2025 legfontosabb játékipari történései

A játékipar nem nagyon akar elmozdulni a jól bevált formuláktól, pedig számos égető probléma ütötte fel a fejét még a nagy világjárvány után. Eljutottunk arra a pontra, hogy komoly változásokra lesz szükség a kiadók részéről, ha nem szeretnék, hogy a dolgok rosszabbra forduljanak. Az utóbbi időben szinte minden a generatív AI-ról, mint meghatározó fejlesztési eszközről szólt, ami miatt a játékosok a kedvenc alkotóik ellen fordultak, miközben az etikai határok is kezdenek leomlani. De ez csak a jéghegy csúcsa - jó szokásunkhoz híven, idén is összeszedtük a játékipar legmeghatározóbb trendjeit 2025-re vonatkozóan, egyfajta számvetésként és okulásként a jövőre nézve. 

Még több elbocsátás, stúdióbezárás és felvásárlás történt, amin még a szakszervezetek sem segítettek

Jelentős gazdasági megszorítások és szerkezetátalakítások jellemezték az elmúlt évet a nagy kiadók frontján, amire 2022 óta nincs gyógyír. A régi világ haldoklik, egy új világ születése pedig természetes, de fájdalmas folyamat - ennek közepén állunk most. Kezdte az egészet a NetEase a Marvel Rivals nyugati stúdióinak bezárásával, de hasonló lépésre szánta el magát az Electronic Arts, mikor kukázta a Black Panther-játékot, mivel nem haladt a fejlesztés, és szélnek eresztette a Cliffhanger Studiost, a Jagex is parkolópályára tette az új Runescape-t. A Cyrteknél olyan súlyos volt a helyzet februárban, hogy a Crysis 4 munkálatait is jegelte. A szívünk szorult görcsbe, amikor februárban a Warner Bros. bezárta a híres Monolith Studiost, a NOLF, a F.E.A.R. és a Shadow of Mordor fejlesztőjét. A legnagyobb gyomrost mégis a Microsoft adta, amikor is májusban a teljes létszám 3 százalékát, azaz mintegy 6000 embert tett lapátra, majd júliusban még 9 ezret. Ennek nyomán a ZeniMax Online Studios készülő sci-fi MMO-ját törölték, de a Halo Studiost is érintette a dolog, ahogyan a Forza Motorsport készítőjét, a Turn 10-et is. John Romero új brigádja pedig hirtelen finanszírozó nélkül maradt, de a készülő FPS-ük az év végére szerencsére megmenekült a feledéstől. Az Avalanche-féle Contraband már nem volt ilyen szerencsés, de a Dune: Awakening fejlesztője a Funcom is megsínylette, hogy csökkent az érdeklődés az MMO iránt. Még az Xbox atyja is bevallotta, az egész hullám durva volt. 

De ez még nem minden! A remake-ekben utazó Virtuos Studios hiába tette le az asztalra a kiváló Oblivion Remasteredet, 270 alkalmazottjuknak mutattak ajtót. A horrorjátékairól elhíresült Supermassive Gamesnél is leépítések történtek, ami miatt a legújabb címük, a Directive 8020 is 2026-ra csúszott. A másik nagy kiadó, az Amazon is hasonló lépésre szánta el magát, globális létszámának 4 százalékának, 14 ezer emberének mondott fel, és emiatt a New World MMO fejlesztése is leállt. Az átszervezések miatt a Square Enix is 100 főt érintő tisztogatást végzett a brit és amerikai irodáiban, de az új Tomb Raider-játékok fejlesztője, a Crystal Dynamicsnél is lapátra került 30 fő. A Ubisoft is összébb húzta a nadrágszíjat, tisztogatást végzett a Trials Fusion és a The Division fejlesztőjénél. 

