Uncharted: The Lost Legacy teszt

  • Írta: zoenn
  • 2017. augusztus 27.
Vajon mihez kezd a korábbi részek mellékszereplőiből főhőssé avanzsált Chloe és Nadine Nathan Drake nélkül? Az Uncharted-sorozat mellékága erre a kérdésre ad választ, és persze arra is, hogy a Naughty Dog tud-e újat mutatni egy év alatt.

A második kérdésre nem nehéz válaszolni: egy évvel az Uncharted 4: A Thief’s End után bizonyára nem fog új dolgokkal kísérletezni a csapat, pláne azért nem, mert a The Lost Legacy a tavalyi rész sztori DLC-jéből nőtte ki magát önállóan futtatható mellékággá. A játék viszont arra tökéletes, hogy bemutassa, miként képzeli el a Naughty Dog az Uncharted jövőjét a nyugdíjas éveit töltő Nathan Drake nélkül. Két szemrevaló amazon, Chloe Frazer és Nadine Ross vette át tőle a stafétabotot. Más és más vérmérséklettel megáldott hősökről van szó, talán kevésbé karizmatikusak, mint Nate, és a szövetségük is törékeny – kíváncsi voltam, mihez kezdenek az írók ismeretlen terepen!

Ahogy egyre jobban belemerültem az Indiában játszódó kalandba, úgy vált egyre inkább bizonyossá: a The Lost Legacy nem üt akkorát, mint tavaly májusban a negyedik rész. A veteránok ugyan egy csapásra nyeregben érzik majd magukat, de ugye az újdonság varázsa már elmúlt. A történet érdekes, a játékmechanikai megoldásokat már tökélyre fejlesztették a srácok, de látva a The Last of Us: Left Behind példáját, el lehet mesélni egy olyan sztorit is, ami más vérmérsékletet követel meg, és olyan érzelmi húrokon játszik, amiket még nem pengetett meg az alapjáték.

Na, ez most kimaradt. A fejlesztők nagyon jól tudták, hogy mire gerjedt a nép az Uncharted 4-ben, és azt szépen elsütötték újra a The Lost Legacyben – csak a helyszín és a szereplők változtak. Pedig titkon reménykedtem abban, hogy a spin-off eltérő hangvételt üt meg, de azokat is megértem, akik kifinomult akcióorgiát, sziklaszirteken való ugrándozást és látványos jeleneteket várnak, ha egy új Unchartedet leemelnek a polcról. Az aktuális darab első nekifutásra felejthetetlen élményt nyújt, de hiába próbálkoztak a srácok azzal, hogy helyenként a szabadság érzetét keltsék, második végigjátszásra már korántsem szökik az égbe a pulzusunk. Azt hiszem, ez a sorozat minden darabjára igaz, de azért látszik, hogy a stúdió megpróbált változtatni ezen.

A sztori szerint a Nate-tel már közeli ismeretséget ápoló, és olykor rivalizáló indiai-ausztrál hölgyemény Chloe a polgárháború sújtotta Indiába látogat. Alig jutunk túl a bevezető szakaszon, máris mellé szegődik az Uncharted 4-ben megismert dél-afrikai zsoldosnő, Nadine is. A nézeteltérések dacára szövetségre lépnek, hogy együttes erővel kutassák fel egy elfelejtett hindu népcsoport szent ereklyéjét, Ganésa agyarát. A helyi hadúr, Asav még arra is szakít időt két véres felkelés között, hogy a csajok körmére nézzen.

Innentől nincs megállás, lesz itt összeesküvés, némi természetfeletti elem is, ahogy nem várt fordulatok is. Az események végig pörögnek, a fejlesztők mindig tolnak az arcunkba olyan jeleneteket, amiktől leesik az állunk. Újra és újra. A The Lost Legacy még az UC4-re is rákontráz, bár olykor elég hihetetlenek hőseink megmenekülései, amelyek szó szerint néha egy hajszálon múlnak. Normál tempóban nyolc, nem sietve, minden sarokba benézve akár 10 órás kaland vár ránk, mire begördül a stáblista. Lehet sejteni, mennyire intenzív az egész! 

