Commodore 64

  • Írta: Daks
  • 2012. február 5.
  • a számítástechnika aranykora, commodore 64
Tizenkét év karrier, huszonötmillió eladott példány. A Commodore 64 a számítógépes világ valaha volt legnagyobb úttörője, egy olyan kor szülötte, mikor internet még nem volt, a hivatali munka egyszerű írógépeken zajlott, a PC pedig a nyugati nagyvállalatok irodáin kívül ismeretlen fogalom volt.

1982-t írtunk, amikor a Commodore International bemutatta legújabb számítógépének első prototípusát. 64 kilobájt memória, 320x200-as felbontás, és 16 szín, a teljesítmény lenyűgöző volt, az árcédulán pedig egy 595 dolláros összeg szerepelt, az IBM, az Atari és az Apple ezekben az időkben ennek a többszörösét is elkérte a vásárlóitól. A C64 az alacsony árának, és a remek használhatóságának köszönhetően alig három éven belül tömegcikk lett, karrierjének csúcsán évi 2 millió darabot adtak el belőle, s a piac 40%-át uralta, nem volt párja az egész világon.

Commodore 64


A Commodore 64 többféle változatban volt kapható, s ahogy teltek az évek, úgy jutott mindenkinek egy kicsit más, kicsit jobb példány belőle. Megjelenésre a gép egy túlsúlyos QWERTY billentyűzetre hasonlított, ezt kellett rákötni a TV-re, vagy később a monitorra, s már kezdődhetett is a szórakozás, nálunk a tanácsi lakásban egy fadobozos Videoton Supercolor látta el a megjelenítő szerepét, mindkettő csúcstechnológiának számított.

Commodore Datasette 1530 és Summer Games II


A gép nem szerénykedett kiegészítőkben, az ember egy kisebb vagyont elkölthetett különböző eszközökre. A játékosok valószínűleg a Cartridge formátumot választották, de lehetett hozzá 5.25-ös nagyflopi meghajtót vásárolni, ami pedig a Commodore sorozat igazi védjegyét adta, az nem más volt, mint a Datasette olvasó. Ez a forradalmi kiegészítő hagyományos kazettát használt adattárolásra, ugyanúgy volt rajta play, stop, pause és tekerés, mint egy hagyományos magnón, zene helyett viszont adatokat tárolt a szalag, nem kellett méregdrága flopira költeni. S ahogyan telte az évek, úgy kapta meg a C64 is a modern PC-k kiegészítőit, a dot-mátrix nyomtató a légkalapácsra hasonlító hangjával nehézipari környezetet varázsolt otthonunkba, a kétgombos egér a későbbi grafikus rendszer használatát segítette, a faxmodem pedig komoly irodai használatra is alkalmassá tette a gépet.

Commodore MP802 dot-mátrix nyomtató és Commodore Floppy Drive 1541


Alapvető programozói tudás kellett a C64 kezeléséhez. A bekapcsolás után mindössze két sor, és egy villogó kurzor fogadott minket, a gép kiírta a BASIC rendszer verziószámát, illetve azt, hogy hány bájt szabad memóriája van, majd egy „Ready” felirat után már gépelhettük is be a parancsokat. Aki nem tudta, mit tegyen, az itt azonnal ki is kapcsolhatta az egészet, ha viszont a RUN parancsot sikerült megjegyezni, akkor nagyon nem voltunk elveszve, mehetett a móka. Később pedig, ahogy a Windows kezdett elterjedni az IBM kompatibilis PC-ken, úgy jelentek meg a C64 ablakos rendszerei is, WiNGS, Lunix, Contiki a külső fejlesztőcégektől, és GEOS a Commodore International gondozásában, szövegszerkesztővel, rajzprogrammal, fájlkezelővel, és minden földi jóval, amit csak el tudtunk képzelni.

