Az első Switch élettartama alatt bőven akadt olyan játék, ami nem futott megfelelően, és nem feltétlenül csak a totál felesleges portokra gondolhatunk (pl.: ARK: Survival Evolved), hanem bizony voltak exkluzív címek is (hogy mást ne mondjunk, az amúgy is ronda és borzalmasan futó Pokémon Scarlet & Violet), és a legendás first party anyagok sem mindig úgy működtek, ahogyan az optimális lenne. Ennek oka néha az optimalizáció hiánya volt (miért laggol be néha még mindig az amúgy zseniális The Legend of Zelda: Link's Awakening?!), viszont máskor a legintenzívebb odafigyelés ellenére is a gépből egész egyszerűen elfogyott a kraft. Na ebbe a kategóriába sorolhatjuk cikkünk főszereplőit is. A Breath of the Wild gyakorlatilag már 8 évvel ezelőtt megmutatta, hogy mi az a maximális látvány, ami kipréselhető a spéci Tegra X1-esből. Mezei optimalizáció helyett gyakorlatilag varázsolt a Nintendo csapata, olyan speciális távoli textúrabetöltési eljárásokat hoztak össze, melyek még ma is úttörőnek számítanak, a grafikai effekteknél pedig a nyers erő helyett a vizuális trükközés minden csínját-bínját bevetették. És noha a két Zelda-játék valószínűleg toronymagasan nyerne bármilyen közönségkedvenc bajnokságot, a 30fps alatti élet – különösképpen az építkezésre és olykor precízebb manőverezésre építkező Tears of the Kingdom a maga 15fps-es dropjaival – nem igazán volt optimális, na meg az alacsony felbontás is gyakran hagyott maga után kívánnivalót.
Nos, a Switch 2 piacra dobásával viszont eljött a tündöklés ideje. Az erősebb hardver mellé komolyabb elvárások társultak, a 10 dolláros áron bemutatott fizetős upgrade pedig sokakban azt a benyomást keltette életre, hogy Switch 2-n gyakorlatilag a BotW és a TotK egy remastered verzióban tér majd vissza. Hát nehéz megmondani, hogy a valóság ehhez képest túl szép, vagy inkább csalódást keltő. Az biztos, hogy a fizetős upgrade nélkül nem érdemes belevágni az új konzolon a kalandba, ha mégis így tennénk, akkor a nem túl enyhén pixeles, 30fps-re lockolt, és olykor még komolyabb reccenéseket is elszenvedő verziót fogjuk futtatni, ami érezhetően nem kapott annyi törődést, mint az az egy tucat Nintendo cím, amik ingyenes Switch 2 frissítésen estek át. Érezni, hogy mindenkit próbálnak terelni a 10 dolláros sarc irányába, amivel viszont tényleg egy konkrét – ráadásul egészen impozáns – generációugrás vár majd ránk.
Kezdésként például mindkét játék 4K-s felbontást céloz meg dokkolt üzemmódban – nyilván a DLSS aktív közbenjárásával. Handheld módban pedig 1080p-ben kalandozhatunk majd, mindkét esetben könnyfakasztóan tükörsima 60fps társaságában. A legszebb az egészben, hogy akármerre is bandukolunk, nincsenek már akadós zónák, még a korábban legendásan rosszul robbanások közben is betonstabilan tartja a játék a 60fps-t. Sok rajongó számára ezzel egy álom vált valóra, és tényleg rengeteget ad a játékélményhez. Ráadásul immár a HDR képernyő társaságában a látvány végre eléri azt a szintet, amit Link mindig is megérdemelt volna. Emellett drasztikusan csökkentek a töltési idők is, ami remekül jön majd a gyorsutazások alkalmával.
Tartalmi oldalról is történt némi frissítés, bár azért eléggé a határmezsgyén mozog a dolog… Ezúttal ugyanis mindkét játék támogatja a Nintendo Switch telefonos applikációból elérhető Zelda Notes-t, ami itt-ott megpróbál egy picit hozzáadni az alap játékélményhez. Például GPS-szerűen használhatjuk navigációs eszközként, csak rábökünk a térképen egy pontra, és máris kapjuk az infókat, hogy mikor merre forduljunk.
Ennél érdekesebb lehet Zelda egy-egy elrejtett hangüzenete szerte Hyrule világában, valamint screenshotokat szerkesztgethetünk, mindenféle statisztikákat nézegethetünk, és némi gamification sem maradhatott ki, úgyhogy jönnek a napi bónuszok is a rendszeres visszatérés reményében. Mókás ötlet az egész, de nem igazán fog számottevően hozzájárulni az eddigi élményhez – nem mintha erre bármiféle szükség is lenne.
Merthogy a két Zelda-játék mind a mai napig videójáték-történelmi mérföldkő, művészi stílusukkal és játékmenetükkel még mindig olyan magasan tartják a lécet, hogy azt azóta sem sikerült egyértelműen megugrania egyetlen próbálkozónak sem. Az alapjátékok mellé még az upgrade kifizetése már egy nagyon komoly összeg, amin némileg segíthet az NSO + Expansion Pack-hoz járó ingyenes upgrade, ám az újonnan érkezőknek akkor is mélyen kell a zsebükbe nyúlni. De összességében kijelenthetjük, hogy megéri, tényleg kihagyhatatlan címekkel van dolgunk, okkal adtunk korábban mindkettőre 10 pontot és immár tényleg rendbe tették őket technikai oldalról is. A régebbi játékosok számára pedig igazi örömhír lehet, hogy végre lehetőséget kaptunk egy második mentési slot létrehozására is, szóval úgy kezdhetjük elölről a teljes játékot, hogy a korábbi Switch 1-es állásunk sem vész el. És bizony az eddigi Switch 2-es menetrendet elnézve, hasonló Zelda címre 2028 előtt sajnos nem lesz érdemes várnunk…
A The Legend of Zelda: Breath of the Wild és a The Legend of Zelda: Tears of the Kingdom továbbra is kizárólag a Nintendo Switch és Switch 2 gépeken érhető el.
Kapcsolódó cikkek
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.