában, sőt akár zombikat is irthatunk az első végigjátszás után ugyanilyen felállásban – a félelmekkel ellentétben a zombik nem ölik meg a játék hangulatát, egyszeri kipróbálásra mindenképpen ajánlott ez a mód is!


Ó, a kedvenc részem következik: a külcsín, a kezelés és az ellenfelek intelligenciája. Itt a szőrösszívű újságíró kiélheti perverz vágyait és fikázhat kedvére. Nagy bánatomra azonban a World at War technikailag is megállja a helyét – többnyire. Az audio rész pazarul sikerült: a zene zseniális és hangulatos, a fegyverek zaja, a zörgések és az ordítozások szintén. Külön érdemes kiemelni a szinkront, hiszen Roebuck hangján Kiefer Sutherland, Reznovén pedig Gary Oldman szólal meg – utóbbi különösen jó munkát végzett, remekül játszotta el az orosz tiszt szerepét. A grafika szép, bár nem tökéletes: néha kicsit műanyag érzésem volt a szereplők és a víz láttán, de maga a játék nem csúnya. A helyszínek páratlan kidolgozottsággal büszkélkedhetnek, a hangulatot a látvány maximálisan támogatja s más célt a grafikának nem is kell szolgálnia. Az irányításra szintén nem lehet panasz, bár manapság az FPS-ekkel nem szokott gond lenni – egyedül a tankok kezelése idegesített marhára, de ötödszöri próbálkozásra azt is meg lehet szokni. A mesterséges intelligenciával csak félig vagyok kibékülve, mert ugyan az öngyilkos hajlam ezúttal megmagyarázható, viszont azt nehezen nyeltem le, hogy a két ellenfél bambán nézi egymást és puffogtatnak egyet-egyet félpercenként.


A Call of Duty: World at War remekül sikerült, bár biztos vagyok benne, hogy többen lesznek, akik nem értenek velem egyet. Ahhoz, hogy valakire a World at War akkora hatást gyakoroljon, mint rám, egy Call of Duty 3 végigjátszás és csalódások sorozata szükséges: így garantált lesz a meglepetés. A World at Warral nincsenek különösebb bajok, csak szőrszálakat tudnék hasogatni, de úgy gondolom, felesleges. Az új Call of Duty méltó a sorozat hírnevéhez, a hangulata pazar, a látvány és a szinkronhangok nemkülönben. Még több ilyet követelünk! Majd hogyan tovább? A Treyarch producere azt mondta, hogy bár a World at War kampánya lezárja a második világháborút, nem elképzelhetetlen, hogy lesz még a jövőben világháborús Call of Duty. A fanyalgók megint egyszerre hördülhetnek fel: ugyan minek? Nos amíg a telített piac ilyen remekek alkotására ösztönzik a fejlesztőket, akkor mégis van értelme, nemde?

Kapcsolódó cikkek

48.
DON GONDOCS
Jók ezek a codok de multit elég lenne egyszer megvenni. Hameg a kampány miatt vesz valaki codot szigorúan áron alul.
47.
feher576
Hali
szerintem a legjobb Call of Duty , nálam 10/10-et kapott. Iszonyatosan jól meg van csinálva , meg hardon bazi nehéz. Üdv
46.
Neo1989
#39: Hát ja nem egy hosszú játék én 5 óra alatt toltam végig most 2x-ra kb 5 perce .
Ez a hátránya a Cod sorozatnak nagyon jók meg minden hogy évente megjelenek várom is őket rendszeresen meg eddig megvolt szinte mind , de marha rövid max 7-8 óra alatt végig tolható :(
45.
gamerplayer
#41: hamár itt tarunk papámat faggattam ezügyben..a véleménye h a németek voltak a legrendezettebbek(rendesek, stb...) osztogattak csokit narancsot(akkoriban ez nagy szám volt) a falubelieknek, papámnak is.