Mindez egy olyan évben történt, ahol a legnagyobb nyertesek azok, akik mások kemény munkájából szerzik az év végi bónuszaikat, hiszen a Microsoft végül sikeres pénzügyi teljesítményt mutatott fel, az Electronic Arts részvényesei pedig piaci áron felül szabadulhattak meg a papírjaiktól, miután szeptemberben a szaúd-arábiai befektetési alap, a PIF 93 részesedést szerzett a kiadóban. Azaz gyakorlatilag felvásárolta, míg a konzorcium többi tagja - Silver Lake Partners 5,5, míg a Donald Trump vejéhez köthető Affinity Partners szerény 1,1 százalékos tulajdonrésszel fog rendelkezni, mire a tranzakció 2026-ban befejeződik. 

Az év végére a Rockstar Games is botrányoktól volt hangos, miután 40 dolgozónak mondtak fel a brit és kanadai irodájukban, mondván titkos információkat szivárogtattak ki a készülő játékaikről. Az érintettek tagadják a vádakat, és a helyi szakszervezet védelmébe vettek őket. Az eset olyan nagy reflektorfényt kapott, hogy még a brit miniszterelnök is foglalkozott az üggyel.  A tömeges elbocsátásokat látva a játékiparban dolgozók egyre többen tömörültek szakszervezetbe, védve ezzel a jogaikat. A SAG-AFTRA tisztességes szerződést harcolt ki a szinkronszínészeknek, de megalakult a ZeniMax Workers United, ahogy az Overwatch 200 fős tömörülése is, de az id Software fejlesztői is összefogtak a kizsákmányolás és a bizonytalanság ellen. Az még a jövő zenéje, hogy törekvéseik végül célba érnek-e, ám arra a nyakunkat tennék rá, hogy még nincs vége az elbocsátásoknak és a projekttörléseknek. 

Teret nyertek a fura kooperatív indie játékok, a "friendslop" címek, de az AA-címek is hihetetlenül népszerűek voltak

Rengeteg rajongó csalódott a nagy költségvetésű címekben, ezért a figyelem a kisebb és sokkal ötletesebb játékok felé fordult, dacára annak, hogy a kisebb csapatok szinte küzdenek a túlélésért, várják az olyan nagy bummot, és az igazságtalan, egyenlőtlen piaci helyzet mérséklődését. A friendslop nevű online trend számos kisebb, lo-fi esztétikával rendelkező játékot szült, gondoljunk csak a R.E.P.O., a Peak és a Lethal Company sikerére (bár nem pont co-op anyag, mégis ide sorolható az Escape from Duckov is). Az összedolgozás, a kihívások együttes legyőzése és a közeli kommunikáció megtette a hatását, ezek a címek elképesztő számokat produkálnak mind a mai napig, pedig szinte aprópénzből készültek el. A lényeg az, hogy itt a saját hibáink eredményeznek komikus helyzeteket, főleg, amikor mindenki kicsit buggyant, de valami nehezet és bonyolultat kell elvégezni. Itt még a kudarc is vicces lehet. 

Hasonló a helyzet AA-kategóriás játékokkal, ahol szintén a kooperatív örömök jelentik a szórakozásfaktort. Ilyen volt márciusban a Hazelight Studios új címe, a Split Fiction, amit valahogy elfelejtettek az év végi díjátadókon, és szinte mindent a Clair Obscur: Expedition 33 vitt. Ami szintén egy kis létszámú francia csapat, a Sandfall Interactive bemutatkozása volt, és mindenhol az egekig magasztalták. AA-fronton említésre méltó még a Dispatch, pedig az AdHoc Studio semmi különöset nem csinált, csak fogta Telltale minőségi, epizodikus történetmesélését (ami még a készítő szerint sem életképes), és egy szuperhősös sztoriba ágyazta. A nyomott áron boltokba kerülő, de minőségi címek közé sorolhatjuk az ARC Raiderst is, de az Embark Studios lövöldéje más szempontból is fontos mérföldkő, nemcsak a proximity chat miatt. 