BASIC V2


Közel tízezer program készült Commodore 64-re, a szoftverkínálat nagy részét pedig irodai alkalmazások és játékok adták ki, aki valaha is érezte a piros gombos joystick érintését a markában, az biztos lehet benne, nem maradt le semmiről. Érdekesség pedig, hogy a C64-et eredetileg nem is otthoni számítógépnek, hanem játékkonzolnak fejlesztették. A MOS VIC II grafikus chip, a MOS 6510 processzor, és a MOS SID hangegység a kezdetektől kifejezetten ezt a célt szolgálta, az 1982-es Customer Electronics Show dísztermében tartott bemutatón még a szakma is ledöbbent, nem értették, hogyan lehet egy ilyen gépet 595 dollárból megépíteni. Bob Russell, Bob Yannes és David A. Ziembicki, a három alkotó sosem árulta el a titkát, amit viszont véghezvittek, az maga volt a mérnöki csoda. A Commodore 64 gyártási költsége 135 dollárnál nem volt több, melyből csak a memória nagykereskedelmi ára vitt el 100 dollárt, megmutatták a Szilícium-völgy nagytőkéseinek, hogy lehet ezt máshogy is csinálni.

Last Ninja (1987)


A leghíresebb játékok nevétől a mai napig libabőrös lesz a hátunk. Sid Meier’s Pirates, Maniac Mansion, IK+, Lode Runner, Last Ninja, Ultima, Defender of the Crown, Rambo, Chuckie Egg, Cauldron, Impossible Mission, Elite, Summer Games, Creatures, Gunship, Paperboy, Grand Prix Circuit, Gauntlet, a legtöbb cím alig néhány kockából és vonalból állt csak, akkoriban viszont még nem törődött senki a grafikával. Ha a játék jó volt és szórakoztató, akkor hónapokig mással se tudtunk foglalkozni, a C64-en pedig egy olyan stílus is hódított még, melynek létezéséről a 90-es évek szülöttei nagy valószínűséggel még csak nem is hallottak. A szöveges kalandjátékokra gondolunk most, amolyan interaktív novellaként kell őket elképzelni, megjelent egy oldalnyi szöveg a képernyőn, a játékos pedig több lehetőségből választhatott. A történet a döntésünknek megfelelően folytatódott, s hogy milyen volt a város, melyben kalandoztunk, vagy hogy néztek ki benne az emberek, azt a játék a fantáziánkra bízta. 

Grand Prix Circuit (1988)


A számítógép döbbenetes sebességgel kezdett terjedni a világon, az 1200 dolláros Apple II, és a 899 dolláros Atari 800 pároson kívül nem is volt kihívója a piacon, a sikerhez pedig hozzájárult a cég emberközpontú, családbarát arculata is. A Commodore 64-et tévéreklámokban hirdették, az utcai plakátokról öltönyös üzletemberek helyett boldog gyerekek mosolyogtak vissza, maga a gép pedig nem csak számítástechnikai szaküzletekben, de játékboltokban, általános bevásárlóközpontokban és szupermarketekben is kapható volt, csak le kellett emelni a polcról, és már haza is vihette az ember.

GEOS


A siker a nagy halászlén innen is töretlen volt, a ZX Spektrum hiába került fele annyiba, mint a Commodore 64, a gyenge teljesítménye és az alacsony felhasználói élménye miatt hamar elhasalt. Európában 1985-re nem maradt kihívója a készüléknek, 1986-ban pedig a C64 lekerült a COCOM-listáról, így a forgalmazás a KGST országokban is megkezdődhetett.  Az amerikai vásárlók 1990-től inkább már a konkurencia újabb modelljeit vették, a késői szovjet piacnyitásnak köszönhetően a gépet viszont egészen 1995-ig gyártották, 13 csodálatos év állt már ekkor mögötte.

