Far Cry

Mikor elérhetővé vált a Far Cry letölthető (csekély 600 megás) demója, még nem tudtam mi fog várni rám. A képek szépek voltak, gondoltam magamban, megér egy próbát. Végigjátszottam azt az egy pályát, és hát� nem találtam szavakat.

"...esteledett, én pedig teljes biztonságban tudva magamat, hajóztam egy kicsiny sziget mellett. Az árbóc tetejéről kiváló rálátás bizonyult erre a csodálatos kis helyre, remekül szemrevételezhettem a gyönyörű szubkultúráját. Arcomat a szél csipkedte, játékosan fújta kedvenc piros ingem, éreztem a tökéletes harmóniát a természettel. A nyugalom ezen perceiben az történt, amire a legkevésbé számítottam: egy hatalmas robbanás. Mégpedig az én hajóm volt az, ami felrobbant. Éreztem, ahogy testem egy pillanatra a súlytalanság állapotába kerül, majd a gravitáció törvényének engedelmeskedve, tehetetlenül zuhant a hideg vízbe. Nem tudtam mire vélni a dolgot, de a félelemmel kevert kíváncsiság úgy dolgozott bennem, hogy sikerült rávenni bénult testem, hogy elússzon a szigetig. Kimásztam, majd fél térdre ereszkedve kifújtam magam kissé, és körülnéztem. Mindenütt pálmafák, indák, sűrű aljnövényzet, csodálatos volt az egész. Nyugalom uralkodott az egész helyen, míg én fel nem dúltam érkezésemmel. Vajon mitől robbant fel a hajóm? Valami motorhiba lehetett? Esetleg� Csak nem?! Mi van, ha nem véletlen volt ez az egész, hanem valaki igenis akarta, hogy kis lélekvesztőm átadja magát az enyészetnek? Rálőttek volna? Bár nem láttam semmit, ettől még jöhetett a víz alól is a támadás. Gondolatmenetem itt megszakadt, nem tudtam tovább élvezni a természet szépségét, mert furcsa hangokat hallottam. Hangokat, melyen nem hasonlítanak semmilyen általam eddig ismert hanghoz. Furcsa érzés vett rajtam erőt, futni akartam. A hangok erősödtek, majd egyszer csak egy lény ugrott elő az egyik bokor mögül. Nem láttam tisztán mi volt az, csak annyit, hogy görnyedt testtartással áll ott, és valami csillog a pofájában. Szemem fókuszálásra bírtam, és csak akkor vettem észre, hogy ez a csillogó dolog egy hatalmas, már-már agyarszerű, kiálló fogazat. A hörgés folytatódott, majd a hátam mögött is felhangzott egy hasonló hang, és tőlem balra is, egészen közel, az egyik fa árnyékában. Jeges iszonyat kúszott végig a gerincem mentén, egészen a fejem búbjáig, izmaim megfeszültek, agyam ezernyi adrenalin cseppecskét fecskendezett vérembe. Az egyik alak felém ugrott, de én gyorsabb voltam, köszönhetően a jótékony adrenalinnak, futásnak eredtem úgy, ahogy még életemben soha. Az életemért futottam. Gallyak törtek a lábam alatt, indák lengedeztek előttem, én pedig egyre csak azon gondolkodtam, hogy mik lehetnek azok, amik követnek. Mert az kétségtelen volt, hogy követnek. Szinte a tarkómon éreztem azoknak a lényeknek a leheletét, képzeletemben már le is tepertek, és darabokra téptek hatalmas fogaikkal. Ebből az állapot gépfegyverek hangja zökkentett ki, melyek nem messze tőlem ugattak fel. Észrevettek. Hirtelen irányt váltottam, majd a vízbe vetettem magam ismét. Már nem éreztem olyan hidegnek, mint az előbb, sőt kifejezetten melegnek hatott, talán azért, mert testem lehűlt az izzadságcseppek hatására, melyek végiggyöngyöztek egész felületén. Már nem csak az alakok üldöztek, hanem a fegyveresek is, ki tudja miért? Kik ezek itt, és mit akarnak? Miért akarnak megölni? Ők robbantották fel a hajómat? Mik ezek a dögök? Gondolataim cikáztak, egészen megrészegítettek, kényszerítenem kellett magam, hogy lemerüljek a víz alá, ott keresve menedéket. Hirtelen megláttam egy rést az egyik vízben álló sziklában. Ez az egyetlen esélyem � gondoltam. Golyók csapódtak mellettem a vízbe, eszeveszett sebességgel, szinte éreztem, ahogy húsomba marnak. Egyre nehezebb volt kiszakadnom ezekből a réveteg képzelődésekből, de muszáj volt, el kellett jutnom a résig. Nem volt széles, éppen be tudtam magam préselni rajta, így egy kis torokba jutottam. Fogalmam sem volt, hogy hogyan tovább, csak lebegtem ott, mikor megkaptam a választ fel nem tett kérdésemre. Hatalmas robbanás rázta meg a sziklát, ami nagy robajjal zúdult alá. Egyenesen rám...�

