Legyen szó utazásról, unalmas matek óráról vagy sorban állásról, az iPhone mindig kész megmenteni a kedvünket. Tömegével készülnek rá a jobbnál-jobb játékok, mi pedig azt se tudjuk, hogy hova kapjuk a fejünket az AppStore-t böngészve. Rovatunk harmadik részében ütős címek egy újabb tucatját teszteljük le nektek, hatot a frissen megjelentek közül, és szintén hatot a régebbi, de kihagyhatatlan játékokból.
A PC-s játékosok már jó ideje nem hallhattak a Kingdom Under Fire sorozatról, s mikor megtehették sem valószínű, hogy sok részletet memorizáltak róla. Az első epizód egy számítógépekre kiadott stratégiai játék volt, mely ugyan tartalmazott jó ötleteket, de messze sem volt azon a szinten, hogy egy napnál tovább foglalkozzunk vele.
Betondzsungel… bármerre nézünk csak szürke épületek, sikátorok, koszos utcák, rohanó világ… a száguldó autók végeláthatatlan fénycsíkot húznak maguk után, az emberek már elfeledkeztek arról, hogy honnan származnak, a természetnek nyoma sincsen.
A SimBin első ízben kóstolt bele az Xbox 360 adta újgenerációs játékvilágba. De mire is számíthatunk a szimulátorok nagymesterének legújabb játékától? Van-e a Race Pro olyan profi, mint a cég korábbi címei? Egyáltalán meg tudnak-e felelni a srácok a konzoltól jogosan elvárt, és megszokott magas minőségi szintnek? Vagy nem kaptunk mást, mint egy savanyú PC-s utánérzést? Azonnal kiderül itt, a Gamekapcson!
Örömködhetnek mostanában a Warhammer rajongók, hiszen különböző tehetséges, és sokat bizonyított fejlesztőcsapatok tolják nekik mind a fantasy világban (Warhammer Online), mind pedig a 40k komor sci-fi korszakában játszódó matériákat. A Relic, akiket a Homeworld két epizódja után minden joggal gyanúsíthatunk meg az űrstratégiák gatyába rázásával, bizony a klasszikus RTS vonalon sem tétlenkedett, s a Dawn of War megjelenésével egy közel klasszikus státuszba emelkedő játékot rakatott fel velünk a polcokra.
2011-ben, egy eldugott kisvárosban, pár szokatlanul vérszomjas vadállat támadta meg a lakókat. A megharapott áldozatokon vírusos fertőzés nyomait lehetett felfedezni, de a tünetek rövid idő alatt drasztikusan megváltoztak.
1968. Az Északi-sarkon fagyos titkok lappanganak a hóban. A North Wind nevű nukleáris jégtörő katasztrófát szenved, összeütközik egy jégheggyel. Az acélóriás tengerjáró szerencsétlensége azonban túlmutat az egyszerű emberi mulasztáson, az incidens gyökere egy misztikus ősi legenda újjáéledésében keresendő. 13 évvel később a tudós, Alexander Nyeszterov kutyaszánon érkezve bukkan rá a halott némaságban leledző hajóra, és szembesül a jeges borzalommal. Az ukrán Action Forms új FPS-éhez jó meleg fókabőr kabát javallott.
Matt Hazard. Veterán játékhős még a 8-bites időkből, igazi kemény arc. Az első blockbusteri szerepét 25 évvel ezelőtt kapta, és a játéktörténelem legnagyobb figurájaként is tartották számon mindaddig, míg egy balszerencsés szerződés végleg ketté nem törte a karrierjét.
Az Red Alert folytatását rengetegen várták szerte a világon, így nem meglepő, hogy szerkesztőségünk oszlopos tagjai is messiásként tekintettek a híres Command & Conquer legfrissebb tagjára. A tavalyi megjelenést követően azonban megoszlottak a vélemények köztünk is. A rajongók része hatalmasat csalódott, és az Electronic Arts fejlesztőit szidva visszavonult, de voltak akiknek bejött, vagy elfogadták az újításokat, és nyugodt szívvel állították, hogy egy jó produktummal lettünk tavaly gazdagabbak.
