Nehéz és fontos éven vagyunk túl, talán soha nem változott még ilyen radikálisan a játékipar, mint most. Mondhatni kézzelfogható átalakulásnak lehettünk szemtanúi, végre elmozdult valami a világjárvány óta, ám a politikai és a gazdasági tényezők most is határozottan rányomják a bélyegüket mindenre. Bátran kijelenthetjük, hogy a következő évek szokásait nagyban befolyásoló trendek születtek 12 hónap alatt, és volt, amiért piszok nagy árat kellett fizetni. Ezúttal is átnyálaztuk szépen az óév teljes hírtermését, összefüggéseket kerestünk és a legfontosabbakat kiemeltük nektek. Vegyük szépben számba ezeket!
10. Véget ért a COVID utáni stagnálás, erős év volt mögöttünk a játékmegjelenések szempontjából
Míg 2022-ben szinte nagyítóval kellett keresnünk az igazán minőségi játékokat, idén számos instant klasszikus született, gyorsan össze is tudtuk állítani a szokásos best of-listánkat. Nem csupán a Harry Potter-univerzum kapott egy régóta várt nyitott világú címet a Hogwarts Legacy személyében, de a Star Wars-rajongók is tapsolhattak örömükben a Jedi: Survivorrel játszva. Olyan ritka éven vagyunk túl, amikor egy új Diablo, 2D-s Mario és egy Zelda is leszállt közénk, ráadásul az elvárásoknak teljesen megfelelő minőségben. Ritka az ilyen. Nem ment félre a verekedős játékok között jeleskedő Street Fighter 6 és a Mortal Kombat 1 sem - érdemes volt rátenyerelni a fejlesztőknek a reset-gombra.
Nem beszélve azokról a játékokról sem, amelyekben komplett univerzumokat járhattunk be, közülük is kiemelkedett a Bethesda Game Studios sci-fi szerepjátéka, a Starfield, még úgy is, hogy nem nagyon tudott elrugaszkodni a fejlesztők korábbi játékára jellemző, mára megkopott megoldásoktól. A Larian csapata viszont olyat vitt végbe a Baldur’s Gate III-mal, ami minden túlzás nélkül csak egy évtizedben egyszer történik. A cRPG összetettségében, méretében betonbiztos klasszikussá formálódott az évek során, fel is adta a leckét a másoknak (talán túlságosan is), becsüljük is meg, mert ilyen volumenű alkotásokat manapság nem sokan csinálnák utánuk.
Furcsamód a jól bejáratott IP-k sem okoztak csalódást, a Marvel’s Spider-Man 2 az elődjének alapjaira épült, ám képes volt még tovább fokozni a Pókember-élményt. A Ubisoft is érzi már, hogy az érdekes pontokkal teleszórt térkép nem jelent egyet az igazi immerzióval, az Avatar: Frontiers of Pandora-t mégis elvitte a hátán az egzotikus bolygó miliője és az az érzés, hogy igazi nav’iként harcolsz. A babérkoszorú azonban mégis a finn Remedy-t illeti, hiszen az Alan Wake II-vel olyat vittek véghez, amit hosszú évekig emlegetni fogunk, ha szóba kerül a túlélőhorror műfaj, és a bátor narratíva, ami nem ismer megkötéseket, csak emlékezetes pillanatokat (igen, a musicales pályára gondolok).
Aminek kimondottan örültünk, hogy onnan is kaptunk igazán megnyerő darabokat, ahonnan nem is vártuk volna. Olyan indie gyöngyszemekkel gazdagodtunk, mint a Dave the Diver, az American Arcadia vagy épp a Jusant, de megfigyeltük azt is, hogy 2023-ban hirtelen mindenki soulslike játékot akart csinálni, ám egyedül a Lies of P ért fel a FromSoftware alkotásaihoz, de az nagyon. Nem volt ellenszer a különféle remake- és remaster-hullámra, van amikor csak szimpla modernizálásra futotta (Quake II Enhanced, Kingpin), vagy teljes átírásra, amely még az eredetinél is jobban sikerült (Resident Evil 4, Super Mario RPG, Ark: Survival Ascended), netán totális katasztrófára (Metal Gear Solid: Master Collection Vol. 1). Ember legyen a talpán, aki kiigazodik ebben a végeláthatatlan tengerben. Könnyű is volt mellényúlni.
