Arma Reforger próbakör

Éppen csak bemutatták, és már el is rajtolt az Arma-széria legújabb epizódja, mely a hidegháborúba visszarepítve mutatja be, hogy milyen bugok várnak ránk majd a jövőben.

Elcsépelt bölcsesség, hogy nem a cél a fontos, hanem az oda vezető út. Nos, az Arma esetében csak reménykedni tudunk, hogy nem ez a helyzet! Az Arma 4-et ugyanis a játékosok eléggé nagy szegmense messiásként várja, és a Bohemia Interactive be is jelentette, hogy a fejlesztés már javában zajlik, amibe lényegében az Arma Reforgeren keresztül vonják be a rajongókat is. Tesztalanyunk ugyanis egy önálló, számozott epizód helyett lényegében egy átmenet a harmadik és a negyedik rész között, ahol folyamatosan lehetőségünk lesz kipróbálni azokat az újításokat, melyeken a fejlesztők dolgoznak, hogy az Arma 4-be már lehetőleg közel hibátlan állapotban kerülhessenek éles bevetésbe. Egyelőre viszont nemigen van mivel dicsekedni.

Ha a koncepciót első hallásra egy óriási fizetős bétatesztnek titulálnánk, akkor annyira nem is járnánk messze az igazságtól. Nyílt titok, hogy a 30 eurós ár elsősorban az Arma 4 fejlesztési költségeinek összekalapozására szolgál, és hát igen… az egésznek tényleg egy picit olyan hatása van, mintha valamilyen kickstarteres projekt támogatói jutalma lenne, egyfajta sneak peek, és nem pedig egy valós játék. Hiszen egy játék legfontosabb eleme vásárlói szempontból a játékélmény lenne, és mint ilyenről nem igazán lehet még beszélni. Elképzelhető, hogy a fejlesztés egy pontján majd ez a dolog változni fog, de az Arma Reforger minden egyes alkotóeleme katasztrofális, vagy ha valami váratlanul mégis működne, akkor az biztos, hogy valami olyan mechanizmus, amit már milliószor láthattunk más címekben.

De még mielőtt nagyobb fejest ugranánk a bugok tengerébe, először nézzük meg, hogy papírforma szerint mit kínál az Arma Reforger. A játék szinopszisa szerint az alternatív hidegháború legfeszültebb éveibe csöppenünk, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolati rendszere már nyílt fegyveres konfliktusokig fajul. Az események helyszíne a veterán játékosok számára a Cold War Assaultból már ismert Everon lesz. A hajdanán francia gyarmatként működő 51 négyzetkilométeres sziget lényegében egy erdőségekkel, mezőkkel és közép-európai településekre emlékeztető falvakkal tarkított terep, amely nem túl változatos, és nem is túl lenyűgöző helyszín a virtuális hadviseléshez, de legalább funkcionalitását tekintve megfelelően működik.

Mert azért akad olyan dolog, amit élvezni lehet… vagy legalábbis élvezni lehetne, ha nem tennék tönkre a játékmenetet állandóan megakasztó hibák. Az Arma 3-mal szemben például egészen izgalmas felállás, hogy nincs GPS, így a tájékozódást mindenkinek egy közönséges papírtérképpel és egy menő katonai iránytűvel kell megoldania, illetve folyamatosan fürkészhetjük a környéket a faluneveket jelző táblák vagy bármi más egyéb földrajzi tájékozódási pontok után kutatva, hogy képesek legyünk belőni, merre is van a célunk.

A csilivili kiegészítőkkel és célzókkal felszerelt modern fegyverek helyét a legendás AK-74 és az M16A2 veszi át, melyek mellé mindegyik nép kap még egy-két nehézgéppuskát, egy tankelhárító fegyvert és persze egy mesterlövészpuskát. Szóval olyan nagy és változatos arzenálra egyelőre nem érdemes számítani, de így legalább autentikusabb akciót kapunk; profi eszközök nélkül mindenki számára nagyobb kihívás célt találni, így a pár fős összecsapások során is egész intenzíven repkednek a golyók mindenfelé, a nagyobb összecsapások pedig tényleg igazi háborús feelingbe csapnak át.