Nyakunkon a 10. konzolgeneráció, az első fecske a Nintendo Switch 2, de a Valve is belép a piacra

Június ötödike fontos dátum volt, hiszen boltokba került a Nintendo Switch 2, a kiotói vállalat legújabb hibridkonzolja, ami sokak szerint csak a Switch logikus ráncfelvarrása, igazi innováció nélkül, de novemberig csak elment belőle 10 millió. Való igaz, az erősebb (de még korántsem eléggé erős) hardver, valamint a dokkolt módban elérhető 4K 120 fps, hangzatos tulajdonság, még ha ez a külső fejlesztők játékainál csak álom marad. Egyre több pletyka kelt szárnyra, hogy milyen rosszul fut rajta néhány cím, például a Star Wars: Outlaws és az Elden Ring: Tarnished Edition, ez utóbbit - pont a teljesítménygondok miatt - 2026-ra halasztották. Persze ellenpélda is akadt, például a Cyberpunk 2077, vagy az összes first party cím, de tény, hogy a hardveres speckókat némileg alulméretezte a Nintendo, és sok más funkció is inkább csak a szinten tartás miatt került bele. Lásd a GameShare-t, és a kamerás kommunikációt, viszont a JoyConok egérfunkciójában már sokkal több potenciál rejlik. 

Főleg, hogy már a kanyarban van a 10. konzolgeneráció, az elmúlt évben rengeteg pletyka kelt szárnyra a várható hardveres specifikációkról. Noha voltak jelek arra, hogy a Microsoft lemond az új Xboxról, végül ezek nem lettek igazak, a 2027-2028-ban várható nextgen masina igazi prémium hardver lesz, ehhez igazodó árszabással (1000 dollárnál is többe kerülhet majd). A Sony várhatóan egy komplett konzolcsaládban gondolkodik: a PlayStation 6-ból készül egy hagyományos asztali változat és egy szerényebb képességekkel rendelkező handheld kistestvér is. Nyers erőt tekintve elmarad majd az új Xboxtól, de natívan futtatja majd meglévő játékkönyvtárunkat, és az ára is a PS5-éhez igazodik majd. 

Novemberben derült ki, hogy a Valve is megvetné a lábát a nappalinkban, jövőre piacra dobja a Steam Machine-t, egy közepes  teljesítményű mini PC-t, valamint a Steam Controller mágneskapcsolós új variánsát, míg a Steam Frame a VR-szemüvegek új generációja lesz, amihez már nem kell erős PC sem, ha szerényebb játékokkal játszunk. Minden másra ott lesz a Frame fejlett játékstreaming technológiája. Persze a Steam-hardvercsalád sikeressége az árszabáson múlik majd, de emellett még nagy a kérdőjel. A madarak 270 ezer forintos árcéduláról csicseregnek. 

A vámok és a növekvő költségek oda vezetettek, hogy megdrágultak PC-s alkatrészek, a konzolok és az előfizetések

A Trump-kormányzat kivetett vámjai miatt nem csupán a kínai gyárakból származó hardverek ára lőtt ki, hanem hozzájuk kapcsolódó előfizetések díjai is. A Microsoft idén kétszer is megemelte az Xbox Series X/S és a kiegészítők árait, a Sony csak egyszer lépte meg a PS5 esetében. Sokkal fájóbb viszont, hogy az átalakult Game Pass előfizetésért is jelentősen többet kellett fizetnünk ősztől, az Ultimate tagságért nálunk kétszer annyit, havonta 10.890 Ft-ot, mint korábban. A lépés megkérdőjelezte a korábban kihagyhatatlan ajánlat létjogosultságát, sokan rohamszerűen mondták le előfizetésüket. Bár a drágulásnak van egy kedvező oldala is, például az EA és a Ubisoft fontosabb címei is bekerültek a kalapba, míg az Xbox Cloud felhőszolgáltatás minősége érezhetően javult, és némileg szerényebb formában az olcsóbb tagsággal rendelkezők számára is elérhetővé vált. 