9. Megszűnt az átmenet a konzolgenerációk között
Tíz évvel az előző konzolgeneráció megjelenése után joggal várható el, hogy a fejlesztők immár csak a kurrens masinákra fejlesztik a portékáikat, ám a nagy gyártók közül elsőként a Sony lépett az év elején. Az összes exkluzív címeik között egyedül a Horizon: Forbidden West és a God of War: Ragnarök jelent meg PS4-re is, a több csak a már harmadik életévét taposó PS5-re. Már tavaly is érezhető volt, hogy az előző generáció “visszahúzza” a játékokat technikai oldalról, de 2023-ban végre fellélegezhettek a stúdiók, nem voltak megkötések.
A Microsoftnál is hasonló a helyzet, a Forza Motorsport és a Starfield esetében már maguk mögött hagyták az Xbox One-t, de a többi nagy cég sem erőltette nagyon tovább az előző generációt. A CD Projekt RED a Cyberpunk 2077 Phantom Liberty kiegészítőjét olyanná formálta, ahol már nem kellett figyelembe venni a régebbi gépek korlátait, egyfajta örömjátékként vonult a köztudatba - jó sok pénzért. Bár a cloud gaming korában már egyre kevésbé számít a hardver, de hagyjunk témát a következő évre is.
A cross-gen visszaszorulásának hála, a PC-s portok rendszerkövetelményei is látványosan megugrottak. Elég csak megnézni a Cyberpunk 2077 jelenlegi változatát, az Ark: Survival Ascendedet vagy az Alan Wake II-t teljes pompájában, bekapcsolt RTX mellett. Bizony, ha nem lenne az a fránya DLSS vagy FSR, akkor még combos videokártyák is elvéreznének alattuk. A master race képviselői az elmúlt években belekényelmesedtek a helyzetükbe, hogy egy közepes VGA is elvegetáltak AAA-s játékok áradatában, ám mindez 2023 második felére már csak egy jó emlék maradt számukra.
8. Búcsút intettünk a készlethiánynak, beindultak a konzoleladások
Még egy éve még az is megterhelő feladatnak tűnt, hogy egy új konzolt a karácsonyfa alá pakolhassunk, mára ennek nyoma sincs. Noha a pandémia utáni nehéz gazdasági helyzet nem ért véget, a készlethiány és a chipgyártási nehézségek viszont elmúltak. A Sony kapva kapott az alkalmon, egy keskenyebb PlayStation 5 modellel készült az ünnepi szezonra, de ez csak a ráadás, hiszen már előtte összejött neki az 50 millió eladott PS5 is. Novemberben pedig napvilágot látott a PlayStation Portal is, amivel a konzolunk képét a kütyü kisképernyőjére is streamelhetjük. A húzás bejött a Sonynak, hiszen pár nap alatt kiürültek a készletek.
Azt a Microsoft is jól tudja, hogy a jelenlegi formában esélye sincs a japánok masinájával szemben, ezért inkább a szolgáltatásokban látja a kiutat. A Game Pass és az Xbox Cloud Gaming markáns ajánlólevél az Xbox Series X/S mellett, de egyéb más eszközökön is elérhetőek az előfizetéses szolgáltatások, és a lista a jövőben csak bővülni fog. Eddig úgy állunk, hogy a PS5 előnye behozhatatlan, nagyjából 3:1 arányban körözi le az Xboxokat, ám a Nintendo hat éves masinája még mindig uralja a piacot a maga 132 millió eladott egységével. Igaz, a kiotóiak nem is nagyon sietnek a Switch utódjával, amiről jó pár infó kiszivárgott az utóbbi hónapokban. Többek közt az is, hogy saját gépi tanulásos módszerrel skálázza majd fel a képet, hasonlóan a DLSS-hez.
Olyan messze nem lehet a premier, hiszen azt csiripelik a madarak, hogy már a fejlesztőknél vannak a devkitek. A jelek szerint a Sony is durrantani készül a középgenerációs PS5 Pro modellel 2024-ben, ám a Microsoftnak bőven elégnek bizonyulnak a fent említett szolgáltatások, a 2028-ra várt generációváltásig csupán egy henger formájú, lemezmeghajtó nélküli, olcsóbb árcédulával rendelkező Xbox Series X-el rukkolnak elő a közeljövőben.
