Test Drive Unlimited 2 teszt

Egy ipari mestermű, a legszebb dolog, melyet emberi kéz valaha alkotott. Körbesétálod, nézegeted. Minden irányból gyönyörű. Kinyitod az ajtót, már a kilincs kattanásától is végigfut a hideg a hátadon, a bőr kagylóülés finoman nyekereg alattad. Gombnyomásra indul, a motor úgy bőg fel, hogy könny csordul a szemedbe, kikanyarodsz a macskaköves útra, felhúzod a tetőt, majd beletaposol a gázba. Egy pillanat alatt százon vagy, a rádió úgy szól, mintha egy diszkóban lennél, az út Ibiza legszebb tengerpartjának mentén halad, élvezed a szabadságot, te vagy az utak királya.
 

Valaki kopog az ablakon. „Ébresztő. Felkelni, de gyorsan!” Az ideges üzletasszony azonnal kitessékel az autójából, elaludtál, amíg őt vártad a kaszinó előtt, nincs neked Ferrarid, egy utolsó futár vagy. Mások autóját parkolod le, a gazdagság csak akkor csap meg, amikor valaki a kezedbe nyomja a slusszkulcsot, és megdob egy tízessel, hogy vigyázz az ötezer köbcentis szeme fényére. Leszegett fejjel kelsz ki a Ferrariból, Tess Wintory nem a kedvességéről híres, ám ki tudja miért, most ad neked még egy esélyt. Megkér, hogy vidd el a Solar Crown autóklubba. Visszaülsz hát az olasz csodába, és útnak indultok.
 

Autóversenyzői karriered ezen a ponton indul szárnyalásnak, a Test Drive: Unlimited 2-ben egy koszos lakókocsiban élő, nincstelen futárból kell felküzdened magadat a legnagyobb, leggazdagabb kormányforgatók közé. Először egy öreg Mustang, vagy Lancia volánja jut csak neked osztályrészül, majd minél több versenyt nyersz, annál vastagabb lesz a pénztárca is, és kezdődhet a költekezés. Ha szereted a csillogást, a bikinis lányokat, a tengert, és a lóerőket, akkor ezt a játékot neked találták ki, lássuk is hát, hogy milyen élmények várnak ránk Ibiza, és Oahu forró aszfaltján.
 

Teljes szabadság. A játék hamar elengedi a kezünket, nem mondja meg, hogy merre menjünk vagy mit csináljunk, csak mi vagyunk, az autónk, és az a háromezer kilométernyi út, mely arra vár, hogy felfedezzük. Karakterünk a kalandok során pedig hatalmas fejlődésen megy keresztül, számszerűsítve egészen 60-as szintig küzdhetjük fel magunkat, mely nem lesz könnyű. Négy dologban is jónak kell lennünk, ha elő akarunk lépni: először is, meg kell felelnünk a különböző kihívásokban, az autós iskola, a párbajok, a multiplayer versenyek, és a bajnokságok mind kövér pontokat érnek, a vesztes elbukik, a győztes emelt fővel mehet tovább. Másodszor, ott van még a felfedezés, be kell járnunk az úthálózatot, és meglátogatni a különböző eseményeket, harmadszor pedig a szociális képességeinket sem árt csiszolni, barátkozni kell, és különböző üldözésekben, meg coop feladatokban részt venni, hogy a közösség megbecsüljön. Végül, de nem utolsó sorban, fel kell mutatnunk egy kövér gyűjteményt, az autók, a házak, a bútorok, de még a ruhák, és kozmetikumok birtoklása is presztízzsel jár, mindezek összessége juttat csak fel a ranglétra tetejére.
 

A játékban érdekes összegyúrását figyelhetjük meg a klasszikus karrier módnak, és a multiplayer élményeknek, a készítők rá is ragasztották a MOOR, vagyis Massive Open Online Racing jelzőt. Ha online vagyunk, akkor barátaink csatlakozhatnak hozzánk, remek pénzkereseti lehetőséghez juttatva ezzel minket, s ha nem akarunk mindig utolsók lenni, akkor érdemes sűrűn látogatni az autós iskolát is. Jogsit három különböző kategóriában szerezhetünk, van klasszikus rutinvizsga, aszfaltverseny, és offroad iskola is, a tanfolyamra beiratkozva egy több lépcsős kurzuson kell részt vennünk, melyek mindegyik állomása újabb bajnokságokat, és autókat nyit meg előttünk.
 