Nincs jó helyzetben az, aki manapság szerte PC-t bővíteni, hiszen a memóriák és az SSD-k árai az egekbe szöktek alig egy év alatt. Mi az oka ennek? A nagy AI-cégek elképesztő mennyiségben vásárolják fel a gyártóktól a RAM-okat az adatközpontjaikba, már évekre előre is. Aki nem tárazott be, az árat emel, és ennek megint a játékosok isszák meg a levét. Egy sima 64 GB-os DDR5-ös készletért 200 százalékkal kell többet fizetni, mint 2024-ben, így a memória mára az egyik legdrágább komponensé vált. A helyzet nem egyhamar fog normalizálódni, hiszen 2026-ra további 60-70 százalékos árnövekedés várható. Az alkatrészárak kilövése a konzolok további drágulásához vezethetnek, sőt még az is elképzelhető, hogy pont emiatt fog csúszni a következő generáció premierje is. 

A nindzsák évén vagyunk túl: újra rátaláltunk a klasszikus, bitang nehéz játékokra

A popkultúra annyira ciklikus, hogy csak idő kérdése volt, hogy bizonyos alapvetések visszatérjenek a kollektív köztudatba. Persze néhány műfaj sosem hal meg igazán, maximum hosszú alvásra kényszerül a következő nagy fellángolásig. Idén a nindzsák támadtak fel, kezdődött minden januárban a Ninja Gaiden II: Blackkel, ami a 2008-as Xbox-játék továbbfejlesztett remake-je volt, de a feudális Japánban játszódó Assassin’s Creed: Shadows egyik főszereplője, Naoe is shinobi volt. Nyárra azonban nem volt megállás, a retro látványvilágot és a büntető nehézséget ötvözte két 2D-s oldalnézetes remekmű, a Ninja Gaiden: Ragebound és a Shinobi: Art of Vengeance is. Persze mindezt modernizálva, továbbfejlesztett rendszerekkel, de a stílusuk egyértelműen a ‘90-es éveket idézte.

Végül, a Ninja Gaiden 4 jelentette az igazi folytatást 2012 óta, és nem is vallott szégyent, látszott rajta, hogy a PlatinumGamesnek a kisujjában vannak a vérgőzös  hack ‘n’ slash akciójátékok. De vissza még a retro-vonalra! A decemberi Terminator 2D: No Fate igazi pixeles hangulatbomba, amely hűen idézte fel James Cameron 1991-es klasszikus mozifilmjét, miközben a kihívásfaktorral sem volt gondja. Hirtelen megint gyerekként éreztük magunkat, mintha újra a katódcsöves tévénk előtt ülnénk törökülésben, nylonpulóverben, ízléstelen gombafrizurával a fejünkön. Csak mi voltunk, és sárga kazis Nintendo-utánzat, miközben vigyorogva lőttük halomra a T-800-asokat. 

A retro szellem mindenféle játékdesignba beszivárgott az elmúlt évben. A Dotemu olyan old school beat ‘em upba vágott bele, mint a Marvel Cosmic Invasion, amely esztétikailag és mechanikailag is nosztalgikus emlékeket idézett fel a játéktermi korszakból. Ide sorolható még a Devolver Digital-féle Ball X Pit, amely az Arkanoid-stílusú blokktörő játékokat ötvözte roguelike elemekkel. A kézzel rajzolt címeknek is megvan a maguk szépsége, hiszen a Hades II-vel a Supergiant új szintre emelte a történetmesélést, miközben egy vérbeli roguelike RPG-ről van szó. Hosszú évek után szeptemberben a Hollow Knight: Silksong is tovább öregbítette a minőségi metroidvaniák hírnevét, annak szívatós kihívásával együtt. 

