Resident Evil: Resistance teszt

  • Írta: gorien
  • 2020. április 19.
Link másolása
A Resident Evil: Resistance tisztára olyan, mint egy szabadulószoba. Össze vagy zárva egy csapat idegennel, és a fejtörőket megoldva ki kell jutnod. A bónusz annyi, hogy egy gonosz bábmesternek hála zombik lesnek rád minden sarokban.

A Resident Evil-szériának nem idegenek a különböző formában tálalt multiplayer játékmódok, és biztosra veszem, hogy sokan hallottunk már az olyan aszimmetrikus multis címekről, mint a Dead by Daylight vagy a Friday the 13th. Ezekből a címekből is látható, hogy ezt a típusú játékot szívesen keverik a horrorral, ahol az egyedül gyenge, de csapatban már hatékony túlélő szembeszáll a legyőzhetetlennek tűnő szörnyeteggel. Innen nézve nem is olyan meglepő, hogy megszületett a Resistance.

A koncepció egyszerű: az Umbrella egyik kísérletének résztvevői vagyunk, vagy túlélésért küzdő kísérleti nyúlként, vagy az árnyak közül irányító mesterelmeként. Egy lezárt, minden szobájában megfigyelt környék lesz a kísérlet terepe, ahol a két oldal összecsap – előbbiek el akarnak menekülni, mielőtt valamelyik halálos csapda végez velük, utóbbi pedig mindenkit holtan akar látni, és kicsit szórakozik is.

A Resident Evil: Resistance játékélménye két külön kategóriára bontható. A túlélők oldalának játékstílusa a Resident Evilöket idézi, míg a mesterelme irányítása már sokkal inkább újdonság. Ami közös mindkettőben, hogy többféle képesség is rendelkezésedre áll, amiket fejlődéssel tudsz feloldani, és az okos kombinálással tudod (megpróbálni) garantálni a sikeredet. Emellett mindkét oldal elsajátításához viszonylag sok előzetes felkészülés kell – habár van egy egészen tűrhető tutorial a játékban, annyi változó van a különböző karaktereket illetően, hogy ha felkészülés nélkül vágsz bele a játékba, csak magad alatt vágod a fát.

Minden menet 5-20 perc körül mozog, attól függően, melyik fél mennyire jó, ilyen értelemben az idő az egyik legnagyobb ellenfelünk. Minden pálya három szakaszból áll, amelyek három feladatot jelentenek: az első szakaszban egy puzzle darabjait kell összeszednünk, a másodikban egy zombitól kell megszereznünk a kulcskártyát, amivel három panelt aktiválunk, az utolsóban pedig tartályokat kell elpusztítanunk. Ezek a túlélők feladatai. A mesterelme dolga, hogy a négy kísérleti nyulat lefoglalja addig, míg a beléjük fecskendezett fertőzés végez velük.

Ha a túlélőkkel vagy, akkor három másik játékosra kell támaszkodnod, csapatmunka nélkül ez a játék nem sokat ér. És ezt nem csak úgy értem, hogy többen hamarabb megtaláljátok, amit kell. Minden egyes akciótok a siker vagy a bukás kulcsa lehet – ha legyőztök egy zombit vagy hatástalanítotok egy csapdát, másodperceket kaptok, azonban ha bármelyik túlélő sérül vagy meghal, az időbüntetést jelent. Ha a csapatból bárki is kivételesen béna, akár az első szakaszon elvérezhettek.

A karakterek is úgy vannak kitalálva, hogy a csapatjátékot erősítsék. Jelenleg hét túlélő - köztük Jill Valentine - közül lehet választani, és még ki tudja, kit rak még be melléjük a Capcom. A túlélőknek két aktív és két passzív képessége van, valamint perkökkel felszerelhetők, ezektől jobban lőnek vagy automatikusan gyógyulnak. A képességek mindegyikének van egy párja, amit fejlődéssel érhetünk el, ehhez minél többet kell játszanunk a karakterrel.

Minden túlélő másban jó. Valerie a leginkább csapatjátékos, képességeivel tud gyógyítani és felderíteni a környezetet, megjelölve minden felszedendő tárgyat vagy veszélyt. Martin nemcsak gyorsan hatástalanítja a gonosztevő csapdáit, hanem sajátokat is állíthat, míg January a kamerák legnagyobb ellensége. Tyrone és Samuel a csapatot tudja erősíteni, előbbi a védekezést, utóbbi a támadást. Becca pedig a lőfegyverek mestere.

Ebből a társaságból kell összeválogatni a hatékony kis csapatunkat. A játékot mindenki felszereléssel kezdi (ütő- vagy lőfegyver, zöld növény és hasonlók), és a biztonságos szobákban a pályán felszedett Umbrella-kreditekből további eszközöket lehet vásárolni. A pályán található gyűjtögetnivalók segítenek abban, hogy ne fogyj ki életből és lőszerből túl hamar, és néha hátizsákos zombiktól is bezsákolhatsz valami hasznosat.

