Ilyen lehetett volna a Mass Effect 3 befejezése

  • Írta: Shifty
  • 2021. október 22.
  • Hír
A People Make Games dokumentumfilmje jó mélyre ás, mert szó esik benne a BioWare-nél uralkodó légkörről és a vitatott menedzseri döntésekről is. Egy ponton viszont kiderül, milyen lehetett volna eredetileg a játék sokat vitatott lezárása.

Közel egy évtizede már, hogy a Mass Effect 3 befejezése alaposan megosztotta a rajongókat, a lezárás pedig rendesen felrobbantotta az internetet. A fejlesztők közül sokan halálos fenyegetéseket kaptak, míg mások folyamatos online zaklatás áldozatai lettek, ami nem meglepő módon alaposan kikezdte a projekten dolgozókat.

A People Make Games csapata úgy látta, az egész megérne egy dokumentumfilmet, így a csapat felkereste az akkor a BioWare-nél dolgozó fejlesztőket, akik a kamera elé ülve rengeteg dologról meséltek. Szóba került a már említett befejezés története, annak a stúdióra csapódott hatása, illetve az azt követő hónapok eseményei is, amikor a stúdió úgy döntött, hogy új, kibővített kiadást készít a játékhoz, amiben módosították a sokat vitatott lezárást. Ráadásul a rajongói nyomásra készült Extended Cut DLC-t olyan gyorsan kellett összedöbnia az addigra teljesen kifacsart és túlhajszolt csapatnak, hogy hiába készült évekig a Mass Effect 3, valójában a túlórázásnak később sem lett vége.

Merthogy a Mass Effect 3 fejlesztése már önmagában sem volt zökkenőmentes. Az interjún a megszólalók elmondják, hogy komoly mentális kiégéssel küszködtek, miközben a munkatempó őrülten megfeszített volt. Szó esik a stúdióban uralkodó hangulatról, a morális csődről, illetve vállalati belső döntések hatásairól.

A játék befejezéséről Dave Wilkinson, a BioWare Montreal egykori animációs rendezője mesélt, aki elmondta, hogy ő volt az, aki a három befejezést leíró három színt használta, de ennek a célja csak az volt, hogy a fejlesztés során meg tudják különböztetni egymástól a különböző lezárásokat. A piros volt a Renegade, a kék a Paragon, a zöld pedig az úgynevezett Synthesis lehetőség lett volna. Viszont Wilkinson elmondta, hogy neki fogalma nem volt arról, hogy ezek a színek végül be is kerülnek a végleges változatba.

Chris Bratt később azzal folytatja, hogy a befejezést a fejlesztési ciklus vége felé kezdték el összerakni, vagyis a nagy kapkodásban már nem volt idő sok mindent véglegesíteni, így eshetett meg, hogy a már fent említett elemeket használták fel. Zachariah Scott, az átvezetőkért felelős rendező azzal folytatta, hogy tisztában voltak vele, hogy nem ez a legszebb és legjobb megoldás, de már nem volt idejük változtatni.

A dokumentumfilmben egyébként az is elhangzik, hogy az eredeti lezárás ugyan nem tért volna el komolyabban a végső változattól, de azért akadtak benne más elemek. Az eredeti koncepció szerint ugyanis Shepard egyszerűen bekötötte volna magát a Citadelbe, annak virtuális terében pedig találkozott volna a Reaperek királynőjével, akit a gépek azért zártak be, mert szerintük a faj nem tudott volna hosszabb távon fennmaradni az organikus lények magukévá tételével. A királynő szövetséget ajánlott volna Shepardnak, majd itt jött volna az a három eltérő döntés, ami végül a végső változatban is helyet kapott.

Ebből a Paragon döntés választásakor Shepard átvette volna az uralmat a Reaperek felett, akiket jóra használt volna fel, a Renegade választásával Shepard beintett volna a királynőnek, és felrobbantotta volna a Citadelt, aminek hatására elpusztul a Föld és vele együtt a Reaperek is. A harmadik opció pedig a Synthesis lett volna, amiben egyesültek volna a gépi és organikus létformák. A végjátékban pedig egy asari anyuka a lányának egy dombon ülve arról mesélt volna, hogy ők már az asari fajnak másféle képviselői, már nem olyanok, mint a régiek. Majd zárásként elmesélte volna, hogyan mentett meg mindenkit Shepard a Reaperektől.

