A Far Cry 7-ről szivárgó első infók még az év elején kaptak szárnyra. Ezek alapján a játék valószínűleg a Far Cry: Rise címet kapja és egy fiktív trópusi szigeten, Kimsanon játszódik, amely a Korea melletti Sárga-tengeren fekszik.
Az Insider Gaming forrásai szerint a nyitott világú sorozat következő darabja nem-lineáris történetet kap, melynek középpontjában a játékos elrabolt családjának megmentése áll. Famíliánk ugyanis gazdag, tagjait az Igazság Fiainak hívott összeesküvés-csoport rabolta el. A csavar ott van, hogy csupán 72 óránk lesz arra, hogy az egész családunkat kiszabadítsuk, ami 24 valós órának felel meg a játékon belül. Azonban az időzítő szüneteltethető, amint belépünk valamelyik biztonságos zónába.
A nem-lineáris narratíva tehát azt jelenti, hogy családtagjainkat nem megadott sorrendben kell megmenteni, ám ha néhányuk meghal, annak hatása lesz a befejezésre is. A részletek még homályosak ugyan, ám a cél az ellenséges csoport leküzdése lesz, a 100 százalékos teljesítéshez minden szerettünknek életben kell maradnia.
Ehhez egy új mechanikát is bevezet a Ubisoft Montréal csapata, ez pedig a kihallgatás, bár nem biztos, hogy a foglyul ejtett ellenségtől megkapjuk a szükséges információkat, elképzelhető, hogy hazudni fog, csendben maradnak, vagy megszöknek.
A Far Cry 7 a jelenlegi tervek szerint 2025 őszén láthat napvilágot, a fejlesztők ráadásul lecserélték a korábbi Dunia Engine-t a Snowdropra.
Én meg élveztem mindig a 2-ben a "barangolást". Eljutni A-ból B-be lehetőleg észrevétlenül, ott megtenni amit kell és eltűnni.
Mindenféke egyéb sallang nélkül. Engem a 3-ban a tízméterenként nekem ugró kecskék, struccok, kígyók sasok untattak borzasztóan.
Ez van. :)
Valamint sehol nincs említve, de a folyórendszerek -különösen a második map-on- direkt úgy voltak felépítve, hogy szinte mindent el lehetett vizi úton érni, vagy a közelébe jutni, és messze a leggyorsabb utazás is volt... ;)
Persze kellett benne gyalogolni is, a sokatt szidott gyorsan újraspawn-oló outpostok pont úgy voltak elhelyezve, hogy ne lehessen ordenáré módon keresztül-kasul rongyolni a térképen, hanem kiismerni a terepet, elkerülni, lopakodni, főleg hard-on az igen korlátozott lőszermennyiség miatt is, nem lehetett mindenhol megállni rambózni...
Más volt a koncepció. :)
A háromban már ugra-bugrálni, parkour-ozni mindenféle sz@rt gyűjtögetni, meg a kőhülye katonákat mészárolgatni kellett.
Tudom a többségnek a három az etalon, mert sokkal pörgősebb a játékmenete, sokkal több a "tennivaló" (és sokkal könnyebb is, igazi chill meszárolgatósdi a kettőhöz képest ) nincs ezzel gond. Nekem meg a 2. a top.
A 3. is már Vaas hatalmasan beteg katakterétől eltekintve nekem pont ugyanaz a kommersz sz@r játékmenetileg, mint a 6. ;)
A FC2 bár technologiailag sok jó szép megoldást hozott magával de a sok utazgatás meg a táboroz újra respawnolása számomra a létező legunalmasabb FCává tette a szériát
FC3- top über része a szériának ami az 1 után olyan villantott hogy csak na. Itt is sokat kellett menni ,de a 2-vel ellentétben itt élvezte az ember. Zseniális game ami egyben a széria ugymond halálát is elhozta mert innentől minden rész csak ennek a copy-paste reskin-je kb a történetírok meloztak csak igazán a többiek csak átskineztek meg variálták a már kész dolgokat.
Szó se róla mindet végigtoltam eddig (new dawn kivételével az még várat magára),de nagyon laposak már..
Az első rész "Dr Moreau szigete" 2.0 érdekes, (meg akkor látványilag epic) de barom agymenése után, a másodikkal, egy igazi kemény témájú komoly és taktikus FPS-t alkottak, amiben az volt a "happy end", ha nem robbantod magad szikla alá a végén, hanem egy mogorva határőr elvette az összes gyémántod, és elmondta hogy kitakarodhatsz az országból, mielőtt lepuffantanak...XD
Bár kihagytak pár ziccert : a polkorrektség jegyében nem afrikai feketékre lövöldöztél hanem Dél Afrikai zsoldosokra, meg a civil lakosság sem volt, az egész hangulata szereplőstül, környezetestül árasztotta magából az igazi harmadik világ beli nyomorult istenháta mögötti reménytelenséget maláriástul, nyomortelepestül, mindenkit átb@szó és az életet semmibe néző zakkant hadurakon át a legyek hadáig, ahol a túlélés volt a cél, nem valami f@szom fantáziaország "dicső" megmentése valami vinnyogó operettdiktátor(ok)tól...
Látványilag szintén ott volt a szeren akkoriban, és nem mellesleg már a háromnál is annyival keményebb volt, hogy a mai szériával játtszók nagy többsége már valószínűleg a normál fokozaton is sírógörcsöt kapna tőle...XD
Végig is játszottam többször, és vissza is tertem hozzá mindíg.
Ami utána jött azok meg hááát...
Vaas személye, meg a történet még be is jött volna a háromban, de annyival kommerszebb lett a játék a : gyűjts három lámaherebőrt meg két yakszűzhártyát hogy +2-es tölténytartót készíthess dolgoktól, meg a nevetséges tízméterenként rádtámadó sasoktól/struccoktól a rohadtul lebutított AI-ig, hogy már azt sem tudta a szervezetem bevenni többszöri próbára sem, a 4-től kezdve pedig a sorozat már csak egy szétáramvonalazott copypaste bohózat csupán, valamiért kipróbáltam mindet, majd méla undorral 6-8-óra után töröltem.
Ezt a 6-ot is már tényleg úgymond "katasztrófatúristaként" -nem is tagadom a wirágbolti verzióját kipróbálva - látogattam meg, és azon felül hogy ennyire rohadtul jellegtelen és unalmas "főellenféllel", térképpel, történettel nem is tudom hogy találkoztam-e valaha, ilyen kib@szottul unszimpatikus, tenyérbemászó nyomorult szerethetetlen "szereplőgárdát" -főleg a "szabadságharcos" oldalon- hogy hogyan sikerült nekik összerakni, az meghaladja a képzeletemet...
Perverz élménynek -mint egy igazi ZS+kat. film megnézése pl. - jó volt röhögni egy 5-6-órára, de én többet ezt elő nem venném, ha fegyverrel kényszerítenének sem...XD
De ez persze csak az én véleményem. ;)
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.