A XVI. században alkotott művész és tudósembernek, Leonardo Da Vincinek tulajdonítják az anatómia területén szerzett jelentős előrelépést, aki festményeivel, találmányaival az emberiség javát szolgálta. 2027-re ugyanilyen reneszánsz fejlődésnek lehetünk tanúi, amikor túllépünk a genetikával öröklődő egyedfejlődésen és a tudomány lehetővé teszi, hogy a tehetősebbek különböző implantátumokat építsenek testükbe, amivel előnyös képességek birtokába juthatnak. És mi van azokkal, akik a földön járnak, nincs elegendő pénzük és lehetőségük a biotechnika kiaknázására? Ellentétek feszülnek egymásnak. Az RPG-s cyberpunk alapvetés, a Deux Ex trilógiává bővül hamarosan.
2531.01.03. Spirit of Fire csatahajó, James G. Cutter kapitány, Naplóbejegyzés. Öt év telt el azóta, hogy a Szövetség a semmiből előtűnt és rajtunk ütött a Harvest bolygón. Öt hosszú éve megy a véres háború, melynek úgy néz ki csak akkor lesz vége, amikor az egyik faj teljesen kipusztul. Pedig eleinte jó volt minden, egyik győzelmet arattuk a másik után, a villámhadműveleteknek köszönhetően közel volt a dicsőség. Aztán ők újra megjelentek, sokadmagukkal, bosszúra éhesen, kudarc jött kudarc után, sok embert veszítettünk, de végül vissza sikerült szerezni a bolygót. De vajon meddig? Úgy érzem hamarosan kiderül, minden egyes porcikám azt súgja nekem, hogy ezen a bolygón van eme pokoli háború befejezésének a kulcsa…
A Crash Bandicoot és a Jak sorozatokat követően a Naughty Dog úgy döntött, hogy ideje komolyabb vizekre eveznie. A 2006-os E3-on bejelentett, és a 2007-es karácsonyi szezonban megjelent Uncharted egy kincsvadász kalandor, Nathan Drake történetét dolgozta fel, a Playstation 3 exkluzív játék pedig olyan sikeres lett, hogy mára a konzol egyik legkelendőbb játékaként tartják számon. Ugye elképzelhetetlen, hogy ezek után ne legyen folytatása?
A váltás megérett, hisz’ annyi hosszú év után csupán ugyanazokat a rigmusokat ismételte folyton az EA. A Need for Speed széria már az utolsókat rúgta, voltaképpen az Underground óta az alapfelállás nem változott, minden télen ugyanolyan lelkesedéssel ültünk le az új epizód elé. Néhány óra játék után a forradalom ismét hiányzott. Ám a Shift gyökeresen változtat a koncepción, félve jelentem ezt ki, hiszen ismét „csak” egy NFS előzetesét írom. Higgyünk a szemünknek, vagy nem? Isten hozott a belső-nézetben!
Valódi öröm volt olvasni az első iPhone cikk hozzászólásait. Lassan nálunk is kezd kialakulni egy Apple csodát folyton csak nyomkodó kis közösség, melynek tagjai egy napot sem bírnak meglenni kütyüjük nélkül. Bevallom, én is ilyen vagyok, esténként vad AppStore kutatásba kezdek mindig, hogy másnap legyen mivel elütni az üres időket. Szerencsére a telefon támogatása egy pillanatra se hagy fel, ismét remek címek érkeztek, amik csak arra várnak, hogy leteszteljem őket! Következzék hát az iPhone Sorozat második része!
Rengetegen vannak, akik mély nyomot hagytak a játékvilágban. Egyesek stílusokat alapítottak, mások fejlesztőcégeket, míg megint mások a technológia korszerűsítésében játszottak kulcsfontosságú szerepet. Viszont olyan emberek, akik magát a játékvilágot alapították, nincsenek sokan. Shigeru Miyamoto az egyik közülük.