Ezúttal sem kell komolyan venni a történetet, lévén olyan könnyed az egész, mint egy délutáni kalandfilm. Chole és Nadine sem áll olyan szoros kapcsolatban egymással, mint Nate és Sam, nem is beszélgetnek annyit a felfedezés közben, nem öntik ki a szívüket egy-egy nyugisabb szakasznál, a lenyugvó napfénybe meredve. Látszik, hogy csak kényszerből verődtek össze, nem zokognának hetekig, ha a másik fűbe harapna. Mindent összevetve az általunk irányított Chloe összeszedettebb karakter társánál, motivációi is sokkal hihetőbbek. A főgonosztól, Asavtól sem fut végig a hátunkon a hideg,  tipikus egydimenziós rosszfiú ő. A Naughty Dog mintha az utóbbi években elfelejtett volna emlékezetes bosst készíteni - már az UC4 Rafe-je sem volt valami fenyegető fazon. Talán az lehet mindennek az oka, hogy India nem a világ közepe, a tétek kisebbek, mint korábban, ezúttal nem járjuk be a fél világot buggyant kalózok több száz éves útmutatásai alapján.

Dacára annak, hogy egyetlen ázsiai országban játszódik az anyag, a pályatervezőknek sikerült kellően változatossá tenni a helyszíneket. Folyton kapkodjuk majd a fejünket, elvégre csak nehezen tudunk betelni az epikus távolságokkal és mélységekkel. A városban való kolbászolás és lopakodás sem maradt ki, ahogyan a rég elfelejtett sírok és templomok felfedezése sem – hegyvidéken, vagy a sűrű fák között. Megfordulunk az előző rész madagaszkári terepére hasonlító, nyitottabb részen is, amit dzsipünkkel kedvünkre bejárhatunk. Ha alaposak vagyunk, nemcsak a főküldetéshez kapcsolódó titkokra deríthetünk fényt, hanem extra kincsekre is rábukkanunk a dzsungelben. De vigyázz, a buja növényzetben zsoldosokba is belefuthatsz!

A játékmenet a már megszokott toposzokra épül. A The Lost Legacyben a felfedezést és a platformelemeket lövöldözős részek váltják – az arányok roppant kifinomultak, a készítők mindig tudják, hogy amikor az alkotórészek éppen unalmassá válnának, váltani kell. Ezek mellé még fejtörők is járnak, amik között nincsen hasonlóság, egy kevés agymunkával nem ütközünk áthatolhatatlan falakba (mindig mosolyognom kell, amikor a nem ritkán több száz évig erodálódó masszív szerkezetek egy csapásra működésbe lépnek). A fő pilléreket már tökéletesen összegyúrták a Naughty Dog srácai, egy fényesre csiszolt akció-kalandot kapunk a pénzünkért.

Ám ha a tavalyi résszel hasonlítjuk össze a játékot, akkor még nem lehet ennyire felhőtlen az örömünk. A platformelemeknél és a sziklafalakon való lengedezésnél már nem nagyon vannak alternatív útvonalak, mindig a pályatervezők által elképzelt ösvényen haladunk. Az akciórészeknél pedig mintha elfelejtették volna a srácok, hogy milyen élvezetesek tudnak lenni a többszintes terepeken zajló tűzharcok – lásd az Uncharted 4 romvárosaiban zajló lengedezéseket. Persze ezek az apróságok talán a többségnek fel sem tűnnek majd, mindenesetre illett megjegyeznem. Talán ezekből is látszik, hogy nem a Neil Druckmann- és a Bruce Straley-féle brigád dolgozott a játékon – ők már a The Last of Us: Part II-vel vannak elfoglalva.