Képzelheted, hogy ez rengeteg koordinálást igényel, de legalábbis a játék működésének alapfokú ismeretét minden résztvevő részéről. Barátokkal nagyszerű móka lehet, egy csapat idegennel azonban nem kecsegtet akkora örömmel. Ez már eleve hendikep a túlélőknek, de akad még belőle.

A túlélők irányítását a legutóbbi Resident Evil remake-ekből kölcsönözték, amivel nem lenne nagy gond, de a szűkös eszköztár-rendszert is implementálták. Erősíti az alapjátékok hangulatát, persze, de iszonyú nehézkes úgy, hogy nem áll meg körülötted a világ, míg a cuccaid közt bogarászol. Kicsit nehéz előszedni a gyógyszert (ha már elfelejtetted gyorsgombra rakni, vagy kifogytál az oda rendeltből), miközben a mesterelme fokozatosan soroz a falra szerelt géppuskával. Emlékeztetőül: minden egyes golyó értékes másodperceket vesz el a csapattól.

Mesterelmeként egy másfajta játékélményre számíts! Először is: saját testi valódban nem jelensz meg a játéktéren. Kamerákon keresztül figyeled az eseményeket, amelyek között szabadon és villámgyorsan válthatsz, hogy uralmad alatt tarts minden szobát. A Resistance ezen aspektusa olyan, mintha egy kártyajátékból szökött volna: különböző költségű lapjaid vannak, amiket lehelyezhetsz a pályára. Ezek lehetnek csapdák, aknák, különféle zombik és a mesterelmék egyedi szuperfegyvere.

Ahogy a túlélők, úgy a mesterelmék is egyediek, ám velük ellentétben nem mind érhető el a kezdetektől. Először Annette Berkinnel játszhatunk, aki a pályán lévő lények buffolására specializálódott és G-Birkint irányítja szuperfegyverként. Ha vele eleget fejlődtünk, elérhetővé válik Daniel Fabron és a Tyrant, ha Fabronnal fejlődtünk, akkor Alex Wesker és a Yateveo, legvégül pedig Oswell E. Spencer és az ő egyszerű, de nagyszerű halálmezeje.

A mesterelmék paklija különböző lapokból áll össze, és őket is lehet egyedi perkökkel ellátni, amik olcsóbbá teszik a lapokat vagy tartósabbá a csapdákat. Azonban nem csupán a csapdák állításával akadályozhatják a túlélőket. Szinte majdnem minden zombi fölött át lehet venni az irányítást, ilyenkor ellenállóbak és nagyobbat sebeznek, ám míg a szörnyet irányítod, semmi mást nem látsz vagy tehetsz a képernyőn. Jól meg kell gondolni, mikor milyen akciót hajtasz végre.

A játék mérlegének nyelve azonban a mesterelme felé billen. Ha csak egy kicsit is ért ahhoz, amit csinál (értsd, nem totálisan idióta), gond nélkül felveszi a harcot bármely koordinálatlan csapattal. És az esetek nagy többségében épp ilyen csapatban fogsz kikötni. Persze, megvan a módja a túlélőknek, hogy gátolják a mesterelme ténykedését (elvakítva a kamerákat, a zombik ellen fordítva az aknákat), de az egyértelmű előny általában a gonosztevőnél van.

Ez nem ügyesség kérdése, maga a játék kiegyensúlyozatlan. Ezt csak tetézi a matchmaking, ami nem sok mindent vesz figyelembe – kezdőként is simán összedob egy Spencer mesterelmével, ami azt jelenti, hogy a másik oldalt ülő játékos nem kis időt beleölt már a játékba. Emellett lassú is, akár öt percbe is beletelik, míg játékot talál, aminek a stabilitása aztán a mesterelmét irányító játékos kapcsolatán múlik. A játékosok nyögvenyelős összeszedése annak is köszönhető valószínűleg, hogy nem sokan játszanak vele.

A Resident Evil: Resistance nem elég, hogy ennyi tartalommal fizetős játék, nem is önálló – a Resident Evil 3 mellé csomagolva érkezik. A SteamCharts alapján a rekordjátékosok száma is csak a nyolcada a Resident Evil 3-énak, azaz nem sokakat fogott meg ez a bónusz. Ez pedig megnehezíti a dolgát annak, aki mégis tenne vele egy próbát, mert nem talál játékot.

És tekintve, hogy „fizetős játék”, több mint kiábrándító, hogy loot boxok vannak benne. A túlélők és a mesterelmék perkjeit ugyanis kis ládákból lehet megszerezni (a kozmetikai elemekkel együtt), amit Result Pointon vásárolhatunk. Nem azt mondom, hogy ezt nehéz beszerezni, mert a napi küldetésekből, de még a vesztes meccsekből is jön össze belőle, de akkor is jócskán bele kell ölnöd az idődet, hogy a legjobb perkök birtokába juss.