szerinte amikor a ruszkik megérkeztek az oylan volt mint 1 horda ha nem volt hely a lakásban szószerint! a trágyadombon aludtak(szószerint!) és büdösek, retkesek voltak, meg amit már elmondtál bizony a nőket nem kímélték.
44.
latyaa
Nagyon tetszik h végre kicsit véres lett nem azért mert beteges vagyok xD :D csak mert legaláb igy vissza jön az egész
43.
petyusa
#42: Egyébként fölösleges ezen vitatkozni. Ami megtörtént megtörtént. A múltan nem lehet változtatni. Ja ha a háborút német oldalon akarod megnézni nézd meg a Vaskereszt című filmet, nagyon jó.
42.
petyusa
Jó erőszakolás az amcsiknál, japcsiknál meg a franciákná,l lengyeleknél és még a magyaroknál is volt. Biztos volt a Németeknél is, aki nem szívből csinálta ezt az egészet. De például az egyik német SS tisztnek is szokása volt, hogy kiált az erkéjére, fogta az ismétlőjét, és minden nap lelőtt egy embert Birkenauban vagy hol. Én sem azt mondom, hogy VIVA LA RUSSIA.Am én igen szerintem minden személy aki német egyenruhát viselt, az mocskos náci, gyilkos, mert általánosságban beszélünk általában. Mondják hogy a romák közt is van jó. Hát én még egy normálissal sem találkoztam. Mindegyik azt hiszi, hogy övék Magyarország. Amúgy szerintem a legjobb cod még a mw2-nél is

41.
szanszi
#37: Nem azt mondjuk hogy éljenek a nácik. A nácik és nyilasok valóban kötélre valók. Ne legyél Te is korlátolt agyú. Csupán arról van szó, hogy a mai köz felfogásban (mivel az idióta cod és moha sorozatok azt sugallják) minden személy aki német egyenruhát viselt, az mocskos náci, gyilkos, erőszakoskodó vadállat. Csak úgy mellékesen: az egész német haderőt számolva (beleértve a Waffen SS-t is)7-10 százaléka volt párttag. A "dicsőséges" vörös hadseregnek viszont 90% párttag volt. Volt kis könyve. Akkor ők nem mocskos kommunisták? Azért ne feledd hogy a komcsik teljesítménye jobb volt mint a náciké a maguk csekély 100 millió(!) halottjával. Beszéltem olyan kis öreggel, aki kétszer járta meg a Don kanyart, majd itthon is harcolt, valamint a falum öregjeit, akik elmondták hogy milyen kegyetlenek voltak a ruszkik, meg románok. Nagymamámék hosszú haját le kellett vágni fiúsra, mert sorban erőszakolták meg a 9 -80 éves nőket.





Szóval nem azt mondjuk hogy éljenek a nácik, hanem hogy jó volna bemutatni a német katona hihetetlen teljesítményét egy korrekt játékban. Ez cod és moh sorozat semmiképp sem lehet, mert azok vegy tisztított primitív felfogású agyuk nem képes komoly munkára, csak idióta amcsi "hőskölteményt" tudnak kreálni. Ebben a témában csak német fejlesztő jöhet szóba, pont úgy mint a mozifilmeknél. Ott is csak a német háborús filmek a jók. (Sztálingrád, Das Boot)
40.
adriano28
#38: ez csak annyival lett jobb hogy véresebb és van benne csonkítás

de annyibol jó hogy a végén lehet játszani a nazi zombi val :D
39.
petyusa
#38: Egy haverral mi az egészet 4 óra alatt ki zúztuk!
38.
gabedavid
Hááát ketten jó volt. mondjuk az előző részekhez képest semmi extra...csak mész ölsz mész ölsz mész ölsz....ahogy megszoktuk már....mivel csak béreltük a játékot, annyit megért. 1 hét alatt kellemesen lenyomtuk... 7/10
37.
petyusa
#35: Teljesen igazatok van ! ÉLJENEK A NÁCIK, HAJRÁ GYILKOLJÁTOK CSAK DÉDAPÁINKAT!!!

Ha olyan jó lettek volna, miért dugták koncentrácios táborba a DÉDAPÁMAT? Pedig nem is volt zsidó !!!