Jack Carver feljegyzéseit olvashattuk, Hölgyeim és Uraim. Mi tagadás, Jack nem szenved akut unalmi tünetektől, az már egyszer biztos. Kalandjait személyesen is végig élvezhetjük a Far Cry nevű csodálatos alkotás keretein belül. Kérem, fáradjanak közelebb!

A menü

Mielőtt belevetnénk magunkat a gémbe, érdemes körülnézni a menüben, találhatunk egy-két érdekes dolgot. Többek között a beállításoknál érdemes egy kicsit lejjebb venni a dolgokat, főleg vizuális téren, legalábbis akkor, ha felmenőink egyike nem a Nasa részvényese. Iszonyat gépigénye van a cuccnak, amit már az is enged sejtetni, hogy az installja 4 giga fölött van� Szóval nyeljünk egy nagyot, és vegyük lejjebb az igényeket. Fontos még a menüben a profiles opció, ami akkor hasznos, ha egy gépen egyszerre több ember viszi a gamét, így nem kutyulják össze egymás mentett állásait. Tulajdonképpen már csak a multiplayer opció van a campaignon kívül, ez meg úgy is egyértelmű, szóval fejes a campaign-ba!

Fájó fejjel ébredni egy idegen szigeten�

Felébredünk, körülnézünk. A képernyőn semmi szokatlan nincs, minden az Fps-ek jól bevált hagyományaihoz ragaszkodik. Életerő, alatta a páncélunk (ami jelenleg még nincs), alatta pedig a szuflánk, azaz a staminánk csíkja. A páncél dolog érdekes, legalábbis olyan szempontból, hogy ha viselünk, akkor nehezebben ismernek fel az ellenfelek, miközben mi próbáljuk becserkészni őket. Jack barátunknak ugyanis annyi esze volt, hogy pont egy Hawaii mintás ingben kellett ilyen ramazuriba keverednie, ami végül is alig rí ki a dzsungel zöldjéből� Tehát ha rajtunk a páncél, nehezebben, vagy legalábbis lassabban emelkedik az �észlelő-méter�. Ez bal oldalt van, a radarunk két oldalán. Mennél feljebb kúszik a két csík, annál feltűnőbbek vagyunk, és annál nagyobb a veszélye, hogy kiszúrnak minket. A szufla csíkról meg annyit kell tudni, hogy ha sprintelünk, akkor természetesen fogy, valamint ha víz alá merülünk, ott szintén. Csak azért mondom, hogy erre figyeljetek, mert én jártam már úgy, hogy nagy sprintet levágva futok a rám rontó ellen elől, és a vízben keresek menedéket, majd boldogan lubickolva bele is fulladtam a Mairana árokba, mert nem figyeltem a szuflamétert. Fontos még megemlíteni a radart, mint olyat. Ez hivatott ugyebár megjeleníteni az ellenfeleinket, megkönnyítendő így a dolgunkat. Csakhogy, nem adják ám ezt olyan könnyen! Az ellenfelek csak akkor tűnnek fel a radaron, ha már egyszer �szabad szemmel�, vagy �távcsővel� láttuk őket legalább egyszer. Ezután, ha esetleg eltalálnánk egyet közülük, és visszavonulót fújnánk, már látni fogjuk pontosan a helyüket, mi több, még az állapotukat is, mivel ahogy sebződnek, úgy sötétedik az őket mutató pont. Itt a játék elején teljes körű eligazítást kapunk a vezérlésről, meg a taktikákról, sőt még egy őrangyalunk is támad Doyle személyében, aki majd egy műholdas telekommunikáló bizgentyűn keresztül szórja a tanácsait és egyéb igéit. Ő nagy segítségünkre lesz, hiszen a történet egyes részeit is ő fedi fel előttünk. Természetesen nem fogunk belerokkanni a történet értelmezésébe, egyáltalán nincs túlbonyolítva, de vannak meglepően kellemes, mi több érdekes fordulatok, és annyit azért elárulhatok, hogy egy leányzó is van benne. Minden ott kezdődik, hogy elkecmergünk erre a szigetre, amit akár hívhatnánk a földi édennek is, de nem fogjuk. Hogy miért? Mondjuk, mert nyüzsög az ellenséges zsoldosoktól, akik legfőbb óhajuk, hogy a mi vérünket láthassák folyni, lesznek gatling ágyúktól, helikopterektől, mozsárágyúktól, csapdáktól, gránátoktól, aknáktól, meg mindentől, amit csak szeretnénk elkerülni. Na igen, ott vannak a kedves kis �alakok�, akiket Jack a beszámolójában emlegetett. Aki arra számított, hogy majd a gémben csak mindenféle humanoid egyedeket kell halomra lőni, az nagyon is téved! Bizony, bizony, itt vannak ezek a nyáladzó undorító alien-szerű lények, akik nem elég, hogy nagyon erősek, de felettébb mozgékonyak is, így meglehetősen kellemetlen pillanatokat fognak okozni nekünk.

Kommandózzunk!

