The Awesome Adventures of Captain Spirit teszt

  • Írta: sirdani
  • 2018. augusztus 6.
A szeptemberben érkező Life is Strange 2 mondhatni megkapta a világ legjobb interaktív előzetesét a Captain Spirit képében. Egy előzetest, mely majdnem két óra hosszú, ám a végére mégis azt kívánjuk, bárcsak tovább tartana.

Közel egy éve, hogy lezárult Max, Chloe és Rachel története a Life is Strange: Before the Stormmal, és noha könnyen megeshet, hogy többé nem találkozhatunk velük, az viszont mindenképpen örömhír, hogy a Dontnod nem hagyja magára a rajongókat, bőven lesz még lehetőségünk visszatérni a Life is Strange világába. Ami azt illeti, a lehetőség már most is adott, hiszen a The Awesome Adventures of Captain Spirittel egy tökéletes felvezetőjét kaptuk az azonos világban játszódó, de új karakterek életét bemutató Life is Strange 2-nek. A Captain Spiritre két különböző módon gondolhatunk; mint egy önálló epizódra, vagy mint minden idők egyik legjobb ingyenes termékmintájára. Akárhogy is döntünk, a végeredmény ugyanaz; rövidsége ellenére ismét egy remekbe szabott Dontnod-műalkotással lettünk gazdagabbak.

A Life is Strange-játékok rendkívül pozitív megítélésében rendre központi szerepet játszik a narratív struktúra, vagyis az, ahogyan a történet bemutatásra kerül. Ebből kifolyólag a szériát mindig is áthatotta egyfajta érdekes kettősség, mely mostanra a franchise védjegyévé vált. Ennek lényege, hogy játékmeneti szinten nem találkozunk folyamatosan QTE-ekkel, sem állandóan pörgő akcióval, sőt, néhol pont az ellenkezőjébe csapnak át a dolgok, és olyan unalmas feladatokat kell elvégezni, melyek során könnyedén megkérdőjelezheti a játékos, hogy mi a csudának foglalkozik egyáltalán ezzel az egésszel – gondoljunk csak a korábbi részekből Max koleszes beszélgetéseire, vagy a megfelelő reggeli kiválasztására. A felszín alatt azonban mindig egy sokkalta mélyebb, sötétebb és nehezen emészthetőbb történetet találhatunk, mely nemcsak ahhoz ad erőt, hogy végigjátsszuk a játékot, hanem sokak számára ahhoz is, hogy kijelentsék, a Life is Strange a kedvenc játékuk.

A The Awesome Adventures of Captain Spirit a teaser szerepéből fakadóan feltehetőleg nem lesz a rajongók kedvenc epizódja, mégis elmondható, hogy az eddigi részek közül itt fejlesztették csak igazán tökélyre az imént leírt kettősséget. Adottak a könnyed feladatok és a játékos környezet, melyek mögött mindent áthat a gyász és a hiány komorsága; egy kilencéves gyerek a fantáziájának segítségével próbál megküzdeni egész életének talán legnehezebb traumájával, édesanyja halálával. Ugyan a Captain Spiritben is igencsak hétköznapi teendőkkel találkozunk, legyen szó akár a reggeli elkészítéséről, vagy a sörösdobozok préseléséről, mégis van benne valami, amitől a gyerekes részekkel is egészen mókás játszani; olyan hangulatot kölcsönöznek a játéknak, mintha egy délelőtt erejéig visszautazhatnánk saját gyermekkori emlékeinkbe.

A játék során Chris Eriksent irányíthatjuk egy téli reggelen, aki miközben arra vár, hogy apukájával elmenjenek együtt fenyőfát venni, szuperhősként próbálja meg elütni az időt. A szokásos Life is Strange-játékmenet szerint különböző fényképekkel, levelekkel és egyéb tárgyakkal kerülhetünk interakcióba, melyekből Chris gondolataival kiegészítve bogozhatjuk ki, hogy mi zajlik a háttérben, a kettősség másik oldalán. A történet szerint Christ egyedül neveli édesapja, mivel anyukáját egy évvel korábban egy ismeretlen sofőr halálra gázolta. Ugyan mind a két fél megpróbálja a maga módján feldolgozni a problémát és pozitívan állni a másikhoz, mégis minden a lehető legrosszabb irányba halad.

Annak ellenére, hogy egy ilyen játékban különösen nehéz áthidalni azt a problémát, hogy a rövid elköteleződés mellett képes legyen mélyen bemutatni a karakterek motivációit, érzelmeit, a Dontnod remek munkát végzett; minden egyes szereplő viselkedése kísértetiesen valóságszerű, tényleg átérezhetjük Chris bőrébe bújva ennek az egy-két órának az elmúlását, valamint azt, ahogyan az apja hangulata az elkeseredettség és az alkohol párosától egyik szélsőséges oldalról a másikba csap át. A játék helyszíneként szolgáló ház és a hólepte táj képes éreztetni azt az űrt a játékossal, amit Chris és apja is érezhet; mintha az anya halála után az egész Földön nem maradt volna más, csak ők ketten. Chris karakterében lenyűgöző az, ahogy a történetet egyre jobban megismerve minden mozdulatát és gondolatát végre mi magunk is komoly jelentésekkel tölthetjük fel. Erre az egyik legjobb példa, amikor a gonosz hóembert, vagyis Snowmancert legyőzve végre megértjük, hogy a főellenség neve azért éppen Mantroid, mert Chris anyukájával Mantle Street és az Asteroid Drive kereszteződésében történt a tragédia.

