System Shock Remake teszt

Link másolása
Korának egyik legmeghatározóbb játéka, a System Shock megújult grafikával és irányítással várja a régi, valamint az új rajongóit a Nightdive Studios jóvoltából. A grandiózus projekt ráadásul végre konzolokon is tiszteletét teszi.

A System Shock Remake ötlete 2015-ben látott napvilágot, miután a Nightdive Studios több, mint 1 millió dollárt gyűjtött össze a Kickstarteren a kultikus játék felújítására. A hányattatott sorsú projekt fejlesztése azonban számos akadályba ütközött, többször parkolópályára került, valamint kétszer újra is kellett kezdeni a fejlesztést, ugyanis a kezdetben használt Unity játékmotort időközben Unreal Engine-re cserélték, így az eredeti 2017-es megjelenési dátumot végül egészen tavaly májusig tolták. Szerencsére megérte ennyi időt várni rá, hiszen a PC-s portja fantasztikusan sikerült, most pedig végre konzolokon is tiszteletét teszi az alkotás.

 

Kevés olyan játék van, amely akkora hatást gyakorolt volna a videojáték-iparra, mint az idén 30 éves System Shock. Mérföldekkel túlmutatott az akkori FPS-eken játékmenetben, pályadizájnban, valamint kreatív ötletek terén is. Ez a kultikus játék volt az alapja a későbbi immerzív műfajoknak, és olyan későbbi híres franchise-okra volt nagy hatással, mint a Bioshock, Deus Ex, Dead Space, vagy épp a Dishonored.

2072-ben járunk, amikor is főhősünk, egy névtelen hacker behatol a TriOptimum Corporation irodájába, hogy ellopjon néhány fájlt egy számítógépről. Miután lebukik és elfogják, elszállítják a Citadel űrállomásra, ahol a vállalat igazgatója alkut ajánl neki: eltöröl minden vádat ellene a behatolásért, ha cserébe feloldja az űrállomás mesterséges intelligenciájának, Shodannak az etikai korlátait. Ennek eleget is tesz, azonban hamarosan egy rémálomba csöppen, és az űrállomás, valamint a gonosz Shodan rabjai leszünk.

Elsődleges feladatunk az űrállomásról történő kiszabadulás lesz, és ha már úgyis ott vagyunk, akkor egyúttal a világuralomra törő gonosz mesterséges intelligenciával is leszámolunk közben. Shodan az egyik legikonikusabb főgonosz, akit videojátékban valaha láthattunk. Van valami feszélyező abban, ahogy az agyunkba ültetett chipen keresztül kommunikál velünk, és hallgatjuk, ahogy gyermeki őszinteséggel beszél az emberiség kiirtásáról, valamint az eszmefuttatásait a sajátos istenképéről és világnézeteiről. Shodan megszállottan rajong saját maga és az eszelős tervei iránt, és pszichopata módjára még élvezi is, ahogy megpróbálunk borsot törni az orra alá.

Metaforikusan megfogalmazva a Citadel űrállomás a mesterséges intelligencia teste, mi pedig egy apró kórokozó vagyunk, ami megpróbálja belülről elpusztítani őt. Shodan minden lépésünket figyelemmel kíséri, és mindent megtesz annak érdekében, hogy kudarcot valljunk. Erre pedig számos mód áll a rendelkezésére, hiszen a Citadel űrállomás minden sarkán veszély leselkedik ránk, legyen szó járőröző robotokról, mutánsokról, vagy épp a szörnyekről. Fontos tisztázni, hogy klasszikus értelemben, mai szemmel nézve a System Shock nem egy horrorjáték, legalábbis nem abban a formában, amihez az utóbbi évtizedekben hozzászokhattunk.

Az ellenségek egyáltalán nem félelmetesek, a vérrel átitatott padló pedig ugyan nem kellemes látvány, a Dead Space űrhorrorjához képest ez semmiség.  A System Shock horrorja a kiszolgáltatottság érzetében rejlik, ahogy igyekszünk kiigazodni az űrállomás végeláthatatlan útvesztőjében, miközben minden lépésünket nyomon követik, és nálunk sokkal erősebb és szívósabb ellenfelek ólálkodnak minden ajtó mögött. Egy igazán különleges élmény, melyet nem sok játék tudott reprodukálni, főleg nem ilyen minőségben.