A Far Cry azért egy remek játék, mert egyesíti a Half-Life remek, történetközpontú játékmenetét, és kemény henteléseket felmutató egyéb Fps-ek legjobb tulajdonságait. Nem lehet itt nagy mellénnyel rárontani az ellenfélre, hogy majd megmutatjuk mi nekik! Nem, nem. Itt kérem szépen taktikázni, bujkálni, ármánykodni és furmánykodni kell! A rejtőzködés, kúszás-mászás az egyik legalapvetőbb dolog a játékban, lévén meg lehetősen realisztikus próbál lenni. Ehhez adottak is a feltételek, hiszen Jack nem csak guggolva tud haladni, de le is tud hasalni, amivel szinte hang nélkül közlekedhet, valamint a célzás is jóval pontosabbá válik így. Nagyon fontos még a játékban mindenki kedvence, a mesterlövész puska használata. A gém kiváló szint szimulációval (vagy, hogy a fenébe mondják) rendelkezik, hatalmas magasságbeli eltérések vannak, amik remek alapot szolgálnak egy kis távolsági lőgyakorlathoz. Felmászunk egy magas pontra, és vállunkhoz szorítva puskánkat kilődözzük a kellemetlenkedő egyedeket. Mivel elég kevés lőszert találunk ehhez a fajta fegyverhez, takarékoskodni kell vele, és csak a legnehezebben elérhető célpontokra szabad pazarolni. Ha már itt tartunk, említsünk meg pár szót a fegyverekről. Alapból ugye van egy pisztolyunk, ami igazából nem túl hasznos, mivel nagyon gyengécske. Nem sokkal a játék kezdete után egyből össze is szedhetjük az M16-os karabélyt, ami igen csak jófajta anyag, nagyon pontos, elég erős is, és a legtöbb ellenfél ezt használja, így a lőszerutánpótlás is biztosítva van. Van még ebből a szériából az M4-es is, ami szintén nem rossz, valamint az M249-es gépágyú. Aztán itt figyelnek még a különböző halálosztó golyószórók, mint a P90-es, ami személy szerint nekem nem túl szimpatikus, mert nagyon pontatlan, és az AG36-os is hasonló ehhez. Van még természetesen shotgun is, itt nevezetesen a Jackhammer fajta, valamint egy bazi nagy rakétavető, amit nagyobb gépezetek, illetve tömegek ellen ajánlott bevetni. Végére hagytam a kést, amivel aljas módon, hátulról vághatjuk el az ellen torkát, elölről azonban nem sok esélyünk lenne vele. A kézi fegyvereken kívül természetesen egy jó akciójátékból nem hiányozhatnak a talpalávalót biztosító gránátok sem. Ezekből három fajta van, nevezetesen a sima frag, a villanó, valamint a füst gránát. Van még egy negyedik is, nevezetesen a kő, de ez nem azért lesz nagy segítségünkre, mert hatalmas kárt tenne bárkiben is (mondjuk úgy nullát), hanem mert elhajigálva elterelhetjük az őrök, zsoldosok figyelmét. Gránátokból hat darabot vihetünk fajtánként, fegyverekből viszont összesen csak négy lehet nálunk, ami nem sok, de legalább valósághű, így késztetve a játékost a taktikázásra. Érdemes még megemlíteni a különböző kiegészítő cuccainkat, mint például a távcsövet, ami rendívül hasznos jószág, hiszen nem csak arra jó, hogy bemérjük az ellenfelet, hanem még ki is hallgathatjuk vele a beszélgetéseket (!), így a történet kis részeit megismerve. Van még éjjellátó kés és hődetektor keverékének tűnő készülék is, amit Cryvision-nak neveztek el, ez azonban elemet igényel, ami ugyan töltődik magától, ám kellemetlen tud lenni a szorosabb pillanatokban, ha erre kell várni. Mindazonáltal ezt a remek kis szerkentyűt nem túl sok ideig használhatjuk a játékban, ugyanis eleve csak a második felében kapjuk meg. Na ja, meg használatával még jobban felmegy a gépigény, és elkezd ricegni a kicsike. Ha már eszközök, akkor járgányok, végső soron ezek is a javunkat hivatottak szolgálni. Más kérdés, hogy milyen sikerrel. Például a Jeep teljességgel használhatatlan, irányíthatatlan, és elég kevés sérülést is bír ki, a Buggy-ról nem is beszélve. A motorcsónak sem sokkal jobb, de azért ezt lehet használni, például a part mentén cikázva, és az ellenfelet sorozva meg lehetősen nagy károkat tudunk bevinni nekik. Ebben az a jó, hogy ők meg nem tudják a vízben használni a fegyvereiket, így maximum el tudnak bújni a parton, és sűrűn átkozódni. Igazából én azért mellőztem ezeket az eszközöket, mert a célzás nagyon macerás, úgy hogy még vezetni is kell mellette, meg egyébként is, ha felrobban a gép (nem túl sokat bírnak), akkor nagy valószínűséggel mi is ropogósra sülünk, ergo load game.

