Fire Emblem Heroes teszt

  • Írta: fojesz
  • 2017. február 19.
A Super Mario Run hónapokon át tartó promója után már-már váratlanul futott be a Nintendo következő mobiljátéka, a Fire Emblem Heroes. Viszonylag hamar rájöttek a kiotóiak, hogy mi a lehúzós free-to-play modell titka.

Évekbe telt, míg a Nintendo elhatározta, hogy szerencsét próbál a mobilpiacon, de alig egy év leforgása alatt négy olyan játékot (illetve játékszerű alkalmazást) kaptunk, amihez a kiotói cégnek köze volt. Az első lépésekkel járó bizonytalanságot még mindig érezni, talán a Super Mario Run este a legjobb példa erre: függetlenül attól, hogy mit gondolunk a játékról, nem nehéz belátni, hogy a 10 dolláros árcédula nem volt a legjobb választás, és a barátságosabb árazás jóval több eladást hozhatott volna a készítőknek. Ezek után meglepő, de az Intelligent Systems és a DeNA közreműködésével készült Fire Emblem Heroes olyan hatást kelt, mintha a Nintendo a kezdetek óta lehúzós free-to-play játékokat gyártana.

Habár közel 30 éves múltra tekint vissza, mivel viszonylag későn érkezett meg hozzánk, a Fire Emblem kevésbé lehet ismerős a Nintendo sorozatai közül. Mindenképpen érdemes lehet megbarátkozni vele, annál is inkább, mert egy vérkomoly taktikai szerepjátékot tisztelhetünk benne. A Fire Emblem Heroes kiváló apropó az ismerkedéshez, ahol azt a feladatot kapjuk, hogy egy nyolcszor hat négyzetből álló “sakktáblán” daráljuk be a csapatunkkal az ellenséges karaktereket. A játékmenet persze lényegesen összetettebb ennél: a pályák küldetésről küldetésre változnak, és alaposan befolyásolják, hogyan tudunk helyezkedni, a hatékony csapat(ok) összeállítását pedig a hősönként eltérő és fejleszthető alaptulajdonságok, illetve az aktív és passzív képességek bonyolítják.

Egy kicsit a sakkra hasonlít az egész, csak itt négy karakterrel léphetünk minden körben, nagyobb a mozgásterünk és változatosabb az eszköztárunk is. A harcrendszer lelke a Háromszög, amely a kő-papír-ollóhoz hasonlóan határozza meg a karaktertípusok erőviszonyait, innentől kezdve pedig rajtunk múlik, hogy melyik hősöket állítjuk csatasorba, hogyan pozícionáljuk és támogatjuk őket. Ha ügyesen taktikázunk, túlélik a harcot és tapasztalati pontokat gyűjtenek, ezekből léphetnek szintet, ami révén javulnak a statjaik és új képességeket sajátíthatnak el. A sorozat többi részével ellentétben a karakterektől nem kell végleg elbúcsúznunk, ha legyőzik őket, csak az adott csatában kell kibírnunk nélkülük.

A Fire Emblem Heroes játékmenete 99 százalékban a csatákról szól. A harcokra húzták fel a játék teljes tartalmát, így bár több különböző játékmódban mérethetjük meg magunkat, csak a körítés változik, a főszerepet továbbra is a harc kapja, más tennivalónk nem igazán lesz: lenyomjuk az aktuális pályát, fejlesztgetjük a karaktereinket, illetve a csapatainkat, és megyünk tovább. Kapunk ugyan kampányt, de a történet papírvékony, lényegében csak alibiként szolgál. A multiplayerben nem valós időben harcolsz a többi játékossal, a mesterséges intelligencia irányítja a csapatukat. És ha ez nem lenne elég, a szezonális események mellé gyakorlópályákat is kapsz véletlenszerűen generált ellenfelekkel, így a végtelenségig grindelhetsz.