És ezt nem csak amolyan tesztelői sablonmondatként írtam. Az Arma Reforgerben tényleg megvan a potenciál, hogy minden idők egyik legnagyobb háborús játéka legyen. A járművek realisztikus vezetése, a karakterünk részletes animációi, a rádiós csapatszintű kommunikáció, az, ahogyan teherautókkal és Humvee-kkel utazva húsz-harminc játékos egy konvojba verődik, majd hirtelen a város előtti ellenőrzőponton orosz páncélosba ütközik, hogy aztán néhány robbanással később mindenki a járműből kipattanva elkezdjen vakon lövöldözni, míg valami frontvonalszerűség ki nem alakul... az tényleg lenyűgöző élmény. Ám hiába a potenciál, nagyon valószínűtlen, hogy az Arma Reforger valaha is ki fog kecmeregni az Eurojank-kategóriából.

A játék ugyanis nem csak annyiból áll, hogy fogjuk a fegyverünket, bepattanunk egy járgányba, és irány a frontvonal. Az egész középpontjában sokkal inkább a precíz szervezés és a csapatmunka áll. Fontos odafigyelni a rádiókapcsolat kiépítésére, a főhadiszállásról nyersanyagokat szállíthatunk rögtönzött homokzsákos ellenőrzőpontok és előretolt támaszpontok kiépítéséhez, és ahhoz, hogy nyerjünk, elengedhetetlen, hogy mindenki összhangban tevékenykedjen.

Talán már ebből is érezhető, hogy itt nem egy nonstop zúzást ígérő Call of Duty-alternatíváról van szó, hanem egy sokkal lassabb háborús katonai szimulátorról. Ehhez egyébként jól passzol az újdonságként bemutatkozó game master játékmód is, melyben saját magunk állíthatjuk fel egy-egy meccs forgatókönyvét, sőt, előre elkészített assetekkel még a pályát is átalakíthatjuk bizonyos mértékig.

Az Arma Reforgerben tehát lényegében minden meccs hosszú. Míg egy-egy elképzelést véghez viszünk – vagy legalább míg egyszer eljutunk a bázisról valami izgalmasabb összetűzésig –, az nem csupán pár pillanat, hanem hosszú-hosszú percek kérdése, és éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy a játék stabil legyen, a szerverek megfelelően üzemeljenek. Ehhez képest a legtöbb játékos arról panaszkodik, hogy a játék rendszeresen összeomlik, de ha éppen szerencsések vagyunk, és egyszer sem fagyunk ki, akkor is szinte biztosak lehetünk abban, hogy a szerverek még az adott kör vége előtt bemondják az unalmast. Az állandó technológiai hibák mellé pedig koncepcionális probléma, hogy az általában 32-64 játékosokkal operáló szervereken jó, ha a játékosok 30 százaléka vesz részt a csapatmunkában. A maradék 70 százalékot még az NPC-ktől is komoly kihívás megkülönböztetni, bár kérdés, hogy ezt felróhatjuk-e nekik egy olyan játék esetében, ahol nagyjából minden mozdulatsor kész tortúra.

A karakterünk irányítása borzalmas, a billentyűkiosztás, illetve annak testre szabhatósága a legcsekélyebb mértékben sem intuitív vagy modern, szinte minden mozdulathoz külön-külön gombra van szükség. És a fejlesztők mintha csak megpróbálnák ezt, az egész alkotást átható körülményességet pozitívumként beállítani, és azt mondanák, hogy igen, azért ilyen a játék, mert „realisztikus”. Közben pedig a környezet nem rombolható normálisan, a fizika csapnivaló, a találati rendszer kidolgozatlan, a bulletdrop fapados, az NPC-k ostobák, és úgy összességében a fegyverek kezelésének és a katonák viselkedésének köze sincs ahhoz, amit realisztikusnak titulálhatnánk.