Helyszínek tekintetében ugye dominálnak a �külső�, azaz szabadban játszódó részek, de természetesen nyomulhatunk majd épületen belül is, ezek rendkívül nyomasztóak tudnak lenni. Például amikor a hatodik pálya körül megtudjuk, hogy tulajdonképpen mi is zajlik itt, és már ennek tudatában bolyongunk a kihalt épületekben, ahol már csak egy-egy neoncső vibrál, és síri csend honol, nos kérem, az tud nyomasztó lenni! Nem akarok több poént lelőni, de azt a részt még feltétlenül le kell írnom, amikor egy barlangban mászkálok, van lámpám, de ha ezt felkapcsolom, az egyenlő az öngyilkossággal, mert egyből észrevesznek; és az őrök egy hatalmas generátoron posztolnak. Kilövök egyet, erre mindenki elkezd rohangálni a sötétben, én meg futok, ahogy a lábam bírja, és kevergek a földalatti kazamatában, várom, hogy valakit puskavégre kaphassak, az ereimben lüktet a vér, és a legkisebb gyanús jelre is idegesen megrándul az újam a ravaszon. Az ellenfelek taktikáznak, körbevesznek, elbújnak, riadót fújnak, erősítést hívnak. A mesterséges intelligencia nagyon erős a játékban, remekül alkalmazkodnak a kialakult körülményekhez. Abban szinte biztosak lehetünk, hogyha megtámadunk egy tábort, azonnal feltűnik valahol a közelben egy helikopter, és már soroz is minket. Rádiókon keresztül erősítést is hívnak, és ez bizony több mint kellemetlen, azonban, ha sikerül kilőni az aktuális rangidős embert, a tábor szervezettsége némiképpen lecsökken, ekkor van esélyünk az eredményes rajtaütésen. Ha pedig nem vagyunk eredményesek, akkor ugye jön a load game nevű csodafegyver. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ez NEM úgy megy, hogy hoppá, most átvittem ezt a nehéz részt-quicksave-továbbmegyek-lekaszálnak-quicload-folytatom onnan, ahol abbahagytam. A játékban autosave van, mégpedig meghatározott pontokon, ezen kívül nem lehet menteni, ami szerintem jó húzás volt, ugyanis a quicksave csuklóból öli meg a hangulatot, hiszen így gyakorlatilag nincs benne kihívás. Jó hír azoknak, akik mégis szeretnének kényelmesen menteni, hogy a letölthető patch (legalábbis a készítők szerint) már tartalmazza ezt a funkciót. Én nem próbáltam, ha nem így lenne, ne tessék hibáztatni!

Multiplayer

Nos, azt már tudjuk, hogy miért olyan jó a single player rész, de vegyük csak górcső alá a multi részt is, hiszen az is van ám neki! Tehát ha már végig nyomtuk a gémet (ez kb. 20 órát vesz igénybe), akkor valószínűleg sokunknak megfordul a fejében, hogy milyen lehet a többjátékos mód. Hááát, ez már közel sem sikerült olyan ütősre, mint a fent említett rész. Kezdődik ott, hogy eleve csak három játékmód van (Free for All, Deathmatch, Assault). Azért egy CTF nem lett volna rossz. A kevés mód mellé ráadásul kevés pálya is van, ami nem fogja nagyon növelni a szavatossági időt, ráadásul a pályák túl nagyok, és mire megtalálják egymást az emberek, már elmegy a kedve mindenkinek az egésztől, amit meg tudok érteni. Nem hiába no, ez a játék az egyjátékos módra lett kihegyezve!