Néhány újdonság azért csak belefért a kalapba. A hangtompítós pisztolyra már nagy szükség volt a lopakodós szekvenciák során, főleg amikor a bandita már messziről kiszúr minket – ügyes reflexekkel még menthető az inkognitónk. Ha pedig minden kötél szakad, akkor a rakétavető gyorsan véres rendet vág a rosszfiúk soraiban, nem is beszélve a páncélozott járműveikről. Alkalmanként a zárt ajtók és ládák sem okoznak gondot a lányoknak, lévén egy minijátéknak is felfogható zárfeltöréssel gazdagodott a repertoárunk. De azért lássuk be: mindez kevés lenne az üdvösséghez, ha nem ismernénk a fejlesztés előzményeit.

Külön öröm, hogy a The Lost Legacy tartalmazza az Uncharted 4 komplett multiplayer módját, amit még a mai napig is támogatnak a fejlesztők. Mondhatni az online szegmens teljesen más élményt nyújt, mint egy éve, már hat kompetitív módnak és egy kooperatív Survival mókának örülhetnek a játékosok. A többjátékos mód se nem jobb, se nem rosszabb más online TPS-ekben tapasztaltaknál, simán a Gears of War 4 alternatívája lehet.

A grafika minősége nem változott túlzottan, még mindig a jelenlegi generáció egyik leglátványosabb címéről van szó. Kihívója házon belül csak a Horizon: Zero Dawn lehet, konzolos berkekben pedig mindenki más csak mögötte kullog, pont. Ha meg PS4 Prón tolod egy HDR-képes 4K-s tévén, akkor meg egyszerűen nem tudsz majd betelni a képernyőn látottaktól. A zenék és szinkron továbbra is hozzák a megszokott magas minőséget (Claudia Black és Laura Bailey is legalább annyira profi, mint Nolan North), a szereplők akcentusai jól kivehetőek, aki érzékeny a részletekre, csendben fog maradni játék közben.

Elképesztő, hogy a Naughty Dog évek óta képtelen hibázni. Az Uncharted-sorozat mindig is a PlayStation irigylésre méltó exkluzívja volt, legyen szó a fő részekről, vagy a The Lost Legacyhez hasonló rövidebb kalandról. Sokan kíváncsiak vagyunk arra, hogy ki lehet a következő ikonikus szereplő, aki tovább öregbítheti a sorozat hírnevét. Chole személyében talán már meg is találták Nate utódját, a főpróba pedig – a kisebb megingások ellenére – sikeresen lezajlott. Még több ilyet még a jelenlegi generációban!

Az Uncharted: The Lost Legacy kizárólag PlayStation 4-re jelent meg.

Kapcsolódó cikkek

114.
delphijos
#113: Élek a gyanúperrel hogy a korhatár besorolásnak se tenne jót. Így is 16-os. Amúgy se ezekből, se a Tomb Raiderekből nem hiányzott nekem a vér. Eleve a harc a legkevésbé realisztikus bennük sztori szempontból is. ( Egy régész / kalandor kiírt egy hadsereget )
113.
Lacifer77
#112: Nem azt állítom,hogy brutális legyen.Mindössze csak ha már egyszer ennyire gyönyörűen megteremtették a képi világát akkor a harcrendszer lehetne egy kicsit realisztikusabb.
112.
Neotechtr
#111: Vannak olyan játékok, amiből nem hiányzik a vérengzés. Nem tudom hogy tenné jobbá az Uncharted-et, ha olyan lenne, mint a Splatter House.
111.
Lacifer77
Bármennyire is jó játékok az"Unchartedek"a megszokott hibájuk sajnos állandó.Lelövök akárkit és se vér sem sérülés se semmi.Ezek ellenére kiváló és szép játék,de harcrendszer és sérülések realitás mondjuk egy" Last of us"-nak sajnos a nyomába sem érhet.
107.
ggviol
Sziasztok! Bocs, én most kezdtem el, vagyis kezdeném.. Hogyan? ?? Tök új az egész nekem. Köszönöm!
106.
feher576
Szevasztok

Hatalmas egy játéknak sikerült ez is , mint a többi Uncharted.

Legnagyobb lövöldözős akció-shooter játékok sorozata .

10/10 a pontozás szintén.

Nagyon jól megy a sorozat tovább két csajszival.