7. A Microsoft felvásárolta az Activision Blizzard Kinget
Nehéz szülés volt, de októberben végre pont került a két évig zajló huzavona végére, így hivatalosan is a redmondi szoftveróriásé lett a neves portfólióval felvértezett kiadó. A 68,7 milliárd dolláros üzlet részeként a Microsoft részvényenként 95 dollárt fizetett az Activision Blizzardnak, ám hosszú volt az út a papírok aláírásáig. Valóságos szappanopera zajlott az ügylet körül, nem csupán az Egyesült Királyság, az EU és az USA versenyhivatala talált kivetnivalót az üzletben, de még a Sony is igyekezett - érthető okokból -, meghiúsítani vagy kitolni a megállapodást.
A Microsoft pedig hajlandó volt kompromisszumokat kötni: eladta a játékok streaming jogait a Ubisoftnak a következő 15 évre, és a biztosította a nagyérdeműt, hogy hosszú évekig biztosan nem lesznek Xbox-exkluzívok az olyan sorozatok, mint a Call of Duty, a Diablo és a társaik. Amiből viszont mi is profitálhattuk, hogy rengeteg belső dokumentum szivárgott ki a bíróságnak benyújtott papírokból, képben lehettünk a Microsoft terveivel, még olyanokkal is, hogy Phil Spencer még a Nintendo-t is felvásárolta volna pár évvel ezelőtt.
Egy biztos, egy ilyen kaliberű akvizíció nem csak az iparágban precedensértékű, hanem úgy általánosan az egész üzleti világban is. Ennek hatására, nem csupán az Activision Blizzard teljes igazgatótanácsát eresztették szélnek, élükön az ellentmondásos Bobby Kotickkal, hanem az Xbox egész vezetősége átalakult. Phil Spencert előléptették a Microsoft Gaming vezérigazgatójává, Sarah Bond lett az Xbox elnöke, míg Matt Booty a tartalomfejlesztésért és a belsős stúdiókért felelős igazgató. Nem nehéz megjósolni, hogy ha a kiadó játékai bekerülnek a Game Passbe, akkor tovább fog dagadni a szolgáltatás felhasználóbázisa. A tervek szerint erre már 2024 folyamán sor kerülhet, persze nem mindegyik IP esetében.
6. Vége az átoknak: szárnyra kaptak a minőségi filmes feldolgozások
Hol vannak már az Uwe Boll nevével fémjelzett fércművek? Vagy épp Paul W. S. Anderson Resident Evil-filmjei, netán a saját útját nem ismerő Monster Hunter? A The Last of Us első évada berúgta az ajtót és alaposan felrázta az élőszereplős adaptációk állóvizét. Oké, már voltak jelek a minőségi feldolgozások irányába, kezdve a League of Legends alapján készült animációs sorozattal, az Arcane-nel, ám azóta szinte nincs megállás! A Super Mario Bros.: A film már meghaladta az egymilliárd dolláros bevételt, teljesen megérdemelten, hiszen egy kedves és szerethető kaland lett belőle. A Peacock-féle Twisted Metal széria első évada pedig igazi bűnös élvezetként vonult a köztudatba, nem véletlen, hogy már berendelték a második évadot is. Kevésbé lett élvezhető a Five Nights At Freddy’s régóta várt feldolgozása, cserébe viszont tódultak rá a nézők.
A Gran Turismo-mozi sem köpte szembe az versenyjátékok szerelmeseit, bár nem nélkülözte a hollywoodi giccset sem. A tendencia úgy látszik megmarad, hiszen a Netflix is elkötelezte magát a minőségi alapanyagok mellett. A The Witcher is további anime mellékágat kap Geralt eredeti szinkronhangjával, és már elkészült a második Uncharted-film forgatókönyve is. A Nintendo végre zöld utat adott a The Legend of Zelda-mozinak, de a Cyberpunk 2077 is élőszereplős adaptációval jelentkezik valamikor a jövőben, ahogyan a Fort Solis is.
Ami viszont már kézközelben van az az Amazon Fallout-sorozata, amely az első előzetes alapján igazi fanservice lesz humorral, ghoulokkal és bitang jól kinéző Power Armorral. Bízzunk benne, hogy a 2023-as év filmadaptációi egy olyan minőségi mércét állították fel, ami követendő példa lesz a gyártók számára a jövőben is. Próbálkozókból lesz elég.