Az megvan, hogy 2025-ben volt a kartjátékok újabb reneszánsza? Pedig azt hittük, hogy a Nintendo kimaxolta a témát a két generáción átívelő Mario Kart 8-cal, aztán a Switch 2 nyitócímeként előhúzta a Mario Kart Worldöt, hatalmas felfedezhető térképpel, ami tömve volt kihívásokkal és titkokkal, valamint 24 főt megmozgató kompetitív móddal. És persze megjelent egy egészen váratlan alternatíva is a Sonic Racing: CrossWorlds személyében, ami gyorsabbnak és szebbnek is tűnt a riválisánál, ráadásul fizetős crossoverekből sem szenvedett hiányt, hiszen a Minecraft, a Pac-Man, a Spongyabob, a Mega Man és a TMNT karaktere őrült felhozatalt prezentáltak. A műfaj igazi fekete báránya a Kirby Air Raiders lett, amely annyira eltér a fentiektől, hogy a Nintendo-nak két Direct-adásban kellett elmagyaráznia, hogy lényegében a Smash Bros. versenyjátékos vadhajtásával van dolgunk. Cserébe tényleg egyedi ötleteket kaptunk, csak a nagy többség nem tudja ezeket hova tenni. 

A minőségi remake-ek és a pofátlan újrakiadások között egyensúlyoztunk

Keresve sem találnánk jobb példát a nagy kiadók ötlettelenségére, mint a szűnni nem akaró remaster- és remake-áradatot, ami nagyban meghatározta 2025 játékkínálatát is. A negatív példák élenjárója maga a Nintendo volt, aki képes volt minimális újdonságokkal elhozni Switch 1-re a Donkey Kong: Country Returnst és Switch 2-re a két Super Mario Galaxy-játékot egybecsomagolva. Több mint 10 éves játékokról van szó, ami csak nyúlfarknyi új tartalmat és szükségszerű felbontás-növelést kínált teljes áron, megsarcolva az eredeti játékok tulajdonosait is. A Bethesda és a Virtuos Studios már sokkal jobb munkát végzett a The Elder Scrolls IV: Oblivion Remastereddel (és egy lehúzást a Fallout 4: Anniversary-val), de a Konami is véget vetett az évek tartó pöcsörészésnek, és kiadta a Metal Gear Solid Delta: Snake Eatert, de az átdolgozás csak a grafikát érintette, minden már rendszer leragadt 2004-ben. És ez is elég volt a sikerhez!

A jól csengő, de nyugaton eddig javarészt ismeretlen, vagy csak korábban csak egyetlen konzolra kárhoztatott JRPG-k is reneszánszukat élik, ilyen a Trials in the Sky 1st, amely új életet lehet a frencsájzba, de beszélhetünk még a Dragon Quest: I & II HD-2D Remake-ről is, amit gyönyörű diorámás pixelart köntösben játszhatunk végig. Emellett az 1997-es Final Fantasy Tactics remake-jére is nagy szükség volt, rámutatva arra, hogy a körökre osztott, taktikus játékmenet és témaválasztás még 28 esztendő múltán is megállja a helyét. Hasonló a helyzet a korábban PS3-on hódító Tales-sorozattal, amit a Bandai Namco idén sem hagyott remaster nélkül, októberben a Tales of Xillia került sorra, amit végre az összes modern platformon élvezhettünk, bár az újdonságok sora itt is elég szűkös. 

Az extraction shooterek hirtelen nagyon menők lettek

Ha van egy műfaj, amely elképesztő népszerűségre tett szert az óévben, azok a kivonásos lövöldék. Az év derekán már összeszedtük nektek a legjobbakat, amit csak ismételni tudunk. Kezdődött minden az Arena Breakout: Infinite-vel, amely free-to-play mivolta ellenére kellően áramvonalasra sikerült, pay-to-win elemek nélkül, habár a legtöbb ötletét az Escape from Tarkovtól vette kölcsön. Ha már Tarkov, a Battlestate Games lövöldéje végre kilépett az évtizedes korai hozzáférésből, és novemberben megjelent az 1.0-s verzió, amely már a Steamen is elérhetővé vált. A start nem ment simán, és továbbra is felér egy önszívatással, de műfajteremtő jelentősége elvitathatatlan, még ha nem is a szórakozás a lényeg benne. 