A Test Drive: Unlimited 2 gondolt a kezdőkre és a profikra egyaránt, a full assistance, a sport és a hardcore szintek a klasszikus nehézségi fokozatoknak felelnek meg, gyengén az autónk mindenféle elektromos rásegítéssel próbál minket az úton tartani, a nehezet választva pedig addig égethetjük a gumikat, míg át nem fordulunk a szalagkorláton. Persze ez utóbbinál se kell semmi komolyra gondolni, a játék laza árkád száguldásra lett kitalálva, a szimulátorokhoz semmi köze sincs.
 

Autókat és házakat a bajnokságokon nyert pénzen vehetünk, s apró érdekesség, hogy bevételre a szabad játékmódban is számíthatunk, minél veszélyesebbek vagyunk, annál több apró csörög a zsebünkben. Egyszerűen suhanjunk el két jármű között az autópályán, vágjuk le a kanyarokat, drifteljünk és ugrassunk, hadd csikorogjanak azok a kerekek! Felfedezés közben ráadásul öreg autóroncsokra is bukkanhatunk, melyek szintén hozzájárulnak a szintlépésekhez, továbbá elmehetünk ruhaüzletbe, fodrászhoz, vagy a DLC letöltése után a kaszinóba is. A szabad kóborlás jó móka tehát, de vigyázzunk, mert ha nagyon sok őrültség írható a számlánkra, akkor a rendőrök egy idő után ránk szállnak, és már azért bekapcsolják a szirénát, ha nem indexelünk a kanyarban.
 

Nincs is jobb érzés annál, mint egy dollármilliós luxusautóban szakítani a tengerparton, azonban a játékélmény közel sem éri el azt a minőséget, amit az előzetes videókban ígértek nekünk. Ezer hibát kell elviselnünk a körözgetések során, a GPS értelmezhetetlen, azt hisszük, hogy mindjárt be kell fordulni, de még több száz méter van a sarokig, belső nézetből alig látni ki a volán mögül, és fizikai hibák is vannak a játékban, néha beleragadunk egy-egy kiálló pixelbe, vagy magától a feje tetejére borul az autó, csak győzzünk pislogni. Ráadásul maga a vezetés se annyira ütős, persze amíg aszfalton vagyunk, még nincsenek gondok, de az offroad már kifejezetten bénán sikerült, a talaj nem nagyon dobálja az autót, és még egy kicsi Golf is felmegy a 60%-os hegyoldalon, probléma nélkül.
 

A látvány kellemesre sikerült, a nappalok és éjszakák váltakozása mindig megújítja a körülöttünk lévő világot, de a különböző városrészek is mind egyéni képet mutatnak. Technikailag sincs sok okunk panaszra, a játékban található több mint száz autó bár nem törik, de mindegyik gyönyörű, és az összkép is teljesen rendben van, némi probléma itt a városi környezettel akad csak, nyers betonformákkal a játék legalább annyira ronda tud lenni, mint amennyire szép volt a napfelkelte panorámája a hegytetőről végignézve. Összességében viszont még ezek után is azt mondom, hogy a Test Drive: Unlimited 2 egy szép játék, ráadásul, ami még ennél is fontosabb, hogy a dallista tökéletes lett, nincs benne sok rádióadó, de az én stílusomat sikerült eltalálni.
 

Sajnos a játék elég gyengén kezdett, nem mi vagyunk az egyetlenek, akik 7 pont körüli értékelést adnak neki. A világsajtóban mindenhol ilyen közepes, felemás fogadtatásban részesült, és akkor mi még a konzolos verziót teszteltük, amiben nincs is annyi hiba. A PC-s ugyanis hagy némi kívánnivalót maga után, a megjelenés hetében az Atari folyamatos szerverproblémákkal küzdött, mindig lehalt a multiplayer mód, és használhatatlanok voltak a közösségi szolgáltatások. Most ez kezd helyreállni, a játék nem lesz életünk meghatározó autós élménye, de így év elején jó étvággyal fogyasztható, aztán meg lehet továbbcserélni, ennél szebb sorsot nem jósolunk neki.

Kapcsolódó cikk

• Test Drive Unlimited 2