5. Földbe állt a E3, Geoff Keighley játékshow-i monopol helyzetbe kerültek
Az év utolsó hónapjában tudtuk meg, hogy a Los Angeles-i Electronic Entertainment Expo-t már soha többé nem rendezik meg. Ám az, hogy mi vezetett a halálához, az már jóval összetettebb kérdés. Tény, hogy a kiállítás utolsó éveiben már látszott, hogy kicsúszik a lába alól a talaj: nem csupán a nagy gyártók és kiadók mondták le a szereplésüket, hanem a COVID is alaposan betett a rendezvénynek. Az ESA hiába próbálta meg 2023-ban megrendezni az eseményt a régi helyén, az általános érdektelenség végül kudarchoz vezetett.
Ez pedig azt jelenti, hogy immár végérvényesen is a Summer Game Fest vette át a rendezvény szerepét, ám Geoff Keighley nem csupán a nyári eleji időpontot húzta be magának, ő vezényelte le a Gamescom nyitóceremóniáját, de a szokásos decemberi The Game Awards is az ő nevéhez fűződik. Állandó figyelem kereszttüzében lenni pedig hálátlan feladat, a TGA kapott hideget-meleget is a nagyérdeműtől, hiszen a díjazott fejlesztők nem kaptak elég színpadidőt, viszont sok érdektelen közjátékkal és kevésbé izgalmas alkotással húzták az időt. Keighley tehát úgy alakíthatja a felhozatalt, ahogy szeretné, ami nem feltétlenül igazságos dolog, de tény, hogy a díjátadó rekordnézettséget produkált az óévben is, ami felelősséggel jár.
2023-ban is a kisebb-nagyobb kiadók rendeztek saját bemutatót az interneten, nem csupán egyetlen eseményre köré összpontosulnak a közvetítések. A PC Gaming Showból már kettőt is kaptunk 2023-ban, de saját show-val jelentkezett a Devolver Digital, a Capcom, de még a 3D Realms és a Warhammer is - hogy csak néhányat említsünk. Szinte minden hónapra jutott valami érdekesség, nem ömlesztve hullott a nyakunkba, aminek kimondottan örültünk.
4. Ilyen sok játékstúdió még nem zárt be, mint 2023-ban
Szinte összeszámolni sem tudjuk, hogy hány fejlesztőcsapat húzta le a rolót 2023-ban. A sort még márciusban a félresiklott Forspakenért felelős Luminous Productions nyitotta, ám nyáron a svéd illetőségű konglomerátum, az Embracer Group elegendő beszédtémát szolgáltatott egészen az év végéig. A médiacég szerkezetátalakítás címszó alatt (valójában egy bedőlt két milliárd dolláros üzlet miatt) vagy lehúzta a rolót, vagy masszív leépítésbe kezdett a leányvállalatainál. Előbbihez tartozik a Saints Row fejlesztője, a Volition vagy az Insurgency-sorozatot elkövető New World Interactive is. Sajnos a várva-várt Timesplitters folytatására is hiába várunk, hiszen annyi a Free Radical Designak is.
A Gearbox Software egy időre megúszta, a Borderlands-széria fejlesztőjét most eladásra kínálják, de nem kevés munkaerőt bocsátottak el a Tomb Raider készítőjétől, a Crystal Dynamicstól, a Saber Interactive-tól és a Cryptictől (Neverwinter, Star Trek Online) is. Összességében több mint 900 alkalmazottat érintett eddig a leépítés, de 2024. március végéig még senki sincs biztonságban. A helyzet olyan súlyos, hogy még az Embracer ügyvezetője is távozott időközben, úgy látszik, már ő sem bírta lenyelni, hogy 15 bejelentésre váró címet is elkaszáltak emiatt.
Sajnos magyar vonatkozása is van a tisztogatásnak: a flipperjátékokat fejlesztő Zen Studiostól 32 dolgozó távozott, míg nyáron az Digic Picturesnél mondtak fel a munkavállalók 10 százalékának, majd az év végén néhány veterán tagnak is. Emellett számos kisebb-nagyobb stúdiót is erőteljesen megvágtak, ilyen a 3D Realms és a Slipgate Ironworks. Ám az Electronic Arts sem teheti ki a vitrinbe, hogy a 2021-ben 1,2 milliárd dollárért megvásárolt Codemastersnél is szélnek eresztettek nem kevés embert, de a Bungie sem úszta meg a dolgot, amiért a Destiny 2 utolsó kiegészítőjének premierjét is el kellett halasztani. A Frontier Developments és a Media Molecule csapatánál is történetek nem várt felmondások. Az már csak hab a tortán, hogy karácsony előtt teljesen bezárt az indie játékok kiadására szakosodott Versus Evil is. Annak viszont örülünk, hogy a fércmunkaként megjelent The Day Before fejlesztője sem fogadta jól a jogos kritikákat, inkább mondvacsinált okokra hivatkozva bezárt, vagy egyszerűen átnevezte magát. Van egy olyan érzésünk, hogy ez a hullám még nem ért véget.