A játékmenet legfőbb alkotóeleme a felfedezés. Környezetünk kiismerése kulcsfontosságú az előrehaladás érdekében, ugyanis a játék nem fogja a játékosok kezét szinte semmilyen formában sem. Azoknak, akik az autentikus System Shock-élményre vágynak, a játék nem szolgál semmilyen jelöléssel sem a térképen, ami az aktuális célt, vagy feladatot mutatná, kizárólag az egyes helyiségekben elszórt jegyzetekre és hangfelvételekben elhangzott információkra kell hagyatkoznunk a továbbjutáshoz. Utunk során találkozni fogunk néhány puzzle feladvánnyal, melyek egy idő után kissé monotonnak hatnak, hiszen kimerülnek az áramkörök összekapcsolásában, illetve megfelelő számkombinációk megadásában.

Időnk másik felében harcolni fogunk, amiben szintén remekel a System Shock Remake. Az eredeti játék közel sem volt kiforrott ilyen szempontból, egyáltalán nem azt adta, amit ma elvárunk egy FPS-től. A remake szerencsére egy teljes átdolgozáson esett át, a közelharci és távolsági fegyvereket is élmény használni, ráadásul az AI is életképesebb lett. Nagyon sok izzasztó szituációba keveredtem annak hála, hogy most már gondolkodnak az ellenfeleink, agresszívabbak és taktikát kell használni a legyőzésük érdekében. Nyers erővel nem sokra fogunk menni, sokkal célravezetőbb, ha a környezetünket, a falak adta rejtekhelyeket és lopakodásra alkalmat adó titkos folyosókat és szellőzőket kihasználva győzzük le az ellenséget.

Természetesen senki ne várjon a játéktól pörgős, modern FPS-élményt. Ez továbbra is egy lassú, régivonalas lövölde, ami frissnek hat ugyan, azonban a fejlesztők tiszteletben tartották az eredeti művet, és ehhez igazodva igyekeztek átadni annak a játékélményét modern köntösben. Sokat hozzátesz a látvány az összképhez. Az eredeti textúrákat természetesen teljesen átdolgozták, ám mindvégig hűek maradtak az eredeti látványtervekhez. Az új textúrák kaptak egy fényes, műanyaghatású bevonatot, ami a régi játékokat juttatja eszünkbe, ezzel tökéletes összhangot teremtve a játékmenettel.

A játékmenet egy részéhez azonban nem nyúltak a készítők, mégpedig a Cyberspace-hez. Utunk során néha meg kell hackelnünk terminálokat, amikor is egy minijáték keretében egy pixelszerű űrhajót irányítva kell repülő pixelszörnyek ellen lövöldözni, és megsemmisíteni a pályán elhelyezett energianyalábokat. A már-már pszichedelikus képi világú minijátékok rettentően egyhangúak és unalmasak, véleményem szerint a felújítás javára vált volna, ha ezt a részét is alaposan átdolgozzák az eredeti koncepciónak. A System Shock Remake PS5-ön szinte hibamentesen fut, 4K felbontás mellett 60fps-sel. Apróbb bugokkal azért találkozhatunk, néhányszor beleakadhatunk a tereptárgyakba, valamint a liftek használata közben azért meg tud döccenni a játék.

Nem árulok el zsákbamacskát azzal, hogy a System Shock Remake fantasztikusan sikerült. Abszolút hű maradt az eredeti játékhoz, megőrizve annak eszenciáját mind játékmenetben, mind pedig a látvány terén. Kissé furcsa mai szemmel tekinteni egy olyan játékra, melynek az alapkoncepciója már 30 éves. A System Shock Remake megköveteli a játékos figyelmét és idejét, a kevés kapaszkodó és támpont pedig sokakat elrettenthet. Akik viszont hajlandóak és nyitottak arra, hogy elmerüljenek a Citadel és Shodan elméjének sötét bugyraiban, azok garantáltan egy felejthetetlen élménnyel lesznek gazdagabbak. A Nightdive Studios fenomenális munkát végzett ennek az ikonikus játéknak a feldolgozásában, és hála nekik, egy újabb generáció ismerheti meg, hogy honnan is indult az immerzív szimulátorok története.

A System Shock Remake 2023. május 30-án jelent meg PC-re. PlayStation4-re, PlayStation 5-re, Xbox One-ra és Xbox Series X/S-re pedig 2024. május 21-én jelenik meg, mi PlayStation 5-ön teszteltük.

1.
1.
Kamukaze
Az örli ekszesz verziónál megszívtam ahol az asszimiláló "pók" volt. Egyszerűen nem voltam rá munícióval felkészülve és elakadtam. Remélem itt már azért lesz utánpótlás előtte.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...