A nemrégiben Eldegarde címet kapott Legacy: Steel & Sorcery pedig bebizonyította, hogy a kivonásos műfaj bizony hamisítatlan fantasy környezetben is megállja a helyét, ám az igazán nagy népszerűségre az Embark Studios üdvöskéje, az ARC Raiders tett szert. A külső nézőpontban játszódó anyagban a Föld pusztaságát fedezhetjük fel egyedül vagy barátainkkal közösen, miközben a felszín uraló robotokkal, az ARC-okkal vívunk mindennapos harcot. Noha technikailag egy PvPvE játékról van szó, a közösség meglepően barátságossá fejlődött, értsd nem lőnek le az első találkozáskor, a vadidegenek képesek összedolgozni egymással és tanítják az újoncokat. Persze nincs garancia arra, hogy a kivonásnál is életben hagynak, de ez csak egy plusz izgalomforrást ad az egésznek. 

A mesterséges intelligencia már mindenhol jelen van és rengeteg vitát generál

A legforróbb téma a szórakoztatóipar minden területén a generatív AI használata. A videojátékok fejlesztésénél pedig több etikai kérdést is felvet, hiszen az olyan nagyvállalatok, mint a Krafton és a Square Enix az elsők között állt ki a technológia mellett, hiszen rengeteg pénzt tudnak megspórolni az emberi munkaerő helyettesítésével és gyorsabban készülhetnek el a játékaik. Az Activision kulturális értéke is megromlott az AI nyílt használatával, hiszen az amúgy is rosszul fogadott Call of Duty: Black Ops 7 AI által generált, ócska calling cardokat vonultatott fel, és a mobiljátékos stúdiójuktól, a King.comtól elbocsátott 200 alkalmazott munkáját pont azok az AI-eszközök váltják fel, amiket belsős infók alapján az érintettek készítettek és tanítottak be. Ennél nagyobb pofont nem is kaphattak volna!

Az artworkökön való spórolás nyomai fedezhetőek fel az idei nagy visszatérő lövöldözős sorozat legújabb darabjában, a Battlefield 6-ban is, de még az ARC Raiders alkotói is belefutottak egy botrányba, mivel a szinkronhoz szövegfelolvasó AI-szoftvert használtak, ami jól is elsülhet, lévén megváltoztatja a játékosok hangját a proximity chat során. Aztán ott vannak az ARC-ok gépi tanulással vezérelt animációi is, ami életszerű és kiszámítatlan összecsapásokhoz vezet. Ezt a gyakorlatot egyébként Shams Jojrani, a Helldivers 2 vezetője is védelmébe vette. A Ubisoft szinte mindig a szőnyeg szélére áll, ha felmerül a gyanú, ez történt az Anno 117: Pax Romana árulkodó betöltőképernyőivel is, amit később lecseréltek. Ha már csere, hiába szórták meg több Év-játéka díjjal az Clair Obscur: Expedition 33-at, sajnos Sandfall is beleszaladt egy elég nagy malőrbe. A megjelenéskor benn maradtak a játékban AI által generált textúrák is, amiről elfelejtettek szólni a fejlesztők, így visszavonták tőlük az Indie Game Awards legrangosabb díját is. 