3. Továbbra is kétélű fegyver a gépi szövegírás és szinkron
OpenAI és ChatGPT - talán ez a kettő volt 2023 legfontosabb szava. A mesterséges intelligencia végérvényesen megvettette a lábát a játékiparban is - és most nem a gépi ellenfelekre és NPC-kre gondoltunk. Több fejlesztő is azzal kacérkodik, hogy a párbeszédek és a sztori megírásához AI-t használnak költségspórolás címszóval. A dolog nem újkeletű, lévén az olyan szerepjátékokban, mint a Starfield - amelyben komplett univerzumot járhatunk be -, a pályatervezés és bolygók kialakítása elképzelhetetlen lenne gépi segítség nélkül. Egyszerűen nincs rá kapacitás, hogy mindent kézzel alkossanak meg. Nem véletlen, hogy az olyan cégek, mint a Blizzard, a Microsoft és az Nvidia is saját AI-t fejleszt, és hozzájuk egyre többen csatlakoztak.
A Ubisoft is, amely bevallottan az íráshoz is használja a mesterséges intelligenciát és a gépi tanulás módszerét, ami érthetően nem tetszik az íróknak (George R.R. Martin perelte is az OpenAI-t) és a szinkronszínészeknek, a hollywoodi írók sztrájkja is pont emiatt robbant ki. Etikátlan dolog, ha AI-hangklónozás miatt válik feleslegessé a művészek munkája, pedig pont ezzel vádolták a Smite készítőit is. Ahogyan az sem sem egyértelműen pozitív dolog, ha egy halott színész hangját és arcát az AI állítja elő egy készülő produktumban, már csak a gyászoló családtagok miatt sem.
A jövőbe egyszerűen túl komplexeké válnak az AAA-s játékok, annyi NPC-t és olyan hatalmas világot mozgatnak meg egyszerre (lásd a Grand Theft Auto VI előzetesét), amit kézileg egyszerűen lehetetlen tégláról téglára megalkotni, így mindennél jobban szükség lesz a gépi tehermentesítésre. Vagy bocsánatkérő levél megírására (szia, Gollam!)
2. A cross-play funkció általánossá vált
Ahány ház, annyi szokás: 2023-ban már nem várható el a kiterjedt baráti körünk tagjaitól, hogy egy adott platformot részesítsen előnyben, elképzelhető, hogy mi PC-n játszunk, addig a cimboránk a konzolt részesíti előnyben. Szerencsére a legnépszerűbb online multis játékok manapság már lehetővé teszik, hogy egyszerre játszhassunk velük platformtól függetlenül, a világ minden táján, egyetlen szerveren akár. A cross-play mára nem csupán egy hasznos extra, hanem kőbe vésett funkció, ha valaki kompetitív többjátékos címet fejleszt.
Nem kifizetődő egyetlen nagy költségvetésű online shooter esetében sem az exkluzivitás, hiszen akkor a játékosbázis tetemes részétől esne el az adott stúdió, főleg, ha több éves live service-ben gondolkodnak. Az már szinte elvárás, hogy az aktuális Call of Duty összeereszti a PC-seket és a konzolosokat, de az év végén zajos sikerrel debütált The Finalsből sem hiányzott ez a lehetőség, de a Rainbow Six: Siege-nek hét év kellett hozzá, ahogy a Battlefield 2042-ben is csak az év elejétől érhető el. Az Apex Legends is hasonló cipőben jár, elvégre profilunk keresztplatformos mentése most már nem hiú ábránd, de a VR-játékoknál sem ördögtől való dolog ez, ilyen az Among Us VR és az Arizona Sunshine 2 is. A sportjátékok terén is elindult a lavina: az NBA 2K24 lett az első olyan rész a sorozatban, amelyből már nem hiányzik a cross-play.
A verekedős játékoknál is sokat dobott a partnerkereső gyorsaságán a keresztplatformos funkció, lásd a Street Fighter 6 és a The King of Fighters XV példáját - a Mortal Kombat 1 esetében pedig 2024 februárjában debütál a “Krossplay”. Ha pedig egyszer beindul a szekér, akkor a fejlesztők igyekeznek minden igényt kielégíteni: a Remnant 2 is csak a megjelenés után kapta meg a támogatást, és az idei év legjobb RPG-je, a Baldur’s Gate III fejlesztési ütemtervének egyik sarkalatos pontja ez.