Üdv
Lacos Salgótarjánból
105.
Zoli0507
A HDR "vitàtokat" pedig egy "laikus" szemmel, tapasztalattal vèlemènyt alkotva; lassan 2ève van 4K HDR tv-m. Ez idő alatt a 4K megszoktam. Màrmint ha 2-3 4K jàtèkkal jàtszom akàr egymàs utàn akkor megszokta a szemem. Persze hd ès 4K között mindig làtni a különbbsèget. Deeeee ezt meg lehet szokni, pont ugyanùgy mint mikor màr az 1080p lesz a termèszetes.
A HDR-t viszont lassan kèt ève se tudom megszokni. Pont ùgy ahogyan senki szeme nem tudja megszokni azt hogy a napba nèzzen. Ha hdr "tàmogatott" jàtèkkal jàtszom akkor bizonyos helyeztekben ugyanùgy hunyorgok, vagy èppen a szìntartomànyban elveszek.
Az èn szemèlyes, egyèni vèlemènyem az hogy a HDR-nek sokkal nagyobb illetve reàlisabb jövője lehet mint mondjuk a szemüveges 3D--nek.
104.
Zoli0507
Befejeztem. Olyan szinten epic a vège hogy beszarsz!! Nathan Drake nèlkül is nekem ugyanùgy működik az Uncharted. Chole ès Nadine valami elkèpesztő, hogy mit műveletek a karakterekkel. A face animàciòk, pàrbeszèdek, "fejlődès", egymàshoz valò viszonyuk..... egyszerűen epic lett. Pedig "csak" dlc. A törtènet bizonyos szempontbòl "sablonos", de a tàlalàsa a vezetèse, kibontakozàsa, megvalòsìtàsa.... a Naughty dog nem tud hibàzni. Epic.
103.
Kalácsképű
#102: Azt nem is hasznaljak. A BT2020 van benne. Ami ITU-R ( recommendation ), mint ahogy a 2100 is egyebkent. Ezt az ITU irja, nem en.
102.
delphijos
#100: Sosem mondtam a HDR elnevezésre hogy szabvány. Mint ahogy a "4K" meg a "HD" sem. A BT.2100 az igen.
101.
delphijos
#99: "senkinek sem kötelező semmilyen szabványt követnie"

Ezt annyiban módosítanám, hogy persze vannak olyan szbványok amiket kötelző betartani, mert nélküle nem is lehet forgalomba hozni ( pl. érintésvédelem, stb... ) de ez más téma. De forgalomba hozhatok olyan TV-t ami nem mindenben támogatja a DVB szabványt, csak akkor nem írhatom rá.
100.
Kalácsképű
#99: Szoval akkor szabvany a HDR vagy sem ?
99.
delphijos
#98: Még egyszer mondom, senkinek sem kötelező semmilyen szabványt követnie. ( erre lett volna az SI példa ). De ha hivatkoznak rá a specifikációban , akkor igen. Ha a specifikációba beírják hogy "BT.2100" akkor meg is kell felelnie. Mivel a "HDR" elnevezés valóban nem szabvány, ezt bárki használhatja. Konkrétan van lyen TV specifikáció (Philips-nél láttam): "HDR and BT.2020 Support". A "BT.2100"-nek nem felel meg ( nagy valószínűséggel pont a fényerőt nem teljesíti ) azt nem is adták meg. De a BT.2020-at igen, és azt számon is lehetne kérni. De odaírták a HDR-t, mert azért meg "nem szólhat senki".
98.
Kalácsképű
#97: Az a "megtiltanák a használatát" dolog az egyik, ami altalaban a per befejeztevel megtortenik.
Az SI pedig szerintem nem is perelhetne, ugyanis a cegek / allamok, intezetek, stb / dontik el, hogy hasznaljak e az altaluk bevezetett normakat.
Ha viszont hasznaljak, akkor egy centi az 10mm es nem 9 vagy 11.
Ugyanez a TV-s HDR eseteben. Ha szabvany lenne, akkor a HDR10 az kepes lenne 1000 nitre, es a specifikalt feketere / minimum fenykibocsajtasra is. De alig van, ami ezekre kepes, lasd OLED. A vasarlo meg semmit sem tehet, mert ez ajanlas. Ha szabvany lenne, es megvenned a HDR10-es TV-t. Elvinned bemeretni, es a szabvanykiiras felteteleinek nem teljesitese eseten lazan kicsereltethetned, vagy akar perre is vihetned.
97.
delphijos
#93: Nem vitatakozom. Mégis miért perelné őket be bárki is egyébként? Valami keveredés van itt. Ha a HDR mozaikszó lenne levédve, és ahhoz tartoznának olyan előírások hogy milyen feltételek mellett lehet használni, akkor lehetne. De ha a gyártó nem írja ki hogy "a készülék megfelel a ITU-R BT.2100-nek" attől még hívhatja HDR-nek. ( De ha kiírná, és nem teljesítené, akkor biztos lenne felelőssegrevonás. Valószínűleg nem per, csak megtiltanák a használatát )