Commodore 128


A legelterjedtebb modell a tejeskávé-színű alapgép volt, az évtizedes karrier során viszont a gyártó több változattal is igyekezett feldobni a kínálatot. A kifejezetten játékra készített változat Japánban Commodore MAX, Amerikában pedig Commodore Ultimax néven jelent meg, néhány hónapnál tovább viszont egyiket sem gyártották, de hasonlóan gyengén teljesített az iskolai oktatógépnek készült Educator 64, illetve az 5”-os színes CRT képernyővel, és integrált flopimeghajtóval egybeépített Commodore SX-64 is. Az 1985-ben megjelent Commodore 128 a megnövelt memóriája és nagyobb felbontása miatt viszonylagos nagy sikernek örvendhetett, a megújult külsejét még a késői C64-ek is megkapták, az 1990-es C64GS pedig sok év után újra csak a játékosoknak szólt. Elhagyta a billentyűzetet, és egy teljesen új, letisztult külsőt kapott, a NES és a SEGA Master ellen indították csatába, de komolyabb eladásokra nem volt képes, a sorozat nyugdíjazását az 1994-es hannoveri CEBIT-en jelentette be az akkor már csőd szélén álló cég, egy korszak zárult le a kapitulációval.

Competition Pro Joystick, két Cartridge játék és a híres Commodore QuickShot II


A C64 egy legenda. Nagysága és zsenialitása vitathatatlan, egy személyben volt az első számítógépünk, és az első játékkonzolunk, olyan élménnyel gazdagítva fiatalkorunk mindennapjait, melyre életünk végéig boldogan tekintünk vissza. Sosem fogjuk tudni megköszönni mindazt, amit tőle kaptunk, emléke örökké a szívünkben fog élni.

 

Kapcsolódó cikkek

60.
hedzsooo
#58: Spexctrum! XD :D altalanos suliban az volt az elso vasunk, mar nem emlekszem melyik tipusa, vmi Z-tipus, de Spectrum volt, az tuti! :D Aztan jott egy hirtelen valtas es hoztak P286, meg P386-os vasakat, palyazati penzbol! Jott is pl. a Golden Axe 2! :D

http://www.youtube.com/watch?v=js-EyTG4bgs
59.
hedzsooo
#52: ..Nekem eloszor ugy jutott ra alkalmam, h apamnak ceges C64 jutott, amit haza is vihetett melohoz. Ment is a "melo" rajta aztan, plane mikor hozzafertem! :D

`82-ben en meg tul fiatal vtam, igy nem tudom az akkori arat (google nelkul:), de `86 tajekan is meg nagyon draganak szamitott egy C64-es ahhoz, hogy barki hazaban ott legyen otthon. Plane, h akkor meg joval kevesebb ember tudta hasznalni is valamire a vasat! :D Egerrel a mai oprendszerkben meg 1 hulye is elindit ezt-azt 1-2 probalkozas utan, C64 hasznalatahoz meg nem artott tudni legalabb a BASIC nyelvet picit.
58.
Vopesz
#57: Bizony, a kis Spectrumot hagyjuk csak békén, azzal kezdtem a pályafutásom 6 évesen, és a mai napig meghatározó élményeim vannak vele kapcsolatban (máig megvan, bár nem tudom elindulna-e még), a felhasználói élménnyel nem volt semmi baj. Az tény, hogy itthon nem volt népszerű, már a 90-es években is csak pilláztak amikor megemlítettem a nevét, annyira nem ismerte senki, főleg nem 2012-ben.
57.
tundrish
"...A siker a nagy halászlén innen is töretlen volt, a ZX Spektrum hiába került fele annyiba, mint a Commodore 64, a gyenge teljesítménye és az alacsony felhasználói élménye miatt hamar elhasalt..."
Ez a mondat több ponton is téves. Egyrészt az a szegény gép ZX-Spectrum néven futott, másrészt ugyan a C64 sikeresebb volt, de az elhasalt kifejezés horribilis tévedés. A Sinclair Spectrum óriási siker volt 5 millió példányt adtak el csak az alaptípusból, a klónokból pedig számolatlan mennyiséget. Ráadásul nem egy alapjáték Spectrumon látta meg a napvilágot...
56.
tmaster
Nagyon jó cikk.
90-ben kaptam meg a gépet és olyan 95-96 ig aktív használatban is volt. 94-95 tájékán vettem hozzá 10.000Ft egy floppy meghajtót ááá. Talán kijelenthető akkoriba minden játékkal elvolt az ember, minden játéknak volt egyedi hangulata. Barbarianon eltört mikro kapcsolók :) közép amerikai térképpel való Pirates! -ezés, szimulátorok, stratégiai játékok, torpedó , talán a sok szép emlék miatt tartottam meg. Jó volt nosztalgiázni!!! THX
55.
oliveer
#51: Sok az..... rá pár évre kiadták az A500-at az került 52k-be, majd az A600, A1200, A4000 , aztán jött a Pegasos...na de ne rohanjunk ennyire előre.... :)
54.
Al365
#53: A szerzőnek? Már mint Neked Daks
53.
Al365
#52: Sok is volt. 83-ban vett fater egy használt Trabit, az csak 26000 volt. :))) De hát a számítástechnika mindig is ilyen volt. Legnagyobb hülyeség életemben, mikor az újonnan megjelenő, embertelen nagy 6,4 Gb-os vinyót megvettem, 84000 Ft-ért.