Értékelő

Nem hazudok, ha azt mondom, hogy a Far Cry a jelenlegi legjobb Fps, ami persze egy elég relatív fogalom, de a taktikai-akció-fps-ek között mindenképpen ez az über jelenleg. Már csak ha a grafikát nézzük, kapargatjuk az állunkat földről: a dzsungel kérem szépen ÉL, minden mozog, hangot ad, és egyértelmű jelét adja annak, hogy ő bizony szerves része a Far Cry csodás világának. A fűszálak hajladoznak, pillangók repkednek, szivárványszínű halacskák úszkálnak a vízben, a fehér homok a tengerparton úgy világit, hogy szinte Hawaii-on érezzük magunkat. Kövek, hegyek, bányák, víz alatti árkok, hajóroncsok, őrtornyok, függőhidak, minden van és minden a legnagyobb részletességgel kidolgozva. A katonák (míg észre nem vettek minket) beszélgetnek, azonban a legkisebb zajra gyanút fognak. Hihetetlen rugalmas a környezet, sok mindent szét lehet lőni, arrébb tolni, használni stb. Az audiovizuális élményekre a csodálatos hangok teszik fel a koronát, amit tetéznek még a zenék. A hangok kristálytisztán szólnak, és ez nem csak az emberek beszédére vonatkozik, hanem a szél susogására, a bogarak zümmögésére, a madarak csicsergésére, és mindenre! A zenéket illetően is muszáj dicshimnuszokat zengenem, ez még jobban odatesz a hangulatnak. Mikor a bánya mélyén kúsztam-másztam és azon paráztam, hogy melyik sarokból zúdítanak rám sortüzet, akkor beadott egy olyan számot, hogy a pulzusom nyomban felment 150 fölé, és azon imádkoztam, hogy meg ne ránduljon a kezemben az egér, mert akkor félrelövök, és ez jelentéktelen életem végét jelentené. De nem is kell nekünk barlang, hogy érezzük a zenék dinamizmusát, lüktető erejét: a szigeten, mikor csetepatéba keveredünk, ütemes törzsi dob kezd el szólni, ami nem kis hangulatot tud csinálni! Az irányítását tekintve különöset nem tudok elmondani, teljességgel kielégítő, mondhatnók megrögzött Fps rajongóknak semmi gondjuk nem lesz vele, és a többiek is hamar bele fognak tanulni. Én az irányítás hibájából még nem haláloztam el. Szavatosságát tekintve, mint már említettem, úgy 20 órára teszem a single player hosszúságát, de határozottan az a darab, amit az ember egy hónap elteltével szívesen végigjátszik egy nehezebb fokozaton. Na