Jelen állapotában a Resistance nem ad felhőtlen játékélményt. A jó hír, hogy a Capcom még tervez tartalmakat, a rossz, hogy Jillen kívül lövésünk nincs, mit. Talán nagyobb sikere lenne, ha egy különálló, ingyenes játék lenne – feltehetően annak is indult, aztán inkább bónusztartalom lett belőle.

Kár, mert a koncepcióban van potenciál, ott van a mélyén egy, ha nem is kiemelkedő, de szórakoztató játék lehetősége. Az atmoszféra például a helyén van: az olyan helyszínek, mint a labor vagy a kaszinó, egészen hangulatosak. Pláne, ahogy a mesterelmék egyfolytában szóval tartják a túlélőket – Fabron dumáit élvezet hallgatni. Az, ahogy az újabb Resident Evil-játékok mozgáskultúráját és eszköztár-rendszerét beépítették, ismerőssé teszi, de újdonság, hogy (egyelőre) csak átlagemberek és nem profi harcosok képében nézünk szembe a szörnyekkel.

Szintén a Resident Evilökhöz hasonlóan bármely sarokból ránk vetheti magát valami, sőt mesterelme még a villanyt is lekapcsolhatja, hogy tovább nehezítse a dolgunk, ezek mind jópofa kis túlélőélménnyé tennék. A másik oldalt meg kifejezetten izgalmas, hogy végre mi magunk irányíthatjuk azokat a rémségeket, amik eddig a mi életünket keserítették meg a játékokban.

A látványt továbbra is a RE Engine szolgáltatja és a dallamai is egészen jóra sikeredtek, főleg, amikor elkezd stresszelni téged a zene az utolsó másodpercekhez közelítve. Ezek azonban nem sokat érnek, ha a játék közben nem hagy nyomot benned – az összhatás egyelőre elég gyenge. Talán nem siralmas, de a szórakoztatótól viszonylag messze van, nem sok minden késztet arra, hogy újra és újra nekiveselkedj. Ennek ellenére a lehetőség ott van benne, és barátokkal együtt jópofa partijáték lehet, de egyedül inkább valamelyik korábbi Resident Evil-címet érdemes elővenni.

A Resident Evil: Resistance PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra jelent meg a Resident Evil 3 részeként, a teszt a PC-s változat alapján készült.

10.
10.
spikee576
Ez1igazi FOS!!!-a resident nev megszegyenitese mint az Umbrella corpsnevu hulladek.Bekene latni a Capcomnak,hogy nagyon nemmegy nekik ez a multi szegmens inkabb elkene engedniuk es tortenetorientalt reszeket gyartaniuk1playeres megoldassal.Ami nemmegy azt nemkell eroltetni!!!-remelem nagyot bukik es nemkapunk tobbet ilyen formedvenyt.
9.
9.
Ps fanboy
#8: Szerintem akik kedvelik ezt a sorozatot sokan azok közül nem is ismerik az Outbreak részeket. Meg azért egy Outbreak-el többet kellett volna dolgozni, az nem egy szimpla multis cucc volt, singleplayer-nek is simán megálta a helyét, összetettebb pályák...stb. De én is simán megnézném, hogy az a koncepció, hogy muzsikálna egy mai színvonalú Tps ben.
8.
8.
Nothing
A koncepció nem rossz, de ha már multis RE, több értelme lett volna egy Outbreak 3.-nak, esetleg a korábbi részek remake-jének. Még ha nem is a legnépszerűbb mellékág, már a jól bejáratott (al)cím is megdobta volna az eladásokat.
3.
3.
marley3333
Nem tudom mikor íródott a cikk, de azért leírom kiegészítés képen, a matchmaking túlélő oldalról nem szokott több lenni 2 percnél és persze hétvégén ez még kevesebb. A mastermind az viszont lehet 7-8 perc is, de hétvégén ez is kevesebb. A lootobox rendszer perkek terén nem olyan rossz, mint ahogy elsőre tűnik. Nyilván farmolni kell, de 2-3 nap alatt simán megvan az összes perk a túlélőkhöz legalábbis. Az viszont ami le is volt írva a cikkbe, hogy egy béna játékos miatt elvérezhet az egész csapat az sajnos elég gyakori (nem jön elég közel a kapuhoz vagy felveszi a kártyát utána nem tudja hogy neki kell a paneleket aktiválni stb.). Illetve a mastermind sokszor szerintem szándékosan laggoltatja magát és így tehetetlen vagy túlélőként. Lényegében 2 féle kimenetelű játék van, az egyik mikor lazán nyernek a túlélők, a másik hogy a mastermind nyer játszi könnyedséggel. De összegzésében nekem tetszik a játék.
2.
2.
GAMEROD
Mondjuk egy sima szabadulószobás túlélő multiplayer játékban lenne fantázia.
1.
1.
Slik
nagy kar erte... lehetett volna az obscure utodja is akar ha jol sikerul
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...