Ami pedig a végső kegyelemdöfést adja a projektnek, az nem más, mint a grafika. Az Arma 3 anno úgy maradt meg a legtöbb ember fejében, mint az egyik leggépigényesebb, legbugosabb, de mellette azért mégiscsak legszebb játék. Legalábbis a megjelenésének idejében. Azóta pedig eltelt jó sok év, és a gépigény a mai napig megmaradt brutálisan magasnak, miközben a látvány nem öregedett olyan jól. Éppen ezért már ideje volt bevetni egy új grafikus motort, amit az Arma Reforgerben az Enfusion engine formájában meg is kaptunk.

Ugyan a gépigény eszméletlenül magas lett, ám cserébe a látvány több mint korrekt. Viszont a grafikus motorral mintha mindent erőből próbálnának megoldani. Mondhatnánk, hogy fotószerű, magas felbontású textúrákkal, három kilométeres látótávolsággal és rogyásig telepakolt tereptárgyakkal melyik játék ne lenne szép? De ha jobban megfigyeljük a látottakat, akkor nem csak a kellemetlenül lapos és egysíkú dizájn üti meg a szemünket, hanem az is, hogy nem igazán látunk modern effekteket vagy kreatív optimalizációs megoldásokat. Persze nem azt várjuk, hogy minden pocsolyát és ablakot szórjanak tele sugárkövetéses fénycsóvákkal, de valamiért mégiscsak olyan a játék látványvilága, mintha egy 2000-es évekből származó FPS enyhén remasterelt, többnyire magas felbontású textúrákra építkező rajongói modjával játszanánk.

És ha a max. grafikát célozzuk meg, akkor a gépünk szinte biztos, hogy elvérzik a próbálkozásban. Viszonyításképp én egy RTX 2060 társaságában utaztam Everon szigetére, és az 1440p-s felbontáson nyolcszoros élsimítással konkrétan 5-6 fps-em volt. Ha pedig visszacsavarunk a minőségből, és nullázzuk az élsimítást, akkor elérhető 60-70 fps is, ám tele lesz szórva minden feltűnő grafikai glitchekkel.

Szóval egyelőre joggal lehetnek komoly aggodalmaink az Arma Reforgert és a jóval később érkező Arma 4-et illetően. Az biztos, hogy a projekt roppant ambiciózus, mint ahogyan az is, hogy bőven megkérdőjelezhető, hogy a Bohemia Interactive képes lesz-e valaha gatyába rázni a grafikus motort, és persze az sem kecsegtet feltétlenül túl sok jóval, hogy a játék elsődleges célja a pénzgyűjtés a fejlesztői költségekhez. A projekt gyakorlatilag a tankönyvi példája az Eurojanknek, és mint ilyet, egyelőre nagyon nehéz bárkinek nyugodt szívvel ajánlani. Ha valaki a széria lelkes rajongója, és minden egyes apró újításra kíváncsi, vagy csak szimplán támogatni szeretné a csapatot, annak az Arma Reforger egy tökéletes opció. Aki viszont értékelhető játékot szeretne, az jobban jár, ha még legalább egy évet vár a vásárlással, és addig inkább az Arma 3-at nyúzza.

Az Arma Reforger jelenleg Xbox Series X/S-en és PC-n érhető el, mi utóbbin teszteltük.

1.
1.
L4z4
A játszás videót megnézve a grafika nekem tetszik, valóságosan néz ki minden. Még a fűszálak is megmozdulnak. Kivéve persze az animációkat. Ahogy ugrál az előzött autó, vagy a katonák, akik mellett elfutunk, a kerítésen átmászás és a víz viselkedése inkább paródiának túnnek. Az egyik katona leguggolva, zárt ajtón keresztül került be az autóba. :) Ha ezeket a hibákat kijavítják, a látvánnyal nem lesz baj. Az egy másik kérdés, hogy én nem szeretem a pepecselést, tehát stratégia kilőve. Ha nem lehet valami egyszerűbb módon is terepre kerülni, akkor a játék is. Csak hadd menjek ki egy adott heyre, ahol konfliktus van, és a többi az én dolgom. Mert kölönben jól lehetne ebben harcolni. Nem tudom, vannak-e benne civilek és háziállatok, az nagyon feldobná.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...