A játékosok lelkesedésének megtartásához elengedhetetlen a tökéletes atmoszféra, melyhez a történet, a látványvilág és mesterien megválasztott zenék is remek alapot nyújtanak. Úgy általánosságban a zenék kapcsán sokszor támad bennem az érzés, hogy egyes dalokat hiába kezelnek az emberek már évtizedek óta úgy, mint a legnagyobb slágereket, mégis olyan, mintha még nem jött volna el az idejük. A legtöbbnek várnia kell egy olyan pillanatra – ami legyen akár egy hatalmas koncert, egy videoklip, egy film, vagy akár egy videojáték –, melyben új kontextussal egészül ki, és a hallgató számára lényegesen „több” lesz, mint korábban volt.

A Life is Strange-játékok esetében pont ezzel találkozunk. Elég csak visszaemlékezni az első epizódot záró Obstacles című dalra Syd Matterstől, a The Awesome Adventures of Captain Spirit során is hasonló a helyzet. Ugyan az egész játékban összesen csak négy zeneszám csendül fel, mindegyik telitalálat; a zene és a játék atmoszférája egyszerre képes kiegészíteni egymást, és valami olyasmivé alakulni, amit ugyan nehéz leírni, de ha játszunk a játékkal, akkor érezni fogjuk; egy dallammal képesek átadni azt az érzést, mely az egész játékot mozgatja, legyen az számunkra alapjait tekintve akármilyen életidegen vagy érdektelen.

Grafika tekintetében a készítők maradtak a jól bevált stílusnál, némileg továbbfejlesztve; a korábbi részekhez mérten lényegesen szebb fényeket, részletesebb textúrákat, és jóval kevesebb elnagyolt részletet kapunk, vagyis pont azt, amit egy ilyen játéknál elvárhat az ember. Ugyanígy az animációk is meglehetősen jól sikerültek, és bár nyilván akadnak játékok, amik jobban muzsikálnak e téren, és néhol beleszaladhatunk apróbb hibákba is, ám az összhatás tökéletes.

A játék egy konkrét feladatot tölt be a Life is Strange 2 bevezetőjeként, ráadásul teljesen ingyenesen tölthető le, így nem igazán érdemes benne konkrét negatívumokat keresni. Ha valaki élvezi a szériát, akkor ezt a játékot is élvezni fogja, ha pedig ki nem állhatta a korábbi részeket, akkor ugyan rövidsége miatt ideális lehet tennie egy második próbát, de szellemiségében nem sokat változott az előző részekhez képest, így csodákra nem érdemes számítania. Ugyanezen okokért érdemes lehet kipróbálnia az újonnan érkező érdeklődőknek is, ráadásul a játékhoz nem feltétlen szükséges a korábbi részek ismerete, egy-egy utalást leszámítva.

Captain Spirit kalandja több kérdést is felvet a Life is Stange 2-vel szemben, melyek közül az egyik legfontosabb a történetet mozgató döntések megfelelő súlyozása. A The Awesome Adventures of Captain Spiritet játszva sokszor támadhat olyan érzésünk egy-egy választás után, hogy az alapjaiban fogja megrengetni a történet további részleteit, ám a valóságban csupán csak egy sornyi párbeszéd változik meg. Persze ahhoz, hogy a játék megfelelően működjön, ez a fajta illúzió bőven elég, viszont ügyesen kell egyensúlyozni azon a vékony határon, mely az interaktív filmeket választja el a káoszelméletre hajazó, „minden mindennel összefüggő” játékoktól.

Ugyanígy fontos kérdés a jövőt illetően a játékmenet; Max időtekerése az első részben rendkívül jól illeszkedett a játék dinamikájába, aminek a hiányát a mellékágnál már meg lehetett érezni, ám komolyabb panaszra ott sem lehetett okunk, némileg máson volt a hangsúly. A Captain Spirit során azonban nem találkozunk semmi hasonlóval, ami aggodalomra adhatna okot a jövőt illetően... ha nem érkezett volna meg időközben az első teaser a Life is Strange 2-ből, amin egyértelműen leszűrhető, hogy bizony az új részben is valamilyen természetfeletti képesség adja majd a játékmenet központi elemét. Ki tudja, talán Chris szuperhősös fantáziáiról kiderül, hogy néha nem is csupán fantáziák? Akárhogy is legyen, annyi biztos, hogy legalább van egy okunk, amiért érdemes várni a szeptembert...

A The Awesome Adventures of Captain Spirit Xbox One-on, PlayStation 4-en és PC-n érhető el, mi utóbbin teszteltük.

Kapcsolódó cikk

4.
NemecsekErno
#3: Köszönöm!
Na, pont ilyen, velős, a lényegbevágó értékelésre gondoltam.
3.
RangerFox
#1: A játék 1,5 óra, nem sokat vesztesz vele. Amúgy nekem olyan 5/10, olyan semmilyen, de ingyen egyszer végig lehet játszani.
2.
Macifasz
"legalább van egy okunk, amiért érdemes várni a szeptembert..."

Nekem van kettő másik is...Spider-Man és Shadow of the Tomb Raider. :-) Persze várom a LiS Season 2-őt is, de azért na. :-D
1.
NemecsekErno
Jók ezek a tesztek, de lehetne végére egy összefoglaló arról, hogy mi a végeredmény?
A korábbi játék tesztekhez hasonlóan.

Ha nincs a T. olvasónak kedve végignyomni a szófosást, legyen elég csak a végére ugrani, hogy lássa a jót is, rosszat is, meg a totál pontszámot.
Mert igy, fogalmam sincs, hogy jó lett-e, vagy rossz, annyit viszont nem ér az egész, hogy végigolvassam.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...