Batman: The Telltale Series teszt

  • Írta: fojesz
  • 2017. január 5.
Happy end nélkül zárult a Batman: The Telltale Series első évada. A Telltale ezúttal sem tudott egyről a kettőre lépni, kezet csókolhatnak az íróiknak, amiért már-már rutinosan mentették meg a játékot.

Éppenséggel a Batman-sorozatot is jó volt végigjátszani, de aki ettől várta a Telltale feltámadását, biztosan csalódni fog. Pedig ígéretekből ezúttal jutott bőven, ahogy azt az első epizód alapján írt beszámolóban említettem, a fejlesztőcsapat több aprósággal is igyekezett feldobni az évek óta nyüstölt formuláját. Kevés sikerrel: a kezdetben jópofának tűnő minijátékok nem meglepő módon nagyon hamar kifulladnak, arra pedig mindenképpen alkalmatlanok, hogy kompenzálják a játékmenet és a csatasorba állított technológia alapvető hiányosságait.

Ami miatt a rajongóknak érdemes végignyomkodni a Batmant, az a sztori, annál is inkább, mert a Telltale írói sokkal jobban elrugaszkodtak a klasszikus Denevérember-recepttől, mint arra számítani lehetett. A főszerepet persze Bruce Wayne és Batman kapta, és nyilvánvaló, hogy a jóért küzdünk majd; nappal milliárdosként támogatjuk a Gotham megtisztítására vállalkozó Harvey Dentet a polgármesteri választáson, éjjel pedig maszkot és köpönyeget veszünk, hogy némileg hatékonyabb módszerekkel szerezzünk érvényt a meglátásainknak. A Telltale srácai aztán körülbelül az első fél óra után felrúgják a kötelező kereteket, mikor gyanússá válik, hogy a Wayne-família a látszattal ellentétben a város első számú maffiacsaládja...

Ennél jobban semmi sem szimbolizálhatná, hogy az írók valóban hozzá mertek nyúlni a Batman-univerzumhoz. Habár a játékban több ismerős karakter is beköszön, valójában olyan érzésünk támad, mintha most találkoznánk először; egy-két kivétellel ezeket a szereplőket remekül értelmezték újra a Telltale-nél, érdemes is mindenkivel tiszta lappal kezdeni, és félretenni azokat az érzéseket, amelyeket a korábbi képregények, a filmek vagy a játékok tápláltak belénk. Új arcok is bemutatkoznak persze, köztük egy új főgonosz, hőseinket pedig kiváló színészgárda szólaltatja meg, az élükön Troy Bakerrel és - ha a népszerűséget vesszük - a női kiadásának megfelelő Laura Bailey-vel.

Mindehhez tisztességes forgatókönyv dukál, a Batman: The Telltale Series kellemes tempót diktál, nem igazán találkozni üresjárattal benne. Az öt epizód egyesével is karakteres, mindegyik emlékezetes marad, a készítők ügyesen rakosgatták egymás után a harcolós, nyomozós és beszélgetős jeleneteket, és úgy játszottak a helyszínekkel, hogy a végeredmény kellően változatos legyen. A fejezetvégi cliffhangerek ülnek, az évad könnyedén ledarálható egyben, amiben persze a nettó nyolcórás játékidő is segít.

Külön örültem, hogy az első epizódban tapasztaltak ellenére a szerepek nincsenek olyan feketén-fehéren leosztva Bruce és Batman között. Mivel a játék 90 százalékban a klasszikus Telltale-receptet követi, és párbeszédekből és QTE-jelenetekből áll, adná magát, hogy a beszélgetések Bruce-ra, az akciójelenetek pedig Batmanre maradjanak, azonban ennél szerencsére komplikáltabb a helyzet. Miután a döntéseink elméletben befolyásolják, hogy milyen kép alakul ki a közvéleményben a besározott milliárdosról és az álarcos jótevőről, egyes esetekben arról is mi határozhatunk, hogy melyik alteregónkkal igyekszünk végére járni a dolgoknak.