Érthető már, hogy mire megy ki a játék, igaz? A Fire Emblem kiváló alapként szolgált a free-to-play modellhez, a fejlesztők pedig éltek is a lehetőséggel: a harc kifejezetten addiktív, de csak egy darabig lehet lendületesen haladni benne, idővel ugyanis egyre nehezebbé válnak a pályák, egyre inkább észnél kell lennünk, és biztosan előfordul majd, hogy újra neki kell futnunk egy-egy küzdelemnek. A próbálkozások számát a staminánk hivatott korlátozni, minden újrakezdés lecsíp ebből valamennyit - kezdetben kevesebbet, majd egyre többet. Végül egy-egy nehezebb pályának kétszer-háromszor ugorhatunk neki egy lendülettel, utána kénytelenek leszünk várni… vagy fizetni.

Ahogy a legtöbb free-to-play játék, a Fire Emblem Heroes is mesterségesen lassítja a játékos előrehaladását egy ponton túl, mert abban bízik, hogy beadod a derekad, és befizetsz a játékbeli valutát jelentő gömbökre. A gömböket játék közben is gyűjtheted, érzésem szerint azonban nem túl bőkezű a program, főleg úgy, hogy a gömbökből nemcsak staminát vásárolhatsz, de ebből fejlesztheted a kastélyodat az extra XP-ért cserébe, és ebből vehetsz új karaktereket is például.

Az igazi szemétkedés csak ekkor kezdődik! A Fire Emblem Heroes nagyon sok szereplőt vonultat fel a Fire Emblem-sorozat múltjából, a készítők pedig nem lőttek mellé, mikor arra számítottak, hogy a rajongók bármennyi pénzt kifizetnének azért, hogy a kedvenceikkel játszhassanak. A karaktereket a már említett gömbök segítségével idézheted meg, azonban sosem te választasz, a gép sorsol neked valakit, miután megjelölted, hogy milyen típusú hőst szeretnél. Ha végre hozzájutsz az áhított harcoshoz, akkor sem biztos, hogy van okod örülni: az egyes karakterekből több különböző erősségű bújik meg a képzeletbeli kalapban, simán lehet, hogy az ötcsillagos változat helyett csak egy háromcsillagos kistestvér jut neked. Hogy ez a rendszer mennyire nem jó, azt kiválóan szemlélteti az a sztori, miszerint egy úriember ezer dollárt tett a játékba, de így sem jutott hozzá a kedvencéhez…

A Fire Emblem Heroesnak hosszútávon kezdenek el kiütközni a problémái, az üzleti modell visszásságai mellett zavaró lehet, hogy csak az úgynevezett barátkódokkal tudjuk felvenni az ismerőseinket, és a mesterséges intelligenciának is vannak idegesítő húzásai. Egy próbát viszont megérdemel a játék, ha másért nem, a Fire Emblem felületes feltérképezése végett: a Fire Emblem Heroes kellemes látvány és zene társaságában ad egy kis ízelítőt a sorozat védjegyének számító addiktív összecsapásokból, egy pár órát simán el lehet tölteni vele!

A Fire Emblem Heroes iOS-re és Androidra jelent meg. Mi iOS-en teszteltük.

3.
delphijos
Nekem a Radiant Dawn a kedvencem a szériából. Emlékszem jó sok "bosszúságot" okozott. Én is sajnálom hogy ez a mobilos cucc tényleg arra lett kihegyezve hogy pénzt költs, de azért el lehet vele lenni. Ha kedvenc SRPG, akkor azért én a FFT-t vagy a Tactics Ogre-t mondom, de a FE is ott van a top-ban. Ha az új Switch rész ütős lesz, akkor minden ellenérzésem ellenére veszek egyet.
2.
RangerFox
#1: +1
Kedvenc Nintendos címem, kedvenc SRPG-m, de ez nagyon gáz... Szerencsére a Fates-el tudok játszani, amíg kijön a Shadow of Valentia
1.
ADMlN
Én nagy rajongója vagyok a Fire Emblem játékoknak, de ez a Heroes egy kalap sz*r. Nem csak a szériára nézve szégyen, de a mobiljátékokra is. Őszintén sajnálom, hogy a Nintendo úgy gondolta, hogy ez minden amit ki lehet hozni a szériából mobilon.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...