A nagy visszatérők közönség elé tárásával az Eidos is bepróbálkozott ismételten. Ha már a második világháború lejátszott menet, íme, a hatvanas-hetvenes évek szorongatott konfliktusa, a vietnámi rezsim megdöntésére ácsingózó jenkik arcul csapása. Az előd naturalisztikusságra épített, ahol elfelejthettük a hősiességért járó kitüntetéseket, háborús bűntények sokaságát vihettük végbe, s ezt el is intézték annyival, hogy csupán a túlélésre játszunk. A Shellshock 2 is a túlélésre épít, de történelmi hűséget megfejelték némi fertőzöttekkel való hacacáréval, a horror elemek létjogosultsága azonban erősen kérdéses, ahogyan a végtermék minősége is.
2055, az emberiség szinte teljesen kimerítette a Földön található energiaforrásokat. Véres harcok indultak el a csekély felraktározott készletekért, ami rövidesen pusztító atomháborúba torkollott. Az emberiség rövidesen felismerte, hogyha életben akarja tartani a civilizációt, valami más megoldás után kell kutatniuk. A túlélők összefogtak és megalapították a UCN-t (United Colonial Nation – Egyesült Kolóniák Nemzete), melynek célja a közeli naprendszerek mihamarabbi felfedezése és a lehetséges nyersanyagok kiaknázása.
Cryptosporidium 139. Egy Proxima Centrauri rendszerből érkezett gonosz, erkölcstelen, pszichopata gyilkos, aki abban leli boldogságát, ha embereket kínozhat, és ölhet meg. Crypto 136, 137 és 138 klónja, aki egy rakat fegyver társaságában egyedül maradt a Földön...
Pár héttel ezelőtt felbolydult a gémer társadalom, mikor elérhetővé vált a várva várt és nem véletlenül legendás F.E.A.R. (First Encounter Assault Recon) második részének a demó változata. Az első rész igencsak gyatrára sikeredett átirata után okkal reménykedhettünk benne, hogy ezúttal valami igazán nextgent fogunk kapni a pénzünkért. A demó szuper jó volt, magában hordozott mindent, amire csak vágytunk. De közben történt valami, amire senki sem számított… megjelent a Killzone 2 demó, ami nagy mértékben átalakította egy minőségi játékról alkotott véleményünket, értékrendünket… de ne menjünk ennyire előre.
Virtua Fighter, Dead or Alive, Mortal Kombat, Soul Calibur, Tekken. Sorra újulnak meg a bunyós játékok nagy klasszikusai, a trend pedig most a Street Fightert is elérte. A folytatás nem kevesebb, mint tíz kerek évig váratott minket, február közepén azonban eljött a negyedik rész, mi pedig gyermeki lelkesedéssel ültünk le a konzol elé, hogy tanúi lehessünk a legenda újjáéledésének.
Sokan vannak, akik a tavalyi év játékterméséből kiemelten őrzik a Devil May Cry 4 emlékét, s még többen olyanok, akiket meglepett a Capcom konzolcsodájának PC-s eljövetele. Remek port volt, nagyszerű játék, amit valljuk be, nem könnyű felülmúlni a saját stílusában.
Akármilyen géppel vagy konzollal rendelkezzünk is, elvárjuk, hogy évről évre szebb játékok lássanak napvilágot. Egyre divatosabban használjuk a "shader" és "szűrés" kifejezéseket, minden eltelt nappal kritikusabbá válunk, és csak reméljük, hogy lassan eljön a nap, amikor már meg se lehet különböztetni a valóságot a játéktól. De vajon ez mikor következik be?
Évek óta vártuk a napot, amikor végre rátehetjük kezünket a Guerrilla által fejlesztett Killzone folytatására. Most elérkezett az idő, nemrég elérhetővé vált ugyanis a konzol egyik legígéretesebb játékának demó változata! Mire várunk még? Kezdődjék a villámteszt!
Anyukám születésnapja miatt február 5-e mindig is piros betűs nap volt az évben, de idén ez ha lehet még a szokásosnál is különlegesebb nap volt, hiszen egyszerre jelent meg a Halo Wars és a Killzone 2 demója. Miután szó szerint hazarohantam a munkából, osztott képernyőn néztem, ahogyan csigalassúsággal kúszik lefelé a Halo Wars és ha lehetséges még lassabban vánszorog a Killzone 2 demo. Bizton állíthatom, hogy érdemes volt közel három órát várnom arra, hogy végre letesztelhessem őket.