Az Si se perel senkit ha valaki nem szabványos mértkegységet használ. ( Itt pl. nit-ben adják meg a fényerőt és nem cd/m2-ben ) mert nem kötelező. De nem is írhatják oda hogy az "SI szerint". Az ISO szabványokat se kötelező betartani. Csak akkor nem is lehet rá hivatkozni. Ezért nem fog senki perelni. A HDR meg nem "szabványnév".
93.
Kalácsképű
#91: Nem az. Nem szabvany. Ha szabvany lenne, mar szarra pereltek volna a TV gyartokat, amikor a TV csak 600 nitet tud nem 1000-et. Nem veletlen az elnevezese. Az a szabvany, amit valamelyik nemzetkozi szabvanyosito intezet azza tesz. Onnantol, hogy szabvannya valik az ajanlas, komoly jogi kovetkezmenyei vannak a nem teljesitesenek. De ez csak egy aspektusa a dolognak. Felesleges keverni a kettot, nem veletlen az elnevezesbeli kulonbseg.
91.
delphijos
#90: Mint írtam lentebb, a “Recommendations” megtévesztő elnevezés.
90.
delphijos
#87: “The ITU-R Recommendations constitute a set of international technical standards developed by the Radiocommunication Sector”
87.
Kalácsképű
#85: Nem szabvany, csak ajanlas.
85.
delphijos
#84: A HDR szabvány, méghozzá a BT.2100 , többek között a HDR10-el terjeszti ki az BT.2020-at. Az más kérdés hogy mindegyik "Recommendation" -nak van nevezve,de ezek az ITU technikai szabványai. A többivel egyetértek.
80.
Zoli0507
#79: Köszönöm. (Azèrt kèrdeztem mert egy pc-s règi ismerősömmel beszèlgettem kb 2hònapja. Szòba jött a hdr is, tèma az volt hogy hogyhogy konzollal jàtszom (règen nekem a pc volt a fő platform, konzollal csak baràtoknàl ès exbaràtnőnèl). Mikor a hdr-ről beszèltem neki akkor kapàsbòl ràvàgta hogy a monitora is hdr funkciòval rendelkezik XD.)
72.
delphijos
Wireless audiónál ugye két lehetősége van a gyártóknak. Vagy BT, akkor szinte “mindennel megy” , nem kell plusz adó, dokkoló, cserébe a minőség szenved csorbát a BT sávszélesség szűkössége miatt. Vagy csinálnak “egyedi” megoldást, amihez meg saját dokkoló kell. És még így sem garantált a minőség amit egy kábeles megoldás ad. Kinek mi a fontosabb. A magam részéről én nem adnék egy “gamer” wireless fülesért 100e Forintot, meg ha jó akkor sem.
68.
Zoli0507
#63: Tehàt az első HDR monitorok idèn karàcsonykor jönnek ha jòl èrtelmezem, 4K-tòl függetlenül de eddig HDR monitort nem lehet vàsàrolni! Jòl èrtem?
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...