36.
elite_hun
Egyébként arról szól a könyv hogy ez a Sven Hassel (náci katona) dezertál de elkapják koncentrációs táborba küldik onnan egy büntetőezredbe és onnan a frontra stb.
35.
elite_hun
34: Teljesen egyet értek azzal hogy kéne a német oldalról is bemutatni. Nem mindegyik német volt olyan vadállat mint a minek leírták őket. Akit érdekel vagy egy jó könyv Sven Hassel írta aki átélte mindazt a címe: Kárhozottak Légiója. Saját élményeit írja le és a könyv összes szereplője létezett
34.
szanszi
sziasztok.

az én véleményem tömören :ez egy fos.A látvánnyal semmi baj ,az embereknél van visszalépés a cod 4-hez képest.történelmi hűség szar :királytigris '42 ben stálingrádban?! A seelöwi magaslaton nem diadalmenet volt hanem hihetetlen harckocsiveszteség.A pályák ugyanolyan lineáris "csőpályák" tele idióta scriptekkel, mint a többi cod.Újdonság a darabolás, és a háborús túlkapások bemutatása.Ideje lenne már elszakadni sztálingrádtól, mikor annyi érdekes jó helyszín van még a 2. vh ban(Kubán, Krím,Görögország,Kréta...)Apropó ruszkik: még mindig egyoldalú a vh. ábrázolás :szegény szerencsétlen szovjetek, akik békés építőmunkában teszik jobbá az életet, míg a németek meg mind tömeggyilkos, gyerekgyilkos,nők megrontója, meg ROHADT NÁCI!Kéne már egy olyan játék, ahol a németek szemszögéből mutatják be a vh-t,mert HALGATTASSÉK MEG A MÁSIK FÉL IS!Nekem a cod 4-be nagyon tetszett a terroristás hangulat, az egybefüggő történet,ez ahoz képest nagy visszalépés.80%,pénzt nem ér.
33.
Ca$h
Gyerekek! Tegnap vagy 5 órán keresztül toltuk a kaverokkal a "Nazi Zombiest"... felejthetetlen élmény volt, már csak ezért is érdemes megvenni a játékot! Zseniálisan jó!
32.
K2 The Highest
31: Az ne rossz..Nyomja a szíved...........a tőr amit a japán beléd vág:D
31.
huszti
7: a Sourcos Day of Defeat az pont olyan, bár nagíon nem játszottam vele, elvileg csak netes.



19: jön a japó közbe megy a Copy-con Mondd ki a szót "Gyere mondd mi a gond, mi szíved nyomjaaa" és leszúr :D
30.
tommy93
15:Ha azt mondod a metál/rock zene nem pörgetje fel a lövöldözös játékokat ajánlom hogy probáld ki a painkillert.Lehet hogy nem COD szerü de benne van a lényeg:)
29.
Fantom333
ez eddig sem volt máshogy a cod-ban...
28.
Chavez
25:

egyetértek:)

ezt éppen el feljtettem írni, h fullra csőrendszer jellemzi a játékmenetet. korlátolt a játéktér.
27.
Dcrysis02
Úgy tudom a motort fejlesztik tovább.Új külsőt kap az oldal(a közeljövőben...vagy nem)De ha megkérdezhetem az avataroknál az új motor már támogatni fogja a GIF képeket?
26.
Fantom333
nálam a kutyák vitték a prímet!

azért az elég kész lenne, hogy arra futkosol , hogy "hajnalban pattogjon Neo meg Triniti".... :)
25.
Scoo
A Dead Space és a Mirror's Edge végigjátszás után valahogy nem jön át nekem ez a Cod rész. Pörög, forog, rohan az egész játék, ráadásul korlátok közé vagyunk szorítva benne. Hiába dzsungel, nem nagyon lehet sok felé menni.

Persze lehet bennem van a hiba, mert nem szeretem a dzsungeles fps-eket :)

MIndenesetre az MI eszméletlen buta. Szégyen. Az ruszki küldetés viszont egész jó. Akár csak a cikk :)
24.
Chavez
20:

23:



Az új GK??? mi van? elköltözik a honlap? remélem ez a cím marad meg webcímnek.

és mikor indul?

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...