1. Elmaradt a web3.0- és a blokklánc-játékok forradalma
Két éve még rengeteg cég akart hasítani egy szeletet a kripto és az NFT tortájából, ám ennyi idő elteltével sem látjuk azt, hogy a technológia meghonosodott volna a mainstream játékok piacán. 2023-ban számos kriptocéget értek vádak, rengeteg web3-as játék hasalt el, többen pedig pont emiatt indultak növekedésnek. Érdekes, hogy pont a gyűjtögetős kártyajátékok terén volt kiszámíthatóbb a trend: a Gods Unchained, a Splinterlands és a Skyweaver a korábbi sikerekre építkezett, de az újonc Parallel-nek is sikerült megvetnie a lábát a piacon.
Az FPS-ek terén sem volt nagy bumm, egyedül a My Pet Hooligan, a Citizen Conflict és Boss Fighters maradt a felszínen az olyan trónkövetelők mellett, mint a Shrapnel és a Deadrop. A web3-as MMO-k világában jelenleg a Big Time kapja a legtöbb figyelmet, de sok versenytárs, mint a Moonfrost, a Mirandus és a Cradles, gyorsan növekedésnek indult. Ám leginkább a mobiljátékok léptek előre nagyot, számos alkalmazást NFT-vel vérteztek fel, vagy lehetővé tették a felhasználók számára, hogy blokklánc-tokeneket nyerjenek. Három címet érdemes kiemelni közülük: a Rogue Nationt, a Fableborne-t és a Heroes of Mavia-t.
Szóval, a technológia megmaradt a rétegjátékok szintjén, nem nagyon történt elmozdulás a szélesebb közönség irányába. Jelenleg két nagyobb disztribúciós platform szállt be a bizniszbe: az Epic Games és az Elixir Games vezeti jelenleg a web3-as játékok terjesztését, de a Zynga is hasonlóban gondolkodik. Ráadásul a Square Enix új ügyvezetője is teljes vállszélességgel kiáll az NFT-modell mellett. A Microsoft már lehetővé tette a web3-as integrációt a Minecrafttal, és a Roblox se szeretne kimaradni belőle. A Ubisoft júniusban jelentette be első blokklánc játékát, a Champions Tactics: Grimoria Chronicles-t, de Peter Molyneux új fejlesztése, a Legacy is valódi üzleti vállalkozások beindításának lehetőségével kecsegtet. Majd meglátjuk, merre halad ez a roppant zavaros piac 2024-ben!
+1. A rosszul őrzött titkok éve, szivárgás szivárgás hátán
Az még hagyján, hogy szinte minden hónapban napokkal a hivatalos bejelentés előtt megtudtuk az aktuális Game Pass- és PlayStation Plus kínálatát, ennél jóval nagyobb leakhullám is felütötte a fejét a játékiparban. A legnagyobb pont karácsony tájékán robbant: miután egy ransonware-támadás érte az Insomniac Games szerverét, a hackerek nem tudták értékesíteni az ellopott adatokat, így aztán 1,7 terabyte-nyi adat került fel az internetre. Voltak köztük igazán érzékeny információk a Sony exkluzív címeinek eladási adatairól, de sokkal súlyosabb volt, hogy a fejlesztés alatt álló Worverine-játék egyik korai PC-s buildje is felkerült a torrentoldalakra. Arról nem is beszélve, hogy az Insomniac számos bejelentés előtt álló Marvel-projektje is nyílt titok lett - egészen 2030-ig.
Habár a Grand Theft Auto VI előzetese önmagában is megérne egy sorszámozott bejegyzést, azonban a Rockstar Games mégis egy hálátlanabb témában került a cikkünkbe. A stúdió már elszenvedett egy nagyobb hackertámadást 2022-ben, ami után felvételek kerültek ki a készülő GTA VI-ról, ám 2023 végén még több részletre derült fény. Kiderült, hogy sztori DLC-ket is terveztek a GTA V-höz, aminek a forráskódja is teljes egészében kiszivárgott (a kódsor csupán 2 ezer dollárért cserélt gazdát), de a törölt Bully 2 fájljai és a hasonló cipőben járt Agent is napvilágra került a szivárgásnak köszönhetően.
Jövőre folytatjuk…
Kapcsolódó cikkek
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.