Habár ahogy elmerülünk a sztoriban, a döntési helyzetek is nehezebbé válnak, általában elmondható, hogy azok most is csak komfortzónán belül hatnak ki a történésekre. Igen, a feleleteinket még úgy-ahogy lereagálják az NPC-k, és megváltoztathatunk egy-egy jelenetet, de hosszabb távon nem érdemes komolyabb eltérésekre számítani, a történet a jól bejáratott mederben csorog tovább. Különösen kiábrándító, hogy a QTE-jelenetek rendkívül megengedőek, két-három rossz gombnyomás még nem feltétlenül a világ vége, általában akkor jöhet csak az újratöltés, ha sokat, vagy épen egy kritikus pillanatban hibázunk.

Sajnos a Batman: The Telltale Series játékmenete amúgy sem túlzottan intenzív, a fejlesztőknek még a nyomozós-tervezős jelenetekkel sem sikerült feldobniuk, pedig kiválóan passzolnának a Batman-hangulathoz. Amikor ténylegesen is szabad kezet kapunk Bruce vagy Batman irányítása felett, általában nyomok után kutatunk, majd azokat párosítjuk és így okoskodunk tovább az ügyben. Máskor egy kiadós támadást kell megterveznünk, és a Telltale játékaiból ismerős Kódexet is a Denevérbarlang számítógépébe dugták a srácok. A probléma az, hogy ezek a minijátékok annyira fapadosak játékmechanikailag, hogy legfeljebb az első alkalommal igazán szórakoztatóak; aki valódi point & click élményre vágyik, ne itt keresgéljen.

Az igazi fájó pont azonban még mindig a játék motorja. Az ígéreteknek megfelelően frissítettek rajta a készítők, és valóban érezni a különbséget, azonban hiába operál részletesebb textúrákkal és jobb effektekkel a játék, ne legyenek illúzióid: a cukormáz mögött még mindig nincs kraft. A cel-shaded technika ugyan ápol és eltakar, de a borzasztóan gyatra animációk ellen nem használ; a csiga módjára csoszogó és sután forduló karakterek még mindig ki tudnak kergetni a világból, a párbeszédeket pedig a bruttó három fázisból álló mimika tudja megölni. A képernyőn még mindig csak pár karakter szerepel egyelőre, és más objektumból sincs sok, összességében azt gondolom, hogy a látvány nem fejlődött arányosan a gépigény növekedésével.

Nagy kár, hogy ennyire kilóg a lóláb, mert a dizájn, a zene és a sztori hozza a Batman-hangulatot. Ha szereted a DC hősét és a Telltale-játékokat sem unod még, megéri befizetni a sorozatra - az első epizód úgyis ingyenes, egy próbával pedig még senki nem vesztett semmit. A fejlesztőknek viszont muszáj lenne most már alapvető változtatásokon gondolkodni, ráférne egy alapos vérfrissítés a receptjükre.

A Batman: The Telltale Series PC-re, PS3-ra, PS4-re, Xbox 360-ra, Xbox One-ra és mobilokra jelent meg. A játékot az ASUS ROG Tytan CG8580 gamer konfigurációján játszottuk végig, melyet az ASUS Magyarország biztosított számunkra.

Kapcsolódó cikk

12.
Army1990
Azért szerintem fontos megemlíteni, hogy két, nagyjából ugyanebbe a stílusba tartozó játék között is lehetnek komoly eltérések, nem lehet teljesen egy kalap alá venni őket.

Tapasztalataim szerint a Teltale-féle irányzat már a kezdetektől a csökkentett interaktívitás felé mozdult el, ami idővel csak tovább csökkent. Már a Walking Dead első évada alatt érzékeltem kis mértékben ezt a folyamatot, de az igazi arcul csapás csak akkor ért, amikor leültem kipróbálni a Tales from Borderlands sorozatot. A néhány válaszható párbeszéden kívül konkrétan alig lehet beleavatkozni a történésekbe, az interaktív jeleneteket pedig 99%-ban a QTE-s akciók teszik ki. Bár maga a sztori és a karakterek fenomenálisak, ilyen téren hatalmasat csalódtam.