igen, ez egy másik kényes téma. Minthogy nagyon jó a MI ezért már legkönnyebb fokozaton is igen oda kell figyelnünk mit, mikor, hol és hogyan teszünk. Személy szerint én középső fokozaton nyomtam, de néha igencsak megemlegettem a programozók felmenőit, de ezt persze csak jó értelemben mondom, hiszen ha nem lenne jó a játék, nem futottam volna neki ennyiszer, egy-egy elhalálozás után. Az egyetlen komolyabb hiba, amit fel lehet hozni, az a nem tökéletes fizikai modell, de ez csak annyiban nyilvánul meg, hogy a Rag Doll nem teljesen tökéletes ( pl.: ha 200 méterről fejbe lövünk valakit sniper-rel, annál az embernél elég nagy �fejetlenség� kellene, hogy uralkodjon. Ez itt nincs meg.). Hibának róhatnánk fel a járművek használhatatlanságát, de nem tesszük, hiszen ez csak egy fajta plusz a játékban, ami végül nem sikerült éppenséggel tökéletesre, de azért nem baj, hogy benne van. Na jó, a legvégére hagytam (szemét módon) a fekete levest, a gépigényt. A minimum követelmény a következő: 1 gigás proci, 256 Mb ram, 4 giga hely, 64 Mb-os videokártya, ami támogatja a DirectX 9.0-át. Persze ezen éppen csak hajlandó elindulni minimum grafikán, ha ennél jobbat szeretnénk, akkor már keményen a zsebünkbe kell nyúlni. Ajánlott konfig: 2 gigás prockó, 512 Mb ram, minimum 128 Mb-os videokártya. Persze ezen még mindig nem fog tökéletesen futni, de hát kérem, a minőségre áldozni kell! Azt hiszem, az lesz a legjobb zárszó, ha csak annyit mondok: Kötelező Darab, és NEM csak Fps rajongóknak! Tanúskodjanak erről a számok, tessék csekkolni az értékelőt.

-baalint-

Kapcsolódó cikkek

2.
kenny22
nemtom, h ki hogy van vele, de nekem a járművek irányításával seemiféle problémám nem volt miután nyomtam egy F1-et. A grafika meg tényleg oda *** főleg 2004-es játékokhoz képest, de van egy nagyon nagy bökkenő benne ami meg az lenne, h ha vmit rosszul vagy esetleg nem úgy állítok be ahogy azt a program megkívánná akk egyrészt egy bazi nagy feketeség keletkezik alattam meg néha máshol is és ez elég idegesítő tud lenni és látványromboló is egyben
1.
SWBF2
Azt nem értem ha a keresőbe beírom hogy Far Cry miért nem dobja ki a játékot???
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...