Megkésve bár, de törve nem… Úgy látszik mostanság nekem jutnak a lemaradt játékokról való bepótoló írások. Mivel fojesz kollégának le kellett mondania a tesztelésről, így kicsit megkésve, de az én billentyűzetemből olvashattok a játékról. Ennyi lenne a kitérés, jöhet az igazság.
Nemrégiben olvastam a Wired magazin által összeállított listát a történelem legnagyobb szoftver bugjairól. Érdemesnek találtam a témát, hogy utánajárjak és ezen emlékezetes, fatális programhibákról egy – már megszokott módon – rendhagyó Jövőbe Tekintő részt írjak.
Komor vadnyugati akciójáték GTA módra egész érdekesen hangzik, bizony a Neversoft próbálkozása egyértelműen dicsérendő, a tucatszor megrágott kliséhegyektől elrugaszkodva kellemes spagetti-western cuccot tálalt elénk, ami önmagában is megállná a helyét, de, hogy mindezt a GTA játékmenetével megspékelve, egy rossz szavunk nem lehet.
A filmek, a filmek, a filmek. Azt hiszem kevés olyan ember van, akit élete során nem érintett még meg a filmek varázsa, eme modern művészeti ág hajtásai, sőt biztos vagyok benne, hogy a legtöbben rajongtok is valamilyen filmért, sorozatért. Habár a legtöbben megelégednek azzal, hogy a TV vagy a mozivászon előtt ülve élvezze végig a mozgókép-show-t, sokan biztos filóztatok már a témán: milyen is lehet filmet forgatni? Olyan igazit, ott messze, Hollywoodban. Sztárok, csillogás, gigantikus stúdiók és hatalmas pénzek otthona Los Angeles eme területe, s innen kerül ki minden évben a legtöbb mozifilm és sorozat is.
Ez a késő ősz és kora tél egyértelműen a Call of Duty, innentől fogva csak így egyszerűen CoD sorozat második részének az időszaka. Kezdjük eme tesztet kedvenc idézetemmel; ahogy Gandalf mondta: „… Neked azt kell eldöntened, hogy mihez kezdesz az idővel, ami megadatott neked…”
A minap battyogok felfele iskolám lépcsőjén, s észreveszek azon egy szép nagy, termetes bogarat. Hirtelen gondolkodóba estem, hogy vajh most mit is kéne tenni? Egy shotgunnal hátsóba somni? Esetleg raksival röppályára állítani? Netán gránáttal darabokra szaggatni?
Zoenn és Ca$h kooperációjának köszönhetően elkészült a The Suffering: Ties That Bind multiplatform tesztje. A PC mögött Zoenn ütötte a billentyűket, mígy az Xbox-ot Ca$h nyüstölte. Lássuk, mire mentek így, ketten együtt!
Emlékszem, amikor először hallottam erről a játékról. Még akkor megfogadtam, hogy ha megjelenik ez a játék, akkor ki kell próbálnom. Nem a grafika, nem a története és nem ehhez hasonló általános dolgok tetszettek meg akkor benne. Egy teljesen új koncepció, egy teljesen új ötlet megvalósítása volt készülőben, mely végül is elérte a fejlesztés végét és megjelenésre került.
Létezik olyan ember, aki ne hallott volna még róla? Kétlem… szerintem még a konzolos táborban is mindenki legalább egy szó erejéig tud róla valamit mondani; KOMOOOOLY!
Megérkezett az év legjobban várt második világháborús FPS-e. Hölgyeim és Uraim, a Call of Duty 2 minden részletre kiterjedő bemutatása következik!
Pusza belétek, viszonylag régen láttatok már valami jó kis szaftos tesztet tőlem, aminek sok minden oka van, de legfőképpen az, hogy lustasági versenyt rendeztem magammal, és igyekeztem megnyerni. A verseny még zajlik, viszont mindeközben Myko Alto atyánk, aki mellesleg az oldal főszörnye, figyelmeztetett, hogy diszkréten valagba billent ha nem kezdek el nagyon gyorsan valamit csinálni. Pont kapóra jött a PS2-re és Xbox-ra már nem annyira frissiben megjelent új Mortal Kombat játék, mely Shaolin Monks alcímmel és számos ígéretes ficsőrrel felvértezve landolt a konzolkában, s azonnal magába is szippantott mintegy tíz óra játék erejéig.
A Valve brigádja késő ősz heteiben némi erőfitogtatással állt elő, ugyanis az eredeti Half-Life 2-t megvásároló játékosok ezúttal egy teljesen grátisz pályát tehetnek magukévá a Steam-ről.