Ehhez képest pl. a Life is Strange, vagy a Fahrenheit - amely nagyjából ugyanebbe a stílusba tartozik - sokkal másabb megközelítéssel operál. Ezekben, ahogy egy játékhoz illik, hagyják, hogy a játékosok irányítsák a főszereplőket, nem elfeledve, hogy az interaktívitás magát a beleélési faktort növeli. Ég és föld a kettő között a különbség.

Magát a játékstílust szeretem, de nagyon sajnálom, hogy a Teltale csak ily módon próbálja kihasználni az általa adott előnyöket és lehetőségeket.
11.
exonic
Tud-e valaki esetleg arról hogy várható-e Telltale Games Collection 2? Én az 1et vettem meg leárazáson PSstorebol 30 fonttert, melyben 5 játék van, a 2 WalkingD, Tales of Bord, GoT és Wolf am...
Azóta jött ki pár játék, gondoltam hátha informált valaki egy második gyűjteményről.
10.
exonic
#7: Ajánlom a Tales of the Borderlandset is.
Én nem vagyok nagy rajongója Borderlands sorozatnak, egyik játékot sem vittem végig, de nagy huzavona után adtam egy esélyt a Telltale féle verziónak, és amit a Telltale létrehozott a Borderlands világában az roppant szórakoztató és szerintem kötelező a műfaj kedvelőinek.
Egyik nagy kedvencem azóta is!
9.
A Fénybenjáró
Kicsit már unom Batmant. Mármint úgy értem miért nem váltanak valami más képregényhősre. Például Constantine vagy az Őrzők. Jöhetne már valami újdonság.
8.
Csoki80
A leírt negatívumok szerintem az ehhez hasonló játékoknál nem számítanak, inkább a történet.
7.
Mortis
második Telltale játék - Minecraft Story Mode után - ami egyáltalán nem érdekel: GoT is nagyon minőségtelen volt, Michonne-ba még bele se mertem kezdeni, 3. WD-t is csak az eddigiek miatt játszom majd ki. utolsó nagy dobásuk a Wolf Among Us volt: azt kéne már folytatni, nem ilyennel meg a Guardians of the Galaxy-val foglalkozni.
6.
Sidonyke
#2: Azért annak idején volt még pár játékuk, de ha maradunk a modern időknél, akkor számoljunk csak hárommal: Beyond, Heavy Rain és Fahrenheit. :)
5.
dcba
#2: A Heavy Rain az kotelezo anyag, a Beyond meg baromi jo, de mindenkeppen a Heavy Rain az ami utan ugy fogsz felallni, h ez igen. En a vegen felalltam es megtapsoltam a jatekot amikor vegigvittem. A poen, h egyetlen helyen dontottem maskepp es amiatt nem lett meg a tokeletes befejezes....






SPOILER

Amikor a szerencsetlen srac epp total kivan az eltunt gyereke miatt, akkor hulyesegnek ereztem, h lesmacizzon egy vadidegen csajt.
2.
Tuco
#1: A QD eddig két játékot készitett a Telltale meg egy raklappal. Nem csoda ha kikopik. Egy idő után még a jóból is megárt a sok. Majd kiderül mit alkotnak majd a Detroittal. Mondjuk nekem nem a zsánerem a műfaj a Telltale játékokkal nem is játszanék de a Hevy Raint vagy a Beyondot lehet kipróbálom majd valamikor.
1.
Yanez
Na akkor ezt is kipörgetem nemsokára! Az valóban igaz, hogy a Telltale játékforma egyre jobban kopik, de ez is csak a kreativítás hiányának tudható be. Nézzétek meg a Quantic Dream mit képes kihozni a koncepcióból!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...
Advertisement