Egy ártatlan elszólás miatt a rajongók által egekig marasztalt Larian Studios is belefutott egy AI-botrányba, amikor beismerték, hogy a Baldur’s Gate 3 fejlesztése során mesterséges intelligenciával ideiglenes helykitöltő szövegeket írattak, amiből semmi nem került bele a végleges produktumba. Ám ez is elég volt, hogy célkeresztbe kerüljenek, holott a stúdió vezetője, Swen Vinckle leszögezte, hogy ők aztán végképp nem fogják előtérbe helyezni az AI-t, senkit nem fognak kirúgni miatta és hagyják a művészeiket önállóan alkotni. Azért születtek végletek is, már kipróbálható a világ első, teljesen AI-val készült játéka, míg a Postal: Bullet Paradise két nappal a bejelentése után belebukott a népharagba. Az AI megítélése tehát nagyobbrészt negatív, holott a technológiát lehet okosan is használni, hogy ne váljon a kreativitás rovására. Ám egyelőre a cégek még mindig ebben látják a jövőt, hirtelen mindenki adatközpontokba akar befektetni, pedig csak a költségek emelkednek, a bevételek nem (azért a Steamen csak összehoztak 660 millió dollárt). Könnyen lehet, hogy ez a nagyra nőtt lufi hamarosan kipukkad. 

A nagy kiadók hiába ragaszkodnak a live service címekhez, 2025-ben is elmaradt az átütő siker

Miközben a Roblox és a Fortnite virágzik, nem nagyon akarnak szárba szökkenni új trónkövetelők. Noha a Concord buktája által gerjesztett hullámok még egy év múltán sem akarnak csillapodni, a Sony egyhamar nem mond le az élő szolgáltatású címekről. A japánok biztosra mennek, nem véletlenül lőtték le a Bend Studio és a Bluepoint két hasonszőrű játékát, és a jelek szerint egy rejtélyes MOBA-ba öli a pénzt sokatmondó “gumimacik” kódnéven.

Nem a legjobb éven van túl a Ubisoft sem, a francia kiadó piaci értéke 13 éves mélyponton volt. Ezen az sem segített, hogy az Assassin’s Creed: Shadows végül egész korrekt fogadtatást kapott, az eladások már kevésbé muzsikáltak jól, de végül az elmúlt üzleti évet pozitívan zárta a vállalat. Októberben kezdte meg működését a Tencenttel közös anyavállalata, a Vantage Studios, ahová a kiadó legsikeresebb frencsájzait mentették át:  a Far Cry-t, az Assassin’s Creedet és a Rainbow Sixet. A kínai konglomerátumnak 25 százalékos részesedéssel kellett beérnie, míg a Ubisoft megtarthatta a kreatív kontrollt, és bizonyára jót tett neki a tőkeinjekció. Tény, hogy még nekik is lehangoló véleményük van a játékipar paradigmaváltásáról. 

Az Electronic Artstól is live service címek és a még mindig jól jövedelmező sportjátékok dömpingjét várják a felvásárlás után (AI-val felgyorsítva), amivel kompenzálni tudják a kiadó 20 milliárd dolláros adósságát. Csak épp ezzel olyan frencsájzok merülhetnek a feledés homályába, mint a Dragon Age és a Dead Space. Az őszi megjelenéskor a Battlefield 6-ot egyszerre mindenki imádta, ám gyorsan fogyatkozni kezdett a játékosbázisa, az első szezonnal jött az ingyenes REDSEC, a Battle Pass és a fizetős bolt, hamar kiütköztek a hiányosságok. A fejlesztők most mindent megtesznek, hogy a frissítésekkel gatyába rázzák a lövöldét, hiszen hosszú évekre terveznek vele. 

A BF6 tehát egyre jobban hasonlított a nagy riválisára, a Call of Dutyra, amely 2025-re elérte a mélypontot. Nem csupán a blőd egyjátékos kampány borzolta az idegeket, hanem az ötlettelen multiplayer is a falon futással súlyosbítva, bár a Treyarch igyekezett mindent belepakolni, amit csak tudott. A fogadtatás arra kényszerítette az Activisiont, hogy letegyen a gyors egymás után érkező folytatások gyakorlatával, és a szóbeszédek szerint 2027-ben egy teljesen új alsorozatot indít, amely az eddig még nem látott ‘90-es és a 2000-es évek elejére koncentrál majd a Sledgehammer vezényletével. Szóval a jövőben a kiadók kétszer is meggondolják, ha élő szolgáltatásba akarnak vágni. 