Minden esetre, ez a cikk nagyon megindított engem, 1000 köszönet a szerzőnek érte!
52.
Daks
#51: Mikor én születtem, bátyámnak már megvolt a C64-ese, és olyan 95-ig nyomtuk is, majd jött a PC korszak. Szóval, fogalmam sincs, mennyibe került anno, csak soknak tűnik az akkori árakhoz viszonyítva.
51.
Al365
#50: Lehet, hogy 82-ben volt, erre már nem emlékszem jól, de az ára 64000 Ft volt, ez tuti.
50.
Daks
#48: 64000 forint? Nem sok az egy kicsit? Jól emlékszel? :)
49.
walaki
Emlékszem az (általános) iskolánkban egy kis zugba rendezték be a számítógép "labort", amit csak pár kocka (köztük jómagam) látogatott. Másokat nem is érdkelt a dolog. Olyan 10 éves lehettem. Volt ott 3 db C=16, egy +4 és a főhelyen egy C=64. A kis 16-os gépeken tanultuk a Basic alapjait, a nagyon pedig levezettük a napi feszkót. Isteni volt...
48.
Al365
Én 83-ban találkoztam vele először. Úgy emlékszem rá, mintha ma lett volna. A Deák téri műszaki bizományiban volt kiállítva a C64 és a nevéhez méltóan 64000 Ft-ba került. Ekkor kezdtem melózni is, a kezdő fizum 3000 Ft volt. Ki gondolta volna akkor, hogy 3 év múlva már lesz egy ilyenem :)

86-ban hoztuk Bécsből egy pénteki napon. Későn értünk haza, már nem volt erőm foglalkozni vele. Másnap reggel kelés, aztán rohanás a haverhoz kazettáért. Kb reggel 9-kor kezdtünk játszani öccsémmel, aztán ő elment este 7-kor dizsibe, én tovább nyomtam. Éjjel 1-kor, mikor hazajött, még mindig a gép előtt talált s reggel 7-ig még a Wizzard of Warral nyomultunk. Maratoni bemutatkozás volt.

1-2 emlékezetes pillanat:
A Rockstar manager program miatt, 3 napig volt bekapcsolva a C64 (ugyanis a meglévő verzión nem működött az állásmentés) és szerettem volna megtudni, mi történik, ha felkerül a banda lemeze a top 10-be (persze semmi nem történt :)

Summer games-ben az 1500 méteres síkfutás rendesen 3,5 percig tartott. Addig kellett rángatni a joy-t. Fárasztóbb volt, mintha tényleg lefutottad volna.

Csak erre jelent meg, egy magyar fejlesztésű vízilabda progi. Rohadt jó volt, eredetiben volt meg.

Nekem a magnófej állításához egy kis ék alakú kütyüm volt, mellyel óvatosan lehetett feszegetni a fejet. Így nem kellett csavarozni és tökéletesen működött.

Fater javítgatta a joyokat. Sörös dobozból lehetett kivágni azt az alkatrészt, mely folyamatosan eltört. Tovább bírta mint az eredeti.