Kicsiny technikai és konzolokhoz kapcsolódó témákat feldolgozó rovatunk ezúttal egy kicsit specifikusabb témát kapott, mégpedig az egyre inkább előtérbe kerülő HD-DVD és a BluRay optikai tárolóegységek harcát, illetve azok múltját, jelenét, jövőjét kívánja némiképp elemezni, valamint igyekszik eloszlatni néhány félreértést is.
Fehér póló, farmer és egy pár piros tornacsuka alkotja Serious „Sam” Stone mindenét, s persze egy jó nagy mordály, mellyel biztosítja maga körül a levegőt – lássuk, a mester miként állja meg helyét a konkrét második részben…
Október 18-án egy legendás sorozat új részét kaphatta kezei közé a játékostársadalom. Ha valaki figyelemmel kíséri az FPS kategória alakulását a Wolfeinstein 3d-től kezdve, az észrevehette, hogy megjelent sok szoftverfejlesztő cég ezen területen, némelyikük amolyan egyjátékos gárda, míg mások (Valve, Epic) komolyabb részt kapnak a történelem ezen szeletéből...
Félelem. Olyan spontán emberi reakció, amelyet tudatosan nem befolyásolhatunk, átélése heves pulzusemelkedést, szaporább lélegzetvételt és fokozott adrenalin-termelődést vált ki minden intelligensebb élőlényben...
5 évet vártunk, hogy újra átélhessük milyen, amikor egy játék kreatív, varázslatos, szinte repít magával, ahol a figurák karakterisztikusak és pillanatról-pillanatra mosolyt csalnak az arcunkra.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én valahányszor meghallom az Epic nevet, elmosolyodom. Ez a mosoly pedig sajnos nem a folytonos orgazmusközeli állapot miatt van. Ebben a mosolyban öröm keveredik ürömmel, kedvesség a gúnnyal, szépség a szörnyeteggel (nem Disney módra)...
Ian Watson mester „Inkvizítor” regényei méltán híresek szerte a Földön – a Warhammer 40000 világában játszódó történetek egyszerre komorak, sötétek és persze elképesztően brutálisak.
1945, Berlin. A náci Németország fénye kihunyt, már egyáltalán nem emlékeztet az egykori dicső múltra. A rommá lőtt fővárost a szövetségesek körülzárták, mindössze egy maroknyi Wermacht haderő tartja magát a hangyaként özönlő Vörös hadsereg katonái végeláthatatlan rohamai ellen, a II. világháború végkimenetele immáron eldőlt, ám a reménytelen győzelembe vetett hit még mindig bigott ellenállásra készteti Hitler seregeit...
Szokás szerint, ha ősz, akkor következő évi fifa. Ezt a jól bevált szokását most is megtartotta az EA és néhány napja piacra dobta az egyik leghíresebb futball pc-s játék legújabb részét. 98 környékén lehetett egy szinten az ISS (később Pro Evolution Soccer) és a Fifa. Aztán a 2000-es EA játékban csalódott sok rajongó és sajnos azóta második helyre kényszerült minden évben. Egyedül a 2005 manager módja hozott új színt a fifa sorozatba. Kíváncsian fogtam neki a 2006-nak, úgy hogy az előző rész még mindig fent volt a gépemen.
Akárki, akármit mond szerintem a II. világháborús akciójátékokra igen is szükség van, hiába papolják az sokan, hogy új témák felé kéne nyitni, megszokott – és közkedvelt témákat vétek hagyni kihűlni. Év elején volt pár vészmadár önjelölt kritikus, aki előre lekárogta a Brothers in Arms első fejezetét, mondván túl egysíkú a játékmenet, a környezet nem volt elég változatos és az ellenfeleink likvidálását egy bombabiztos taktikával játszi könnyedséggel lehetett véghezvinni...
Adott egy unott, középkori hacukába öltöztetett emberszabású figura, aki az emberektől csak annyiban különbözik, hogy a feje egy nagyon széles henger, ő a Kozmosz uralkodója, aki megalkotta magát a görgetős játékot, a Katamari Damacy-t, mellesleg ő képregényes buborékokban kommunikál velünk, nagyjából Monty Python humorral, magát többes számban emlegetve...
A The Lord of the Rings: The Battle for Middle-Earth 2 – azon túl, hogy az egyik leghosszabb nevű – stratégiai játék, kombinálja az díjnyertes film elemeit a J. R. R. Tolkien által papírra vetett regény elemeivel. A interjú második részében további kérdésekkel bombázták a rajongók Mike Verdu-t, a játék vezető producerét.