Manapság mindenki videojátékból akar filmet vagy sorozatot csinálni

A Super Mario Bros. Movie és a Minecraft film milliárdos sikere bebizonyította, hogy bizony van igény arra, hogy a videojátékos IP-k már médiumokra költözzenek, habár a minőségük továbbra is hullámzó, látszik a javuló tendencia. A rosszabbak közé tartozott 2025-ben az Until Dawn-mozi és az Öt éjjel Freddy Pizzázójában 2, viszont a Netflix Devil May Cry anime-sorozata hozta a kötelezőt és a kedved ahhoz, hogy újrajátsszuk az új részért kiáltó játékokat. Naná, hogy filmadaptációt kap az idei év slágerei, a Clair Obscur: Expedition 33 és a Split Fiction, míg a Magic: The Gatheringből a magyar Digic Pictures készít animációs szériát. A Twisted Metalból készült élőszereplős széria a második évadra sem fulladt ki, úton a folytatás - továbbra is remek bűnös élvezet, ugyanez nem mondható el a The Last of Us második nekifutásáról, ami több ponton is félresiklott, nem csak a főszereplő hölgy megosztó személyisége miatt. 

Alakul az Amazon-féle God of War- és a Tomb Raider-sorozat is, idén mindkettő hatalmas előrelépést tett. Kratos kalandjához már a szereplőket keresik, míg Lara kiléte már tisztázódott. Sophie Turner alakítja majd. És ne feledkezzünk meg a régésznő animációs vadhajtásáról sem, a The Legend of Tomb Raider második és egyben utolsó évada bőven a nézhető kategóriába esett. Áprilisban kiderült, hogy végül mégsem mozivásznakra, hanem a tévék képernyőjére költözik a Horizon: Zero Dawn, és Chistophe Gans újra nekiugorhat a ködös városnak, 2026 elején érkezik a Return of the Silent Hill. Egyre több minden derült ki a Resident Evil filmes rebootjáról, amin Zack Cregger, a Barbárral és a Fegyverekkel már bizonyított rendező dolgozik. 

A régi nagy IP-k sem maradnak megfilmesítés nélkül, az Amazon felel a Wolfenstein készülő adaptációjáért, de a Bloober Team szellemidézős játékát, a The Mediumot is vásznakra vihetik. Nyáron derült ki, hogy tényleg megvalósult a sokat pletykált Sekiro: Shadows Die Twice-anime, de a FromSoftware másik klasszikusa, az Elden Ring sem marad parlagon, ráadásul a rendezői székben Alex Garland ül majd. Végre formát ölt a Far Cry TV-sorozat az FX-nél, amely hű marad a Ubisoft címéhez, minden évad egy külön sztorit mesél el. Az Assassin's Creed-széria pedig úgy tűnik, az ókori Rómában fog játszódni az Eufóriából ismerős főszereplővel. Sokkal ütősebb hír, hogy a Paramount készít filmet a Call of Duty alapján, amihez a lehető legjobb neveket szerezte meg: a forgatókönyvet Taylor Sheridan írja, míg a rendezője Peter Berg lesz. Nintendo hosszú évtizedek után rájött arra, hogy kifizetődő, ha megfilmesítik a népszerű címeiket: nem csupán a Mario-film kap folytatást, hanem a The Legend of Zelda lesz a következő kiszemelt, amiről már kaptunk pár beszédes fotót is. Hosszú évek reménytelen próbálkozásai után végre formát ölt a Sleeping Dogs-film is. Jelen sorok írása közben pedig a Fallout második évada fut, az alkotók pedig képesek voltak rákontrázni önmagukra, a rajongók imádják. 

Visszatekintő cikkünk ezzel véget ért, ha valamit kihagytunk volna, kommentbe írjátok meg! Reméljük sokan levontátok a fontos tanulságokat, folytatás 2026-ban!