Kedvenc játékok: Boulderdash, Wizzard of War, King's Bounty, Defender of the Crown, Street Rod, Dig-dug

47.
aRkye
A C64-nek köszönhetem a játékfüggőségem :))) 1982-83 tájékán kaptam a szüleimtől egy példányt, és talán nem kell taglalnom, hogy milyen hatással volt rám. A legnagyobb kedvencim közé a Summer Games, Wizard of Wor, Test Drive, Spy vs Spy, Lazy Jones, International Soccer, és még sorolhatnám a végtelenségig.
Szívesen emlékszem vissza azokra az időkre. Az irányítót a kezemből viszont azóta sem tudom letenni! :))
46.
oliveer
Amikor a c64 sid zenét játszott a pc-k csak csipogtak , hozzáteszem az első szériás gépek adták ki csak a digi hangot, a fehérek már "csonkítottak" voltak. Egy csomó játékban és demóbam nem lehetett hallani a beszédet....
45.
Sethiran
Nekem is ez volt az első gépem, programozgattam is rá, a BASIC ismerete segített később a Pascal és más hasonló nyelv logikájában is. Játékban az Impossible Mission és a Laser Squad vitte a prímet, meg egy két RPG ezeket több százszor kitoltam.
44.
shorty123
én ezekre emléxem a c64-ből : POKE, GOTO, RUN, PRINT, VERIFY, LOAD stb
na meg a revs-re és a stunt car racer-re (de az már lehet h amiga volt)
43.
McDuff
ez volt ez első PC-nek nevezhető eszköz,ami birtokomba került,úgy 10 éves lehettem,rengeteg emlékem fűződik hozzá:)
emlékszem csodájára járt a környéken,hogy van vkinek egy commodore 64-e!:D
még ma is meg van a padláson,sztem még működőképes.
42.
Extol
Én is csupán a sárga kazettás Nintendo-nál tudtam csatlakozni. Habár akkoriban a fodrászunknál láttam C64-et sosem kapcsoltam be mikor ott jártam, mert féltem h megharagszik a fodrásznéni :D
Valószínűleg a RUN parancs nélkül én sem jutottam volna messzire :D
Mit tudtam én még akkoriban a számítógépekről, semmit.
41.
Nekem C64-em konkrétan sosem volt - az első Pentium II megvásárlásáig szigorúan a konzolokkal tartottam - ATARI, NES, SEGA, PS - de azért úgy-ahogy ismerem a korszakot, mert rajongok a régi lapokért, magazinokért. (Melyik lapokra gondolhattam? :D )

Sajnálom hogy ez a játéktörténelmi jelentőségű időszak számomra személyesen kimaradt - de köszönöm a cikket, az egyik legjobb, legszebb amit valaha tőletek olvastam! Sok sikert a továbbiakban fiúk! Nagyok vagytok!

Gratulálok!
40.
JohnnyBoy001
#37: LOL, én nem ninja-ztam. De a Street Rod 1 az meg volt :P Viszont az tény és való, hogy a későbbi DOS-os adaptációja már jobban nézett ki, de sebaj. C64 Forevör! XD
39.
kharami
#31: inkább a Joy t nem?:))
38.
Ca$h
Csodás cikk ... Köszönjūk szépen!
37.
Folti1985
Jó cikk köszönjük :) Sajnos az enyém már nincs meg még anno eladtuk de jó pár kellemes évet köszönhetek ennek a remek masinának. Viszont amit nem láttok sehol amikor mindenki a régi nagy kedvenceket emlegeti, az a Street Rod 1-2 hát itt mindenki ninja akart lenni gyerekkorába :D
36.
sunstreaker
1986 - os születésemmel én már a Sárgakazettás korszakot toltam orrvérzésig, de én is hallottam legendákat, mitoszokat egy szerkezetről amit C64 néven emlegetnek az "ősi" irások :D néhány öreg bölcs még emlékszik rá, hogy hogyan is nézett ki és mi is volt ... :D
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...