8.
AfterLife
#3: Ez a minden út Rómába vezet nem igaz. Ízlés kapcsán nem vitatkoznék, de ha érdekel a befejezés alaposabb megismerése, akkor olvasd el:

https://m.gamekapocs.hu/tag/afterlife/blog/11668/mass_effect_finale_magyarazo_legendary_modra
7.
Heldengeist
#6: A gameplay elidegeníthetetlen része egy videoJÁTÉKnak. Viszont itt szerintem nem is az a lényeg, hogy a második rész jobb lett ezen a téren, bár néhány ponton határozottan kiforrottabbá vált, hanem hogy sokkal akciójátékosabb lett, ami egy RPG-nél nagyon rossz irány. És ugye az akciójáték a mainstream, nem pedig az RPG.

Ha kiadnának egy olyan Fallout 5-öt, ami sokkal inkább folytatása a Fallout 2-nek, mint a 4-nek, én kiugranék a bőrömből örömömben, de ez nem fog előfordulni, mert abból nem 15 milliót adnának el, egy év alatt, hanem 1,5 milliót.

Aki ilyen Falloutra vágyit, annak marad a Wasteland. Legalábbis amíg a Macrofos azt nem mondja, hogy szarok én a Wasteland rajongókra, csináljatok nekem egy Halo RPG-t.
https://www.gamekapocs.hu/hir/71111/ismet_fps_szerepjatekot_teasel_az_inxile
6.
Parano1d
#5: Nekem meg az érdekes, hogy a legtöbb ember szerint miért a második rész a legjobb.
Persze tudom a választ, a gameplay.
Pedig az első rész története a legjobb, ezért nekem az a kedvenc.
5.
csongor1996
#4: Érdekes, hogy ezt gondolod az elsőről, én azt mindig azért játszom, hogy aztán játszhassak a folytatással is. Nekem nagyon nem jön be a gameplay.

A befejezéshez meg ne így állj hozzá szerintem, nekem pl nem volt nagy bajom vele, azon túl hogy a végén kapsz 3 választást, ahelyett hogy a játék magától adna egy befejezést az addigi döntéseid alapján.
4.
NemecsekErno
Én pont most kezdtem nekiállni annak köszönhetően, hogy kiadták a Legendary Edition-t és elötte sosem játszottam vele.
Hihetetlen, hogy már az első részben is mit alkottak, kb. most vagyok a negyedénél, de a részletességtől már most leesett az állam.
Nem a grafikára gondolok, mert azt persze felújitották, hanem a játékmenetre, hogy 15 éve ilyen játékokkal lehetett játszani.

Szóval várom, hogy mi lesz ebből, meg a 2., 3 részből. Ezek szerint a befejezést elcseszték mint a Twin Peaks-ben, de legalább addig is jól szórakozok.
3.
GAMEROD
Mindegy milyen lehetett volna, próbálta az ember a lehető legjobb döntések alapján végigvinni a trilógiát, aztán minden út Rómába vezet alapon egy nagy szart kapott a végére.
2.
Scat
Most ez a befejezés nem tök ugyanaz? Csak a varázsgyerek helyett kaszás királynővel.

A Karpyshyn féle valóban más lett volna a sötét energiával, meg azzal, hogy a kaszások a nagy roppanást (nagy bumm ellentéte) akarták volna megakadályozni. De ez a "szeressük egymást, gyerekek" befejezés rémesen kiábrándító volt.

Csak azért a kedvencem mégis a harmadik rész, mert a különböző fajok történeteire ott tehetünk pontot, ráadásul szép, grandiózus pontot, például geth-kvarián, krogan-szalári ellentétre. Ezekért abszolút megérte.
Meg nyilván a Citadel dlc-ért, az tökéletes volt.
1.
Heldengeist
Örülök, hogy nem az eredetileg tervezett befejezést valósították meg. Olyan, mint ami megvalósult, csak rosszabb.

Az ME3 befejezésének a legnagyobb problémája maga a döntés lehetősége. A játék folyanatosan tojt az előző részek során meghozott döntéseinkre és kisebb-nagyobb eltérésekkel úgy írták meg a sztorit, mintha paragon végigjátszással ment volna végig a játékos (beimportált mentésekkel is!).

A játék "végi" döntést a játékos abban a kb. 100 órában kellett volna meghoznia, ami a 3 játékon keresztül elveztetett addig a pontig. Rengeteg döntést hoztunk meg, ami passzol egyik-másik opcióhoz. Erre a játék megint tojik egyet az egészre, és felajánlja, hogy az utolsó pillanatban hozzunk egy döntést, ami szembe mehet Shepherd karakterével, amit a játékos az egész trilógián keresztül épített.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...